Szervusztok
Látom ez a téma megosztja a társaságot. Gyula a homort nem mellőzve ír az etetőre járó rizspintyekről.
Néhány esetet szeretnék leírni amit láttam.
Az egyiket Vásárhelyen Kovács Laci bácsinál akit azért bácsizok mert egyetemistaként jártam nála és Ő akkor már nyugdíjas volt. Akik az idősebb generációból valók és jártak nála ők is láthatták amint az épület mögötti disznóólban fóliával lefedve tartotta a rizseket. Azt nem tudom, hogy keltettek-e, de hogy kint teleltek az biztos.
A másik két esetre viszont rákérdezhettek.
Egyik esetet Magyari Lacinál láttam két éve amikor a hideg tél volt. Varga Lajossal meglátogattuk 2005 decemberében és a volierek előtt egy rész a zebráknak, védőház nélkül, el volt kerítve úgy, hogy egy fal szerepelt az oduk elhelyezésére. 3 oldalról nyitott volt a kb 3X5 m-es volier. A volierben egy kis medence van amelynek vize akkor teljesen be volt fagyva. Körülötte jelentős mennyiségű hó volt. Az lepett meg, hogy a jégen csúszkáltak a madarak és volt köztük fekete csőrű fiatal is. Kérdésünkre azt felelte, bírják, és aki Őt ismeri az tudja, hogy ilyenkor néhány jó poén is kötődik a válaszhoz, bár némelyike egy ilyen fiatalokkal foglalkozó fórumon nem lenne kívánatos.
Gálos Pistától lehet lenyomozni a következő esetet. Nála, amikor a 70-es években kezdett madarászni védőház nélküli volierek készültek amelyekre télen fóliát húzott két rétegben és az ajtót kivágta és azt külön befóliázta. A volier körül kívül téglákkal és földdel fogatta le a szél ellen a fóliát. Ha nagyon meleg volt, mert ez télen napsütés esetén is bekövetkezhetett, akkor egy kicsit felhajtotta alul a fóliát. A felső részben folyt a lecsapódott pára a fólián. Ezekben tenyésztette éveken át az Agaporniszokat és ami meglepő volt itt tartotta az ékfarkú amandinákat is.
Üdv.: