Ezen élőlények életben maradásának az alapja a repülés tudománya. A minél kisebb
testsúly létkérdés számukra. Testi felépítésük minden tekintetben a könnyűséget,
a repülésre való alkalmasságot alakította ki.
Csontozatuk leegyszerűsödött, jóval könnyebb az emlősök csontozatánál. Csöves
csontjaikban légzsákok vannak ,ennek megfelelően vékonyabbak és törékenyebbek.
A madárkoponya igen vékony és törékeny, fejük a fogak és az erős rágóizmok hiánya
miatt könnyebb. Szemüregük a koponya méreteihez mérve hatalmas, mivel a madarak
legfontosabb érzéke a látás.
Ennek természetesen ára is van, hiszen a koponya a madár legsérülékenyebb testrésze.
A könnyűséget tovább fokozza, a rekeszizom, húgyhólyag,(kivéve a strucc) hiánya,
a tojóknál csak a baloldali petefészek fejlődött ki. A tojással való szaporodás
miatt érthető, hogy nincs tejmirigyük, de izzadságmirigyeik sincsenek.
A tollazat ápolására a fartőmirigyekben termelődő váladék - a faggyú szolgál.
A tollazat a légellenállás csökkentését, testük áramvolasságát biztosítja, nincs
rajta semmiféle fékező kiemelkedés. Hiányzik a fülkagylójúk és a hímek heréi
a testen belül a hasüregben találhatók.
Élettani jellemzése.
Anyagcseréjük, minden életrnűködésük
felgyorsult, ennek megfelelően testhőmérsékletük lényegesen magasabb az emlősökétől.
Szívverésük a fajoktól és vitalitásuktól függően a percenkénti 790 -tol az 1200
dobbanánig is terjedhet. A felgyorsult anyagcsere magával hozza a táplálék szerzés
elsődlegességét és a nagy mennyiség fogyasztását, egyben a rövid éhezés végzetes
problematikáját is.
Néhány jellemző adat:
Faj
Testtömeg (g)
Testhőmérséklet (°C)
Szívverések/perc
Galamb
250 - 300
40, 5 - 41
190 - 250
Szürke papagáj (Jákó)
350
41 - 42
140 - 200
Agaporniszok
55 - 70
41-42
280
Hullámos papagáj
35 - 60
42
250 - 600
Beó
190 - 250
41
120 - 200
Kanári
20 - 40
42 - 43
560 - 1000
Kolibri
3 - 5
43 -- 44
800 - 1200
Madár topográfia
( Topográfia: orvosi kifejezés "valamely
testtájék leírása",)
A madár külső testrészei
