Korában felmerült egy ötlet, hogy talán fontos eleme lehet a minőségi madarászatért elindult folyamatban egy Díszmadártenyésztő Etikai Kódex létrehozása. Az alábbi tervezetet gondolat ébresztőnek szánom.
Felhasználtam hozzá más hasonló profilú egyesületek már meglévő etikai kódexében található néhány gondolatot, illetve igyekeztem kiegészíteni saját ötleteimmel, elvárásaimmal.
Megkérnék mindenkit, hogy munkaanyagnak, ötletnek, javaslatnak tekintse. Nagyon örülnék, ha ez a tervezet is elindítana egy beszélgetést a témáról. Kérlek benneket, hogy benne szereplő gondolatokat senki ne tekintse bántó szándékúnak!
Ha bármilyen szakmai tévedés szerepel benne, azt tulajdonítsátok annak, hogy csak néhány éve vagyok tagja a díszmadaras társadalomnak. Megtisztelnétek vele, hogy pontjait figyelmesen elolvasnátok, javalatokkal, kiegészítésekkel élnétek.
Meggyőződésem, hogy nagyobb díszmadaras múltotokkal, egyesületi életben való résztvételekkel rengeteg hasznos javítást, bővítést javasoltok majd bele!
Amennyiben segítetek együttgondolkodni, talán létrejönne egy olyan Díszmadártenyésztői Etikai Kódex, mely iránymutatásul szolgálhatna a jövőre nézve.
Remélem, hogy akár az MDOSZ, akár az IDRE vezetősége felkarolja az ötletet!
A legnagyobb problémát annak meghatározása jelentette, hogy milyen körben is kellene ennek az etikai kódexnak működnie. Ezt a területet nem dolgoztam ki, ötletem van azonban. Az alábbiakban felsorolok néhány lehetséges kört, akikre egy elkészülő etikai kódex vonatkozhatna.
Ehhez kapcsolódóan is várom véleményeiteket, javaslataitokat!
Az Etikai Kódex hatálya kiterjedhetne:
1. Az IDRE tagságára
2. Az IDRE tagságán belül a tagság azon részére, aki tenyésztő
3. Az MDOSZ tagságára
4. Az MDOSz tagságán belül a tagság azon részére, aki tenyésztő
5. Bárkire aki az etikai kódexben foglaltak magára kötelező érvénnyel elfogadja, egyesületi és szövetségi tagságtól függetlenül.
Ezen kívül még az is meghatározandó, hogy a kódex elfogadása a fenti körökben kötelező jelleggel kéne hogy megtörténjen, vagy pedig önkéntes alapon. A hétköznapi életben nagyon változatos, hogy ki nevezi meg magát, vagy mást díszmadártenyésztőnek. Ezért javasolnék egy új fogalmat, terminust bevezetni, a "minőségi díszmadártenyésztő" fogalmát. Amennyiben választható, önkéntes lenne az Etikai Kódex elfogadása, úgy az a tenyésztő, aki a kódex tartalmát elfogadná, magára nézve kötelezőnek érezné, illetve azt be is tartaná, viselhetné a megtisztelelő "minőségi díszmadártenyésztő" címet. Ezt azután neve mellett bárhol feltüntethetné, honlapján, szóróanyagain jogosan szerepeltethetné. Ez a cím semmilyen kapcsolatban nem lenne a már meglévő "koszorús" tenyésztői címekkel. Előbb- utóbb talán elérhető lenne, hogy ennek a "címnek" is rangja legyen.
Első nekifutásra talán az 5. kört javasolnám, esetlegesen az egyesületek átvehetnék, s tenyésztő tagjaik felé kötelezőként írhatnák elő az etikai kódex tartalmnak elfogadását. / Figyelem! Egyesületi tag bárki lehet, nem csak tenyésztő!/
DÍSZMADÁRTENYÉSZTŐK ETIKAI KÓDEXE
minőségi díszmadártenyésztők számára
I. A DÍSZMADÁRTENYÉSZTŐK ETIKAI KÓDEXÉNEK MEGHATÁROZÁSA
I.1. Az etikai kódex célja
Az etikai kódex egyik célja, hogy a díszmadártenyésztőknek olyan morális és szakmai útmutatás nyújtson, amely segíti őket a díszmadártartás és tenyésztés helyes módjának megválasztásában. Nemcsak a madarak elhelyezésére, táplálására, gondozására, tenyésztésére és a kiállításokon való résztvételre vonatkozóan, hanem a tenyésztői munka kapcsán a vevőkkel, eladókkal való kapcsolat minőségére, valamint a – díszmadarakkal esetleg nem szimpatizáló – környezettel való harmonikus együttélésre is.
I.2 Az etikai kódex alapja
Az etikai kódex megszövegezése a díszmadártenyésztés eredményei és hagyományai, a szakszerű állattartás előírásai, a vonatkozó törvények (különös tekintettel az állatok védelméről szólóra), valamint a kultúrált viselkedés alapvető szabályai alapján történt. Az alábbi etikai kódex az egyesület/szövetség alapdokumentumaival összahangban készült, az alapszabályban foglaltakkal egyetértve, kiegészítve azt. Amennyiben az egyesület szervezeti és működési szabályzattal, illetve egyéb a tagokra általánosan vonatkozó szabályatokkal /kiállítási szabályzat, stb/ rendelkezik, úgy azokkal is.
I.3 Az etikai kódex érvénye
Az etikai kódex érvénye kiterjed az MDOSZ, illetve a szövetségben együttműködő tagegyesületek azon tagjaira, illetve nem tag tenyésztőkre akik "minőségi díszmadártenyésztőként" jelöli meg magukat. A tagok a szövetségbe, egyesületbe való belépésükkor nyilatkozattal kötelezhetik el magukat az etikai kódexben foglaltak maradéktalan betartására, mely feltétele a minőségi díszmadártenyészőként való nyilvántartásnak. A szövetség, illetve egyesület ennek megfelelően minőségi díszmadártenyésztői nyilvántartás vezet, melyet publikussá is tesz jelen etikai kódex-el együtt. Ezen listában feltünteti, hogy a listában szereplő tenyésztők a díszmadártenyésztőkre vonatkozó etikai kódexet elfogadták és betartják. Hivatalosan "minőségi díszmadártenyésztő" címet az viselhet, aki az alábbi etikai kódexet elfogadja és betartja.
I.4 A díszmadártenyésztő meghatározása
A díszmadártenyésztő meghatározás nem függ a tartott/tenyésztett díszmadarak számától. A díszmadártenyésztő nem szaporító, mert elutasítja a darabszámra történő szaporítást, nem elsődleges cél számára a tenyésztés során a minél nagyobb szaporulat elérése, az anyagi haszonszerzés. Tenyésztői célkitűzései vannak, melyeket az egyesülete célkitűzései, iránymutatásai, a szakirodalmak alapján meg is fogalmaz magának. Lehetőség szerint a tenyésztő vezessen részletes feljegyzéseket tenyészetéről.
A díszmadártenyésztő nem egyszerűen díszmadártartó, hobbista. A díszmadártenyésztő saját öröme mellett, kizárólag az adott tenyésztett faj fennmaradása, az elfogadott tenyésztési normák mentén dolgozik, amennyiben létezik a fajra nézve a standardok, úgy annak figyelembe bevételével a faj tulajdonságainak jobbítása érdekében tenyészt. A tenyésztő azért folytatja tevékenységét, hogy minél jobb minőségű /különböző szempontok alapján/ díszmadarakat tenyésszen sikeresen. Ezért csak kedvező tulajdonságokkal rendelkező, örökletes hibáktól mentes egyedekkel folytat tenyésztést, mely érdekében minden elkövet az etikai kódex betartásáért és betartatásáért. Az etikai kódexben megfogalmazott célok mentén, az abban szereplő normák és feltételek mellett tenyészt, és felelősséggel részt vállal a tenyészetéből származó szaporulat gondos elhelyezésében is.
Tevékenysége során együttműködik tenyésztőtársaival, lehetőség szerint tagja valamely hazai vagy külföldi díszmadaras szervezetnek, a lehetőségekhez képest egyedi jelöléssel látja el az általa tenyésztett madarakat. Tenyésztői célokat fogalmaz meg, állományát tudatosan fejleszti, s betartja az etikai kódexben leírtakat.
A díszmadártenyésztő nem kereskedő, nem kupec. A díszmadártenyésztő nem vásárol mástól madarat azzal a céllal, hogy azokat magasabb árért másnak értékesítse, továbbadja. Madárbeszerzései során saját tenyésztői célkitűzéseit tartja szem előtt, törekszik arra, hogy kiváló minőségű, egészséges tenyészmadarakat szerezzen be. A díszmadártenyésztő kizárólag saját tenyészetében tenyésztett egyedet tünteti fel sajátjának. Kizárólag saját tenyésztésű, nála kelt madarait jelöli egyedi jelöléssel /gyűrű, chip/. Sem írásban, sem szóban másnál kelt, más által tenyésztett madarat nem tüntet fel saját tenyésztésű madárként.
II. A DÍSZMADARAK TARTÁSHOZ, TENYÉSZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ ETIKAI SZABÁLYOK
II.1 Tartáshoz, tenyésztéshez szükséges ismeretek, tudás, önképzés
A díszmadártenyésztő felelőssége, hogy értse és tanulmányozza a tenyésztett fajok genetikai hátterét, a gyakori tenyésztési problémákat, valamint hogy széleskörő ismeretekkel rendelkezzenek arről a fajról, melyet tenyészt, mivel a fentiek befolyásolják a minőséget, az egyedek egészségét és jövőjét, valamint a faj és az egyed egészét. Tenyésztői tevékenysége során törekszik a minél szélesebbkörű kapcsolódó ismeretszerzésre, az egyesületi iránymutatásokat munkája során figyelembeveszi.
A tenyésztőigyekszik fokozatosan bővíteni díszmadártartási, tenyésztési ismereteit. Az általános ismereteken túl fajstandardok /amennyiben létezik/ egyre tökéletesebb megismerését, a kapcsolódó tudományos, pl. anatómiai, etológiai, állategészségügyi és egyéb kapcsolódó szakmai tudás elmélyítését jelenti, melyet önzetlenül megoszt a hozzá forduló érdeklődőkkel és tenyésztőtársaival is.
II.2 Alapvető, vonatkozó jogszabályok betartása
A díszmadártenyésztő köteles megismerni és betartani a tevékenységéhez kapcsolódó hatályban lévő törvényeket, rendeleteket és lakóhelyén, illete tenyésztési tevékenységének helyszínén érvényben lévő helyi jogszabályokat, rendeleteket, melyek tevékenységére kihatással vannak, vagy lehetnek.
Kiemelten törekszik az alábbi törvények és joszabályok megismerésére és betartására:
- Állatvédelmi törvény
-CITES , Washingtoni Egyezmény
- stb.
Madarai tartása során figyelembeveszi és betartja a díszmadarak tartásához kapcsolódó uniós és magyarszági szabályzókat. A díszmadártenyésztőtenyésztői munkája során igazodik, kapcsolódik a díszmadártenyésztésben elfogadott és érvényben lévő alapdokumentumokhoz.
II.3 Tartási körülmények, higiénia
Általánosságban minden díszmadártenyésztőnek kötelessége elégséges táplálék, víz, és az időjárás viszontagságaitól védő hely, rendszeres orvosi felügyelet, valamint szeretetteljes és felelősségteljes gazdai viselkedés biztosítása madarai számára. A díszmadártenyésztő alaposan mérje fel, hogy rendelkezik-e elegendő ismerettel, idővel és megfelelő eszközökkel, a tartás és tenyésztéshez szükséges és megfelelő hellyel és körülményekkel ahhoz, hogy tenyésztői tevékenységet folyasson. A tenyésztő gondoskodik madarai egészségének megőrzéséről. Higiénikus körülmények között tartja, ügyel madarai egészségének megőrzésére. Szükség esetén azonnal igénybe vesz állatorvosi felügyeletét is. A díszmadártenyésztő madarait tiszta, higiénikus körülmények között, a faj szükségleteit figyelembe vevő méretű, állapotú és kialakítású helyen tartja, megfelelő fényviszonyok között.
A tenyésztő gondoskodik madarainak szakszerű élelmezéséről. Jó minőségű, megfelelő mennyiségű és a madár életkorának, speciális igényeinek megfelelő, változatos takarmánnyal táplálja. Gondoskodik arról, hogy a nap 24 órájában friss ivóvíz álljon madarai rendelkezésére. Amennyiben bármilyen oknál fogva nem tudja ellátni madaait, úgy gondoskodik számukra a megfelelő és szakszerű ellátást biztosítani tudó helyettesítő személyről.
A tenyésztő mindent megtesz azért, hogy madarai külleme, jelleme a fajra vonatkozó kívánalmak szerint fejlődjön.
A tenyésztő madarait úgy tartja, hogy a madarak tartása, hangja, viselkedése másokat ne zavarjon. Kultúrált viselkedésével hozzájárul a díszmadarak, a díszmadártenyésztés és az egyesülete népszerűsítéséhez.
II.4 A díszmadártenyésztés alapfeltételei
Díszmadártenyésztő tenyésztésbe akkor kezd, tenyésztést akkor folytat, ha képes mind a tenyészmadarakról, mind azok szaporultáról megfelelően gondoskodni, majd a szaporulatnak megfelelő új gazdát találni. A tenyésztő a nála keletkező szaporulatot egészséges környezetben neveli, elegendő szocializációs lehetőséggel.
Ennek megfelelően a tenyésztőnek látnia kell, hogy adott esetben hosszabb ideig is gondját kell viselnie az utódoknak, és ez idő alatt is megfelelően kell róluk gondoskodnia.
Kizárólag egészséges, mind testileg, mind lelkileg ép egyedeket tart állományában, von be a tenyésztésbe. Egyetlenegy díszmadár sem tartható a tenyészetben, melyről tudható vagy sejthető, hogy súlyos örökletes hibát vagy betegséget hordoz. Amennyiben madara súlyos hibákat ( anatómiai rendellenesség, jellemhiba, stb.) mutat, és a kiállításon a továbbtenyésztésre nem javasolják, úgy azt a tenyésztő a tenyésztésből kivonja.
A díszmadarak tenyésztése során figyelembe veszi az adott fajra jellemző normális fészekalj mennyiségét, s a tenyészmadaraknak csak annyi költést enged, mely nem meríti ki túlzottan őket. Túlzottan sok költésre nem inspirálja madarait.
Kizárólag humánus módon bánik madaraival, mind a tartás, tenyésztés során, mind a kiállításokon és börzéken való résztvétel idején.
A tenyésztésből kivont, tenyésztésre alkalmatlan, vagy károsodott, sérült, beteg vagy öreg egyedeket halálukig kultúrált körülmények között és a korábbiakban felsorolt megfelelő feltételek mellett tartja, vagy a törvények által elfogadott, humánus módon pusztítja el. Ilyen egyedeket nem értékesít, különös tekintettel nem kezdőknek, vagy kiskorúaknak. Amennyiben a tenyésztésből kivonás valamely tenyésztői cél elérése miatt vált szükségessé / nem megfelelő szín, mintázat, tollazat, stb./ , de tenyésztésből kivont madár különben ép és egészséges, akkor az természetesen értékesíthető. A tenyésztésből való kivonás, illetve értékesítés okát ilyenkor is közli a vevővel.
II.5 Kiállításokon, börzéken, vásárokon való résztvétel etikai alapjai
A tenyésztő lehetőség szerint bemutatja madarait az egyesülete kiállításain. Így valós, objektív képet kapva díszmadarai értékől, tulajdonságairól dönthet az egyed további szereptetetéséről, felhasználásáról a tenyésztésben.
A tenyésztő minden díszmadaras rendezvényen /kiállítás, bemutató, börze, vásár, stb./ felelősségteljes és sportszerű magatartást tanúsít. Ügyel a speciális kiállítási szabályok betartására, a rendezvény jó hangulatának kialakítására és megőrzésére. Ennek szellemében tartózkodik a bíróval és ítéletével kapcsolatos véleménynyilvánítástól, kritizálástól. A madara által elért eredményt tudomásul veszi, s gratulál a nála jobb helyezést elért versenyzőknek.
Kiállításra, börzére, vásárra történő szállításkor a madarait köteles megfelelő méretű, légterű szállítóban tartani, az előírásoknál magasabb egyedszámot egy szállítótérbe nem tehet, tehát túlzsúfoltan nem szállítja, nem tárolja madarait. A börzéken, kiállításokon, vásárokon való résztvétel során figyelemmel van a tartási és a külső /szállítási, tartási/ hőmérséklet egyensúlyára, megakadályozandó hogy madarai megbetegedjenek, elpusztuljanak. A szállítás és tárolás, árúsítás során köteles arról meggyőződni, hogy a szállító, ill. tároló eszköz nem hordoz baleset- vagy sérülés lehetőséget madarai számára. Amennyiben azt tapasztalja, hogy a szállításra, tárolásra, árusításra összezárt madarak egymást zavarják, sérült okoznak egymásnak, úgy köteles a helyzetet megszünetni, s a madarakat különválasztani, a sérült madarat külön helyezni és megfelelően ellátni. A madarak szállításánál, kiállításánál, ideiglenes tárolásánál gondoskodik madarai megfelelő ellátásáról. A tartási hömérséklethez hasonló hőmérsékleten szállítja és helyezi el, túlzott huzatnak, hidegnek, illetve nagy hőmérsékletingásnak, tűző napnak nem teszi ki. A brutalitást, a rossz bánásmódot semmilyen körülmények között sem tolerálja.
II.6 A tenyésztett madarak értékesítésével, vevőkkel, eladókkal kapcsolatos etikai normák
A tenyésztő szívén viseli madari szaporulatának sorsát. Igyekszik mindent megtenni azért, hogy a szaporulat hozzá hasonlóan gondolkodó, a díszmadártartásról azonos nézeteket valló gazdához kerüljenek.
A díszmadártenyésztő nem ad el madarat annak, aki vélhetően üzleti szándékkal vásárolná meg madarait. A díszmadártenyésztő semmilyen körülmények között sem adja el tenyésztett madarait állatkereskedőnek, kupecnek vagy állatbolt tulajdonosnak, nyereményjátékok rendezőinek, állatkísérletekhez, mert tisztában azzal, hogy ezeken a helyeken nem biztosítottak a díszmadarak tartásának alapvető körülményei és elvárásai. A tenyésztő a lehetőségekhez képest minden potenciális vevőt gondosan vizsgáljon meg, hogy valószínűsíthetően alkalmas-e a vevő az adott faj egyedének megfelelő tartására, ellátására. A tenyésztőnek segítenie kell az utódoknak új otthont találni, amennyiben az eredeti vevő valamely ok folytán nem tud tovább törődni a tőle vásárolt madárral.
Mindenek felett a tenyésztő legyen őszinte, amikor a vásárlókkal tárgyal, az eladásra kínált madararak korát, nemét, származását, egészségi állapotát, tulajdonságaikat illetően. A tenyésztő által eladott madarak vásárlói kapjanak rövid tájékoztatást a madár tartásához alapvetően szükséges etetési, tartási ismeretekről, amennyiben értékesebb madárról van szó készüljön adásvételi szerződés, mely egyértelműen szabályozza a vevő és az eladó jogat és kötelességeit, a jótállás, szavatosság, garancia feltételeit.
A tenyésztő madarával kapcsolatban csak a valós tényeket és eredményeket közölheti, amikor tenyésztéssel kapcsolatban felvilágosítást ad másik fél részére. Ilyenkor tartózkodik egy harmadik fél madarainak becsmérlésétől. Hirdetéseiben kizárólag a valóság közlésére szorítkozik, és tartózkodik az öndicsérettől. A tenyésztő a madarainak eladásra való hirdetésénél és az érdeklődők, vevők tájékoztatásánál is csak a valós tényekre szorítkozik, különös tekintettel az eladó madár származására, fajára, korára, nemére vonatkozólag, valamint amennyiben tenyésztésben volt, akkor a tenyésztés során tapasztalt viselkedésére, eredményességére vonatkozólag.
A tenyésztő a nála eladó madár után érdeklődőknek korrekt és mindenre kiterjedő tájékoztatást ad az eladó madárról, eredményeiről. A vevőket tájékoztatja az eladásra kínált egyed általa megfigyelt tulajdonságairól, várható jellemzőiről. Világossá teszi, hogy az adott egyed kiállítási esélyes-e, vagy várhatóan nem haladja meg egy házikedvenctől elvárható minőséget.
A díszmadártenyésztő kezdő díszmadarasnak, kiskorúnak kizárólag teljesen egészséges, tartásra és eredményes tenyésztésre alkalmas madarat kínál eladásra, megóvandó a kezdőt az esetleges kezdeti kudarocoktól. Kezdő és kiskorú vásárló esetén kiemelten segít a megfelelő faj és egyed kiválasztására, a későbbiekben is igyekszik kapcsolatot tartani vevőjével, tanácsaival, tapaszalatival segíti őt. Az általa tenyésztett madarak eladási árának meghatározásakor nem él vissza a vevő esetleges tájékozatlanságával. Tenyésztett és eladásra kínált madarainak eladási árát a realis piaci viszonyok tükrében határozza meg, a madár tényleges értékének tükrében, a normális piaci különbségek határian belül.
A tenyésztő nem adja át új tulajdonosának a fiatal madarat, amíg nem győződött meg arról, hogy a madár önállő táplálkozásra, önálló életre képes. Kivételt képez ez alól a kézzelnevelésre átadott szaporulat.
A szaporulatát lehetőleg egyedi jelöléssel /gyűrű, chip/, illetve származási igazolással adja át új tulajdonosának.
A tenyésztője által a vevőnek átadott díszmadár kifogástalan egészségi állapotban legyen, amit annak megjelenése és viselkedése is tanúsít.
A tenyésztő a nála kelt értékesebb / pl. 20.000 Ft felett/ madarak eladásának körülményeit adásvételi szerződésben rögzíti. Ennek tartalmaznia kell a madár beazonosításához szükséges jellemzőket és jegyeket, jelöléseket. Az adásvételi szerződésben meg kell állapodni a garanciális feltételekről, esetelges fellépő problémák esetén a kompenzáció vagy a visszavétel, esetleg csere körülményeiről.
Kérje meg a vevőt, hogy a madár elhelyezésével kapcsolatos esetleges későbbi problémák esetén először a tenyésztővel vagy az egyesülettel vegye fel a kapcsolatot. A tenyésztő minden tőle telhető segítséget adjon meg, ha a tőle származó madár későbbi elhelyezése válik szükségessé (családi problémák, egészségi ok, stb.).
II.7 A tenyésztőtársakkal, egyesületi tagokkal kapcsolatos normák
A díszmadártenyésztő tapasztalaitaival, ismereteivel segíti a kezdő díszmadártartókat, az új egyesületi tagoknak segít a beilleszkedésben is. Amennyiben tagja valamely egyesületnek, úgy tájékoztatja a közösséget az általa tartott fajokkal kapcsolatban, s igyekszik azokat népszerűsíteni minden körben.
II.8 Általános viselkedési normák
A díszmadártenyésztő úgy viselkedik, másokkal, ahogy ő szeretné, hogy mások viselkedjenek vele azokban a helyzetekben is, melyeket a kódex nem említ.
A tagja mindenkor betartja az etikai kódexben foglaltakon túl az alapvető tisztességes és kultúrált magatartásra vonatkozó írott és íratlan szabályokat, s ezt elvárja családjának tagjaitól is. Ha tudomására jut egy klubtársának ettől eltérő, az etikai kódex alapvető célkitűzéseivel és szellemével ellentétes magatartása, cselekedete, azt azonnal a klub vezetőségének ill. etikai bizottság tudomására hozza.
III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
III.1. Az etikai kódex megszegése, alkalmazható szankciók
Az etikai kódex bármely pontjának megszegése esetén az elkövető tag a vétség súlyosságától függően az alábbi következményeket kénytelen vállalni: figyelmeztetés, a minőségi tenyésztői státusz meghatározott időre való felfüggesztése, legvégső esetben a minőségi tenyésztői titulus visszavonása, esetlegesen az egyesületből való kizárása. /amennyiben a kódex elfogadását az egyesület előírja/.
Az illető tag ügyében első fokon a később felállítandó Etikai Bizottság, másodfokon az egyesület elnöksége, legvégső döntéshozó fórumként pedig az egyesület Közgyűlése jár el. Az Etikai Bizottságot a Közgyűlés választja, míg működési szabályzatát maga állítja össze.
|