Galléros özvegypinty (Euplectes ardens)

0
1892

Magyar neve: Galléros özvegypinty
LatinEuplectes ardens, másút Coliuspasser ardens (Boddaert, 1783)
Német: Schildwida
Angol: Red-collared Widowbird
Dán: Rødhalset Vidafinke
Spanyol: Obispo de Collar Rojo
Finn: Punakauluspiispa
Francia: Euplecte veuve-noire
Olasz: Vedova dal collare rosso
Lengyel: Wik³acz pó³obro¿ny
Cseh: Vida límcová
Portugál: Viúva-de-colar-vermelho
Holland: Roodkeelwidavink
Alfajok :
Euplectes ardens ardens
Euplectes ardens suahelicus: 
Szuahéli özvegypinty (Kenya Red-naped Widowbird)
Euplectes ardens tropicus
Euplectes ardens concolor: 
Fekete özvegypinty (Black Widowbird)
Euplectes ardens laticauda
Vörösnyakú özvegypinty (Red-naped Widowbird)

Galléros özvegypinty leírása

A Galléros özvegypinty hímek fekete színűek, csak a szárnytollazatuk  szegélye világos barna. Feltűnő ismertetőjegyük a nyak alsó részén található gallér (a nevét is innen kapta) amelynek színe a vöröstől a narancssárgán át a citromsárgáig változhat. Érdekessége, hogy  e gallért csak nyújtózkodó állapotban lehet látni, pihenés közben a nyak tollai takarják. Íriszük barna. Csőrük és körmük kékesszürke, lábuk fekete. Hosszú farktollaik feketék 12 mm. szélesek és végükön lekerekítettek. 14 – 22 centiméterig terjedően változó méretűek, de középső két  tolla  néha eléri a 26 centimétert is. Így a hím  teljes hossza  a  24 – 40 cm között van.
A tojó 12- 13 cm körüli hosszúságot ér el. Színe barnás alapszínű, a hátán és törzsén sötét és sárgásbarna csíkozás látható, a mell barnássárga, melyből testalja a farkáig folyamatosan fehéredik.
A fiatal egyedek hasonlóak a tojókhoz, de a hátukon a csíkozás csak elnagyolt, egybemosódó hatású és tompább színű. Csőrük a hegye felé világosabb szürkéskék.

Az alapfajhoz képest az alfajok hímjei főleg csak színükben térnek el. Viselkedésük az alfajhoz hasonlóan nyugodt, békés természetű. Jó társas kapcsolatot tartó madarak.
Az alfajok eltérései: A  fekete özvegypinty (Euplectes ardens concolor) csak abban mutat eltérést, hogy tollazata teljesen fekete, neki nincs színes gallérja. A vörösnyakú özvegypinty  (Euplectes ardens laticauda) nyaka, nyakszírtje, és a fejtető vörös színben pompázik és rövidebb farktollazata  van, így hossza csak 22 – 28 cm. A szuahéli özvegypinty (Euplectes ardens suahelicus) hasonló színezetű, mint az előző, de hossza eléri  36- 40 cm-t.

Főleg nászidőszakban hallatják kicsit panaszosan rikoltozó, fémes csengésű éneküket.  Hangzása a  szöcskék ciripeléséhez hasonlít.

Elterjedése, élőhelye

A folyó menti  dús vegetációtól,  a  mocsári  nádasoktól kezdve a nyílt szavannákig, valamint a megművelt területekig mindenütt megtalálható. Érdekesség, hogy  az élőhelyén a Diederick kakukk, amely egy fészekparazita, gyakran élősködik rajta.

Tartása, tenyésztése

Mivel ez  a faj is poligám így  egy hímhez minimum 3 tojó szükséges.  Elhelyezésben a nagy helyet (voliert) szereti, ritkás aljnövényzettel betelepítve, tuja , fenyő, nád, sás, hosszúszálú füves részt is igényel amelynek szálait felhasználja a fészeképítéshez. Bozótosban nádasban fészkelnek, 1 – 2 m. magasban.  A kupola alakú fészket fűszálakból, nádlevél csíkokból építi. A bejárat a fészek tetején található, melyhez előcsarnok kapcsolódik. A tojó a fészek belsejét finom, puha  fűszálakkal béleli ki. Ide rakja 2-6 darabból álló kékeszöld-olívabarna, vagy szürkésbarna-foltokkal erősen pöttyözött tojását, melyen csak maga kotlik. A hím a nevelésben sem segít, a tojó eteti és  gondozza  fiókáit.
Költési idő 12 – 15 nap. Ez attól függ, hogy mikor kezd kotlani a tojó. Általában a második tojás után már rendszeresen ül a fészken, de ha 3-nál többet tojik, akkor a  4. nap után kezd elkotlani.  A fiatalok 16 nap után repülnek ki és nem mennek vissza a fészekbe.

Takarmányozása pihenő időszakban megegyezik a Jackson’s  vidák keverékével (fele-fele arányban a fehérköles és az egzótáknak ajánlott magkeverék), zöld és lágyeleséggel, idény gyümölcsökkel kiegészítve. Viszont nászidőszakban a tojó erősebb takarmányozást, főleg  rovarokban gazdag lágyeleséget is kíván. Miután e faj hímje nem kotlik és nem is gondozza utódait, a tojónak a kotlási időszak végétől rendszeresen kell biztosítani legalább 15 %  rovaros lágyeleséget. Szeretik a hangyabábot, a közepes  nagyságú lisztkukacot. Fiókanevelés alatt kaptak darázs nyüvet, melyet azonnal feletetett a fiókával.

Téli időszakban nappalra  fóliával takart volierben és legalább  + 15 C fokos melegedőházikóban tartandó, éjszakára a melegedőbe kell becsukni. E fajnak is gyorsan nő a körme negyedévente, vagy szükség szerint vágandó. Az ülőrúd átmérője legalább 20 mm legyen, hogy hosszú ujjaival biztosan kapaszkodjon.