Kösz a jókívánságokat. Nem, ezek a madarak sajna tényleg nincsenek legyűrűzve. Bár én magam a gyűrűzés híve vagyok, ám bennem is bennem van a félsz, és való igaz, azokat a fajokat, amelyeket érzékenynek tartok, és először tenyésztek életemben, nem gyűrűzöm meg (eddig legalábbis így volt) . A törpepapagájok és kanárik miatt évente 100-nál több kismadarat gyűrűzök, így nem mondhatom, hogy nincs gyakorlatom benne, de amikor az első csíkos csicsörkéket tartottam a kezemben gyűrűzésre, és azon morfondíroztam, ha ezek elpusztulnak, vajon lehet-e pótolni őket bárhogyan, gyakorlat ide-vagy oda, úgy remegett a kezem, mint egy szűzlánynak. Úgyhogy ezeket az érzéseket messzemenőleg megértem. Szóval a kis hypostictusokkal is addig teketóriáztam, hogy mire bemerészkedtem a röpdéjükbe, már nem voltak gyűrűzhetők.
A salátáról: Kerek Laci tapasztalt motoros, így érdemes odafigyelni rá mit mond. Jövőre én is vetek salátát, habar magam is úgy vagyok vele, hogy utálom minden formában (iskolásként a menzán jó pár tükörtojásos spenótos förmedvényt kellet megennem). De valóban nagyon jó beltartalmi értéke van, és a madarak eszegetik (a hypostictusok pont nem, de a csíkos csicsörkék igen), és jó nevelőeleség lehet. Olvastam nemrég egy Durell könyvet, amiben ír egy állatról sajnos tökéletesen elfelejtettem mi volt az, aminek a kicsinyét fogságba ejtették, és nem evett semmit, hiába próbálkoztak. Kitalálták, hogy beengedik egy zöldséges kertbe, hátha megmutatja, mit enne onnan. És a spenótot választotta. később ezt összerágták neki, és ezzel etették. Ekkor érett meg bennem a gondolat, Kerek Laci útmutatásával kiegészítve, hogy erre a növényre több figyelmet kellene fordítani.