Hát nem tudom... én azért az állatorvosi egyetemen tanítottaknak mégis jobban hiszek, mert ők tényleg ezzel foglalkoznak!

_________________
http://www.nimfapapagaj.eoldal.hu/

Hashajtó hatása van és a benne található oxálsav a vese- és húgyhólyagkövek képződését segítheti elő hosszútávon.

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

Ez esetben ez ismét jó példa arra, hogy az egyik helyen ennek a másik helyen annak tüntetik fel a növényeket. Meglehetősen nehéz így kiigazodni... Arról nem is beszélve, hogy némely helyen egyszerűen az egész növényt mérgezőnek tekintik, pedig van aminek csak egy specifikus része az...

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

Akkor rosszul tudod, mert mi épp most kaptunk egy mérgező növényekről szóló listát, amin nagy virító betükket szerepel, és érthető is a tujon miatt! Ez épp olyan, mint a sóska. Kutya se gondolná mérgező, pedig az... Egyébként a vadmadarak sok mérgező növény termését fogyasztják - ha nincs más. De a vadmadarak megint másképp működnek, mint az egzótikus madarak!

_________________
http://www.nimfapapagaj.eoldal.hu/

Igen, de sajnos senki sem tudta megmondani, hogy mivel is permetezték. Mivel már 10 hónap eltelt és van lehetőségem a mosásra/áztatásra, így még jól ki is fogom majd áztatni.

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

Minden vegyszer csomagolásán, így a permetező szereken is feltüntetik az egészségügyi várakozási időt. Ez már ad egy hozzávetőleges támpontot a vegyszer lebomlásra.

24 órás áztatással ( közben legalább 2 x-ri vízcserével) pedig gyakorlatilag kimosható minden növényből a permetezés által bevitt szermaradvány.

Recept :

1o liter vízben 3o deka növényi anyagot áztathatunk, közben 8 óránként kicseréljük a vizet, majd folyó vizzel leőblítjük a növényi anyagot. Felhasználás módja szerint szikkasztjuk, vagy szárítjuk.

_________________
üdvözlettel : -el-

A kertünkben sok a fagyal-bokor és találtam megfelelő vastagságú ágakat, azokból fogok tenni a kalitkába. Remélem nem mérgező. Nem láttam, hogy csipkedték volna a rudat, csak a csőrüket szokták megtörülni rajta.

Ha jól (vagy rosszul) tudom, akkor a nyugati tuja (Thuja occidentalis) nem mérgező, levelein található mirigydudor tartalmaz ugyan illóolajat, de csak minimális mértékben, ráadásul igen magas a C vitamin tartalma.

"Az idiánok által életfának nevezett növény tűleveleit teafőzetként használták fel skorbutos betegek gyógyításánál C-vitamin tartalma miatt."

Nálunk a kertben van egy ilyen, amikor a termése beérik a környékbeli madarak szó szerint ellepik a fát és valósággal falják a bogyóit. Ennek ellenére még nem adtam belőle egyszer sem a madaraimnak.

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

Már egy másik topikban volt erről szó, hogy nem minden növény mérgező a madarak számára, ami nekünk igen, ill. ami nekünk nem mérgező, az a madaraknak halálos lásd pl.: avokádó.
A mérgező anyag is más és más hatást kelt, a legtöbb gyógynövény, homeopatikus szer stb. mérgező növényeket tartalmaz, mégis gyógyító hatásuk van - az egész dózis kérdése!
Azért tuját akkor sem adnék egy madaramnak sem, hiszen erős illóolajat tartalmaz, a tujon meg köztudott, hogy a bélrendszerre, kiválasztószervekre hat, emellett serkenti az idegrendszert - ezek a hatások nem pozitívak, de aztán kitudja mi a baja volt/van a madárnak, lehet, hogy gyógyulásának semmi köze azzal, amivel etették, hanem egyszerűen a környezetváltozás tett jót neki.
Persze aztán az is kérdés, hogy melyik tujáról van szó. A nyugati tuja (Thuja occidentalis) mérgező, de nem annyira, mint pl.: a nehézszagú boróka (Juniperus sabina). Aztán ott van a tiszafa, akiről mindenki tudja, hogy mérgező, de már kevesebben tudják, hogy antikarcinogén hatása van, akárcsak a fagyöngynek!
De pl.: azt is kevesen tudják, hogy a sóska és spenót is mérgező növény, mégis etetik a madarakat azzal.... Szóval az egész dózis kérdése!

_________________
http://www.nimfapapagaj.eoldal.hu/

Ez egy jó hír, mert néhány halálraítélt gyümölcsfát ki fognak vágni és azokat tavaly (kb 10-11 hónapja) permetezték utoljára. Már csak azt kell megtudnom, hogy pontosan milyen gyümölcsfákról van szó...

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

A dió kérge mérgező, mivel tannint tartalmaz, akárcsak a tölgy.
A barack és alma magja (ami baracknál "csontos") tartalmaz ciánglikozidot, ami a szervezetbe átalakulva légzésleállást, fulladást okozhat. A kérge viszont nem mérgező, előfordulhat hogy szintén tartalmaz valamennyi toxint, de nem akkora mennyiségben, hogy mérgező lenne! Papagájaim évek óta cseresznyeágakat kapnak, és rágják, problémát viszont nem tapasztaltam! Viszont ha szeretnéd jövő héten megkérdezem a növénytan professzoromat, ő fogja tudni!

Warhawk: Ezzel a kérdéssel álltam én is elő egy külföldi fórumon, ott azt tanácsolták, hogy egy év után már használhatom, ha nincs az idő alatt permetezve!

_________________
http://www.nimfapapagaj.eoldal.hu/

Szerintem nem mindegyik csonthéjas fafajta mérgező, de ha agyonlőnek sem tudnám megmondani (100% biztonsággal), hogy melyik a nem mérgező.

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

Egy jó kérdés ezzel kapcsolatban: Ha egy fát egyszer permeteztek (valaha, valamikor) szerintetek mikor lehet felhasználni a röpdében/kalitban? Egy - két év elteltével (szvsz) bármekkora mennyiségben is volt permet rajta, annak (elvben) nyoma sem maradhatna.

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

A dobozról több véleményt nem óhajtok mondani, hiszen úgyis csak vita tör ki.
A gyümölcsfák ága csak akkor mérgező, ha permetezve van. Nyugodtan adható nekik cseresznye, barack vagy akár almafa, de a szőlővessző is jó (ha megfelelően vastag és kérgesedett)! A legideálisabb akkor is a hárs, fűzfa és bükkfa marad.

_________________
http://www.nimfapapagaj.eoldal.hu/

A kanárik ha jól tudom az 1400-as évek óta (!) "háziasított" azaz tenyésztett / tartott díszmadarak. Mostanra már meg merem kockáztatni, hogy tökéletesen domesztikálódtak. A roller kanári egy genetikai mutáció következtében énekel ilyen szép halkan. Az ú.n. füttykalit nem tartásra vagy tenyésztésre szolgál és a madarakat sem évekig tartják benne. De a tenyésztés, illetve a felkészülés részeivé váltak. Nekünk (neked, nekem) lehet ez túl kicsinek tűnik, de ezek a szelektíven tenyésztett madaraknak ez a felkészítés idejére tökéletesen megfelel.


A különböző vastagságú még okés (nem centis eltérés, hanem milliméteres eltérésről van szó), azonban ferdén azaz nem vízszintesen meglehetősen nehéz lesz abba beletenni bármit is. Mármint a füttykalitba. A tenyészkalitba ez már nem lehet probléma.

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

Téves, mert a fekete bodza (Sambucus nigra) is ugyanolyan mérgező, elsősorban kp-i idegrendszerre, szívre, emésztőrendszerre és kiválasztószervekre hat negatívan a kérge, levele és a virágon kívül mindene!
Azért egy rendes madárbarát nem egy 20X20 centis kicsi dobozba tartja a madarat, hanem ha már egyszer van és szereti, akkor biztosít neki akkora terepet, amibe tud is repülni - tehát egy röpdét, ahogy a lenti képeken is gyönyörűen látszik! Hagyomány ide vagy oda, attól, hogy régen ez jó volt, nem jelenti azt, hogy ma is az.

_________________
http://www.nimfapapagaj.eoldal.hu/

Szia zildi!
Személy szerint én a bodzát sosem részesítettem előnybe,mert szerintem a lusta ember használja.Szinte mindenhol van az utak mentén, nagyon könnyű belőle több méretet találni,könnyen befaragható.....stb
De mivel egy üreges nem tömör fárol beszélünk könnyen megbulynak az élősködök benne ezért sűrűn kell cserélgetni.
Az elöttem szólókhoz még annyit fűznék, hogy nem csak külünböző méretű,vastagságú hanem különböző szögben elhelyezett ülörfát minnél természetszerűbb annál inkább részesítenek előnyben a madarak.
Ez a kép az első röpdim a madaraim számára akkor még a külalakra mentem mert,hogy azt hittem igy jól takarítható legyen ez a fő szempont, hát nem!!!! Most már nem hántom le a fa kérgét

ezt pedig az első tűzpinty párom használta sikerrel

köszönöm a tanácsokat, próbálok megfelelő ágakat találni, lehetőség van bőven.

A bodza mérgező, de nem tudom, hogy a kanárik mennyire rágják a kérget.... Egyébként szinte minden ág jó, erdei fenyőtől kezdve, gyümölcsfákon át, a fűzfáig. A lényeg, ahogy a többiek is mondták, hogy különböző vastagságú legyen (az ilyen ideálokkal ki lehet kergetni a világból, a természetben sem csak a 12 mm vastagságú ágra repülnek...), és ha lehet akár még elágazó! A vastagság tényleg nagy mértékben változhat, legyen, amin átér, legyen amin egyáltalán nem. Szóval a 2 cm vastag ág is jó, sőt! A vastag ágakon a madár jobban meg tud pihenni, a vékonyabbakon meg megtornáztatni az ujjait! Egyébként meg azt szokták mondani, hogy egy ág akkor jó, hogyha amadár csak 3/4-ét éri át.

_________________
http://www.nimfapapagaj.eoldal.hu/

Az a jó ha az az ág nem mindenhol egyforma vastag, mert így tornázódik a madár lába. Ha több ülőrúd van akkor csak kis méretkülönbség legyen köztük, különben kinéz magának egy "kedvenc" ágat.

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin