Támogassa egyesületünket adójának 1%-ával






Hozzászólás a témához  [ 86 hozzászólás ] 
Keresés ebben a témában:
Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5  Következő
Szerző Üzenet
Offline
Aranykoszorús mestertenyésztő
Avatar
Csatlakozott: 2006 okt. 16, 17:49
Hozzászólások: 3356
Tartózkodási hely: Szeged
Valódi név: Eszteró Lajos
   
Hozzászólás 2010 ápr. 6, 14:32 
2oo9. tavaszi küldöttgyűlésnek Zóni Levente által előadottak alapján.

_________________
üdvözlettel : -el-


 
Offline
IDRE tag
Avatar
Csatlakozott: 2006 okt. 15, 22:04
Hozzászólások: 3579
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Küzmös Csaba
   
Hozzászólás 2010 ápr. 6, 14:14 
Hát sajnos nem szolgálhatok jó hírrel.
A szövetségnek be lett nyújtva, illetve beajánlva (hirtelen nem is tudom melyik küldöttgyűlésen), de eddig semmiféle reakciót nem kaptunk felőle.


 
Offline
Aranykoszorús mestertenyésztő
Avatar
Csatlakozott: 2006 okt. 16, 17:49
Hozzászólások: 3356
Tartózkodási hely: Szeged
Valódi név: Eszteró Lajos
   
 
Hozzászólás 2008 szept. 22, 18:16 
Szia Balance !

Előreláthatólag november 16 án lesz az IDRE megismételt közgyűlése.
Jó lenne, ha az etikai bizottság létszámára és tagjaira is lenne javaslatod, hogy ismertetni tudjuk a közgyűlésen megjelentekkel.

_________________
üdvözlettel : -el-


 
Offline
IDRE díjas
Csatlakozott: 2006 nov. 9, 12:02
Hozzászólások: 983
   
 
Hozzászólás 2008 szept. 1, 10:20 
Szia Balance!

Nagyon eltüntél mostaban a fórumról, de azért remélem nem véglegesen.

Örömmel venném, ha megírnád, hogy milyen úton halad az DEK, mikorra tervezed, hogy az IDRE tagság elfogadhassa? Milyen tervei vannak vele az MDOSZ-nek?

üdv Zsolt


 
Offline
IDRE díjas
Csatlakozott: 2006 nov. 9, 12:02
Hozzászólások: 983
   
 
Hozzászólás 2008 júl. 31, 7:25 
Szia Balance!

Hol tart most a dolog a DEk-el? Van már esetleg valami visszhangja? Végleges formát öntött? Elfogadta már valaki?

üdv Zsolt


 
Offline
Avatar
Csatlakozott: 2008 jan. 10, 15:27
Hozzászólások: 360
Tartózkodási hely: Budapest, a rács innenső oldalán. Egyenlőre...
   
 
Hozzászólás 2008 ápr. 17, 18:50 
KÖZÖS MUNKÁNK:

DÍSZMADÁRTARTÓK ÉS -TENYÉSZTŐK ETIKAI KÓDEXE / DEK /

TARTALOM

I. A DÍSZMADÁRTARTÓK ÉS -TENYÉSZTŐK ETIKAI KÓDEXÉNEK /DEK/ MEGHATÁROZÁSA
I. 1. A DEK célja
I. 2. A DEK alapja
I. 3. A DEK érvénye
I. 4. A díszmadártenyésztő meghatározása
I. 5. A díszmadártartó meghatározása

II. A DÍSZMADÁRTARTÁSHOZ, TENYÉSZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ ETIKAI NORMÁK
II. 1. Tartáshoz, tenyésztéshez szükséges ismeretek, tudás, önképzés*
II. 2. Alapvető, vonatkozó jogszabályok betartása*
II. 3. Tartási körülmények, higiénia*
II. 4. A díszmadártenyésztés alapfeltételei*
II. 5. Kiállításokon, börzéken, vásárokon való részvétel etikai alapjai
II. 6. A tenyésztett madarak értékesítésével, vevőkkel kapcsolatos etikai normák*
II. 7. A tenyésztőtársakkal, egyesületi tagokkal kapcsolatos normák*
II. 8. Általános viselkedési normák*
*Kiegészítés

III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
III. 1. A DEK tag általi megszegése esetén alkalmazható szankciók saját egyesületen, szervezeten belül

IV. EGYESÜLETRE MINT SZERVEZETRE ÉS VEZETŐIKRE VONATKOZÓ ETIKAI NORMÁK
IV. 1. Általános célok
IV. 2. Érdekképviselet, tevékenység
IV. 3. Hírnév megőrzése, növelése
IV. 4. Partnerek érdekeinek tiszteletben tartása
IV. 5. A díszmadártartási- tenyésztési kultúra fejlesztése
IV. 6. Átláthatóság
IV. 7. Összeférhetetlenség
IV. 8. Feddhetetlenség
IV. 9. Döntéshozatal
IV. 10. Közös elvek, döntések
IV. 11. Együttműködés piaci szereplőkkel
IV. 12. Vitás helyzetek, állásfoglalások
IV. 13. Területi elv
IV. 14. Információáramlás
IV. 15. Nyilvánosság
IV. 16. Illetékességi kör
IV. 17. Politika, közigazgatás
IV. 18. Közös álláspont, önhatalmúság
IV. 19. A DEK megsértésnek szankcionálása szervezetek között

Melléklet
AZ ETIKAI BIZOTTSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

I. A DÍSZMADÁRTARTÓK ÉS -TENYÉSZTŐK ETIKAI KÓDEXÉNEK MEGHATÁROZÁSA


I. 1. A DEK célja

A DEK célja, hogy a díszmadártartóknak, -tenyésztőknek olyan morális és szakmai útmutatás nyújtson, amely segíti őket a díszmadártartás és -tenyésztés helyes módjának megválasztásában. Nemcsak a madarak elhelyezésére, táplálására, gondozására, tenyésztésére és a kiállításokon való részvételre vonatkozóan, hanem a tenyésztői munka kapcsán a vevőkkel, eladókkal való kapcsolat minőségére, valamint a – díszmadarakkal esetleg nem szimpatizáló – környezettel való harmonikus együttélésre is. A DEK célja továbbá az, hogy a DEK iránymutatási szerint működő, az azokban foglaltakkal azonosulni tudó, akaró díszmadártartókat -tenyésztőket egyesítse, irányt mutasson egy kialakuló, a jövő díszmadártartó és -tenyésztő nemzedékét képező díszmadarász társadalomnak.
A DEK további célja az etikai iránymutatás azon civil egyesületeknek, szervezeteknek, különböző díszmadár kereskedőknek, melyek egyetértenek annak tartalmával, etikai normáival. A DEK-et bármely más civil szerveződés is aláírhatja és alkalmazhatja, amennyiben elfogadja az abban megfogalmazottakat.

I. 2. A DEK alapja

A DEK megszövegezése a díszmadártenyésztés eredményei és hagyományai, a szakszerű állattartás előírásai, a vonatkozó törvények (különös tekintettel az állatok védelméről szólóra), valamint a kultúrált viselkedés alapvető szabályai alapján történt. A DEK az egyesület alapdokumentumaival összhangban készült, az alapszabályban foglaltakkal egyetértve, kiegészítve azt. Amennyiben az egyesület szervezeti és működési szabályzattal, illetve egyéb a tagokra általánosan vonatkozó szabályzatokkal /kiállítási szabályzat, stb./ rendelkezik, úgy azokkal is.

I. 3. A DEK érvénye

A DEK érvénye kiterjed az egyesület minden tagjára. A tagok az egyesületbe való belépésükkor nyilatkozattal kötelezik el magukat a DEK- ben foglaltak maradéktalan betartására, mely feltétele a tagként való nyilvántartásnak. Az egyesület ennek megfelelően tagnyilvántartást vezet, melyet publikussá is tesz jelen DEK-el együtt. Ezen listában feltünteti, hogy a listában szereplő tagok a díszmadártenyésztőkre vonatkozó DEK- et elfogadták és betartják. Hivatalosan egyesületi tagként az léphet fel, aki az alábbi DEK-et elfogadja és betartja. Ezeken túlmenően a DEK érvénye kiterjed minden olyan önként elfogadó számára, aki csatlakozik a DEK-hez, aláírja azt.
A DEK-ben megfogalmazott magatartási normák, elvárások és tilalmak kizárólag a tisztességes díszmadártenyésztésben tanúsított magatartásra vonatkozóan értelmezhetőek és az etikai bizottság értékítéleteit segítik. A DEK-ben megfogalmazott elvárások nem jelenítik meg az etikus magatartások tételes, teljes felsorolását, ugyanígy a DEK-ben szereplő tilalmazott magatartások összessége nem meríti ki az etikátlan magatartás minden formáját. A DEK alkalmazási célból történő értelmezésére az azt mind szó szerint, mind szellemében alkalmazni köteles etikai bizottság jogosult.

I. 4. A díszmadártenyésztő meghatározása

A Díszmadártenyésző értékrendjében és tetteiben tükröződik önmaga és a madarak egyenrangú tisztelete.
A díszmadártenyésztő meghatározás nem függ a tartott/tenyésztett díszmadarak számától. A díszmadártenyésztő nem szaporító, mert elutasítja a darabszámra történő szaporítást, nem elsődleges cél számára a tenyésztés során a minél nagyobb szaporulat elérése, az anyagi haszonszerzés. Tenyésztői célkitűzései vannak, melyeket az egyesülete célkitűzései, iránymutatásai, a szakirodalmak alapján meg is fogalmaz magának. Tenyészállománya beszerzése vagy frissítésekor törekedjen lehetőség szerint minden információt begyűjteni, azt a díszmadarak törzslapjára rávezetni. A nála kelt fiókákról vezessen részletes feljegyzéseket, amit a díszmadár törzslapjára vezessen rá.
A díszmadártenyésztő nem egyszerűen díszmadártartó, hobbista. A díszmadártenyésztő saját öröme mellett, kizárólag az adott tenyésztett faj fennmaradása, az elfogadott tenyésztési normák mentén dolgozik, amennyiben létezik a fajra nézve standardok, úgy annak figyelembe bevételével és fejlesztésével, a faj tulajdonságainak jobbítása érdekében tenyészt. A tenyésztő azért folytatja tevékenységét, hogy minél jobb minőségű /különböző szempontok alapján/ díszmadarakat tenyésszen sikeresen. Ezért csak kedvező tulajdonságokkal rendelkező, örökletes hibáktól mentes és a tenyészérettséget elérő korú egyedekkel folytat tenyésztést, mely érdekében minden elkövet a DEK betartásáért és betartatásáért. A DEK-ben megfogalmazott célok mentén, az abban szereplő normák és feltételek mellett tenyészt, és felelősséggel részt vállal a tenyészetéből származó szaporulat gondos elhelyezésében is.
Tevékenysége során együttműködik tenyésztőtársaival, lehetőség szerint tagja valamely hazai vagy külföldi díszmadaras szervezetnek, a lehetőségekhez képest egyedi jelöléssel látja el az általa tenyésztett madarakat. Tenyésztői célokat fogalmaz meg, állományát tudatosan fejleszti, s betartja a DEK-ben leírtakat.
A díszmadártenyésztő nem kereskedő, nem kupec. A díszmadártenyésztő nem vásárol mástól madarat azzal a céllal, hogy azokat magasabb árért másnak értékesítse, továbbadja. Madárbeszerzései során saját tenyésztői célkitűzéseit tartja szem előtt, törekszik arra, hogy kiváló minőségű, egészséges tenyészmadarakat szerezzen be. A díszmadártenyésztő kizárólag saját tenyészetében tenyésztett egyedet tünteti fel sajátjának. Kizárólag saját tenyésztésű, nála kelt madarait jelöli egyedi jelöléssel /gyűrű, chip/. Sem írásban, sem szóban másnál kelt, más által tenyésztett madarat nem tüntet fel saját tenyésztésű madárként.

I. 5. A díszmadártartó meghatározása

A díszmadártartó értékrendjében és tetteiben tükröződik önmaga és a madarak egyenrangú tisztelete.
A díszmadártartó meghatározás nem függ a díszmadarak számától. A díszmadártartó nem szaporító, mert elutasítja a darabszámra történő szaporítást, nem elsődleges cél számára a faj tartása során a minél nagyobb szaporulat elérése, az anyagi haszonszerzés.
Motivációja nem másból fakad, mint az egészséges és a tenyészérettséget elérő korú, örökletes hibáktól mentes, a faj igényei szerinti megfelelő egyedszámban és helyen, kielégítő élelemmel, ivóvízzel, fény és hőmérsékleti viszonyok között tartott díszmadarainak a teljes élethez való joguk alapján a szaporodási lehetőség biztosítása.
A díszmadarak érdekében minden elkövet a DEK betartásáért és betartatásáért. A DEK-ben megfogalmazott célok mentén, az abban szereplő normák és feltételek mellett tartja állományát és felelősséggel részt vállal a tőle származó szaporulat gondos elhelyezésében is. Tevékenysége során együttműködik díszmadártartó, és –tenyésztő társaival, lehetőség szerint tagja valamely hazai vagy külföldi díszmadaras szervezetnek, a lehetőségekhez képest egyedi jelöléssel látja el az állományában kelt madarakat.
A díszmadártartó nem kereskedő, nem kupec. A díszmadártartó nem vásárol mástól madarat azzal a céllal, hogy azokat magasabb árért másnak értékesítse, továbbadja. Madárbeszerzései során törekszik arra, hogy egészséges díszmadarakat vásároljon. A díszmadártartó kizárólag saját szaporulatából származó egyedet tünteti fel sajátjának, a nála kelt madarait jelöli egyedi jelöléssel /gyűrű, chip/. Sem írásban, sem szóban másnál kelt madarat nem tüntet fel saját szaporulatából származó madárként.

II. A DÍSZMADÁRTARTÁSHOZ, -TENYÉSZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ ETIKAI SZABÁLYOK


II. 1. Tartáshoz, tenyésztéshez szükséges ismeretek, tudás, önképzés*

A díszmadártenyésztő felelőssége, hogy értse és tanulmányozza a tenyésztett fajok genetikai hátterét, a gyakori tenyésztési problémákat, valamint hogy széleskörű ismeretekkel rendelkezzenek arról a fajról, melyet tenyészt, mivel a fentiek befolyásolják a minőséget, az egyedek egészségét és jövőjét, valamint a faj és az egyed egészét. Tenyésztői tevékenysége során törekszik a minél szélesebbkörű kapcsolódó ismeretszerzésre, az egyesületi iránymutatásokat munkája során figyelembeveszi.
A tenyésztő igyekszik fokozatosan bővíteni díszmadártartási, tenyésztési ismereteit. Az általános ismereteken túl fajstandardok /amennyiben létezik/ egyre tökéletesebb megismerését, a kapcsolódó tudományos, pl. anatómiai, etológiai, állategészségügyi és egyéb kapcsolódó szakmai tudás elmélyítését jelenti, melyet önzetlenül megoszt a hozzá forduló érdeklődőkkel és tenyésztőtársaival is.

II. 2. Alapvető, vonatkozó jogszabályok betartása*

A díszmadártartó, -tenyésztő köteles megismerni és betartani a tevékenységéhez kapcsolódó hatályban lévő törvényeket, rendeleteket és lakóhelyén, illetve tenyésztési tevékenységének helyszínén érvényben lévő helyi jogszabályokat, rendeleteket, melyek tevékenységére kihatással vannak, vagy lehetnek.
Kiemelten törekszik az alábbi törvények és jogszabályok megismerésére és betartására:
- Állatvédelmi törvény
- CITES, Washingtoni Egyezmény, stb.
Madarai tartása során figyelembeveszi és betartja a díszmadarak tartásához kapcsolódó uniós és magyarországi szabályzókat. A díszmadártenyésztő tenyésztői munkája során igazodik, kapcsolódik a díszmadártenyésztésben elfogadott és érvényben lévő alapdokumentumokhoz.

II. 3. Tartási körülmények, higiénia*

Általánosságban minden díszmadártartónak, -tenyésztőnek kötelessége elégséges táplálék, víz, és az időjárás viszontagságaitól védő hely, rendszeres orvosi felügyelet, valamint szeretetteljes és felelősségteljes gazdai viselkedés biztosítása madarai számára. A díszmadártenyésztő alaposan mérje fel, hogy rendelkezik-e elegendő ismerettel, idővel és megfelelő eszközökkel, a tartás és tenyésztéshez szükséges megfelelő hellyel és körülményekkel ahhoz, hogy tenyésztői tevékenységet folytasson. A díszmadártartó, -tenyésztő gondoskodik madarai egészségének megőrzéséről. Állományát higiénikus körülmények között tartja, ügyel madarai egészségének megőrzésére. Szükség esetén azonnal igénybe veszi az állatorvosi felügyeletét is. A díszmadártartó, -tenyésztő madarait tiszta, higiénikus körülmények között, a faj szükségleteit figyelembe vevő méretű, állapotú és kialakítású helyen tartja, megfelelő fényviszonyok között.
A díszmadártartó, -tenyésztő gondoskodik madarainak szakszerű élelmezéséről. Jó minőségű, megfelelő mennyiségű és a madár életkorának, speciális igényeinek megfelelő, változatos takarmánnyal táplálja. Gondoskodik arról, hogy a nap 24 órájában friss ivóvíz álljon madarai rendelkezésére. Amennyiben bármilyen oknál fogva nem tudja ellátni madarait, úgy gondoskodik számukra a megfelelő és szakszerű ellátást biztosítani tudó helyettesítő személyről.
A tenyésztő mindent megtesz azért, hogy madarai külleme, jelleme a fajra vonatkozó kívánalmak szerint fejlődjön.
A díszmadártartó, -tenyésztő madarait úgy tartja, hogy a madarak tartása, hangja, viselkedése másokat ne zavarjon. Kultúrált viselkedésével hozzájárul a díszmadarak, a díszmadártartás, -tenyésztés és az egyesülete népszerűsítéséhez.

II. 4. A díszmadártenyésztés alapfeltételei*

Díszmadártenyésztő tenyésztésbe akkor kezd, tenyésztést akkor folytat, ha képes mind a tenyészmadarakról, mind azok szaporulatáról megfelelően gondoskodni, majd a szaporulatnak megfelelő új gazdát találni. A tenyésztő a nála keletkező szaporulatot egészséges környezetben neveli, elegendő szocializációs lehetőséggel.
Ennek megfelelően a tenyésztőnek látnia kell, hogy adott esetben hosszabb ideig is gondját kell viselnie az utódoknak, és ez idő alatt is megfelelően kell róluk gondoskodnia.
Kizárólag egészséges, mind testileg, mind lelkileg ép egyedeket tart tenyészállományában, von be a tenyésztésbe. Egyetlenegy díszmadár sem tartható a tenyészetben, melyről tudható vagy sejthető, hogy súlyos örökletes hibát vagy betegséget hordoz. Amennyiben madara súlyos hibákat (anatómiai rendellenesség, jellemhiba, stb.) mutat, és a kiállításon a továbbtenyésztésre nem javasolják, úgy azt a tenyésztő a tenyésztésből kivonja.
A díszmadarak tenyésztése során figyelembe veszi az adott fajra jellemző normális fészekalj mennyiségét, s a tenyészmadaraknak csak annyi költést enged, mely nem meríti ki túlzottan őket. Túlzottan sok költésre nem inspirálja madarait.
Kizárólag humánus módon bánik madaraival, mind a tartás, tenyésztés során, mind a kiállításokon és börzéken való részvétel idején.
A tenyésztésből kivont, tenyésztésre alkalmatlan, vagy károsodott, sérült, beteg vagy öreg egyedeket halálukig kultúrált körülmények között és a korábbiakban felsorolt megfelelő feltételek mellett tartja, vagy a törvények által elfogadott, humánus módon pusztítja el. Ilyen egyedeket nem értékesít, különös tekintettel nem kezdőknek, vagy kiskorúaknak. Amennyiben a tenyésztésből kivonás valamely tenyésztői cél elérése miatt vált szükségessé / nem megfelelő szín, mintázat, tollazat, stb./ de tenyésztésből kivont madár különben ép és egészséges, akkor az természetesen értékesíthető. A tenyésztésből való kivonás, illetve értékesítés okát ilyenkor is közli a vevővel.

II. 5. Kiállításokon, börzéken, vásárokon való részvétel etikai alapjai

A tenyésztő lehetőség szerint bemutatja madarait az egyesülete kiállításain. Így valós, objektív képet kapva díszmadarai értékéről és tulajdonságairól, dönthet az egyed további szereptetetéséről, felhasználásáról a tenyésztésben.
A tenyésztő minden díszmadaras rendezvényen /kiállítás, bemutató, börze, vásár, stb./ felelősségteljes és sportszerű magatartást tanúsít. Ügyel a speciális kiállítási szabályok betartására, a rendezvény jó hangulatának kialakítására és megőrzésére. Ennek szellemében tartózkodik a bíróval és ítéletével kapcsolatos véleménynyilvánítástól, kritizálástól. A madara által elért eredményt tudomásulveszi, s gratulál a nála jobb helyezést elért versenyzőknek.
Kiállításra, börzére, vásárra történő szállításkor a madarait köteles megfelelő méretű, légterű szállítóban tartani, az előírásoknál magasabb egyedszámot egy szállítótérbe nem tehet, tehát túlzsúfoltan nem szállítja, nem tárolja madarait. A börzéken, kiállításokon, vásárokon való részvétel során figyelemmel van a tartási és a külső /szállítási, tartási/ hőmérséklet egyensúlyára, megakadályozandó hogy madarai megbetegedjenek, elpusztuljanak. A szállítás és tárolás, árusítás során köteles arról meggyőződni, hogy a szállító, ill. tároló eszköz nem hordoz baleset- vagy sérülés lehetőséget madarai számára. Amennyiben azt tapasztalja, hogy a szállításra, tárolásra, árusításra összezárt madarak egymást zavarják, sérülést okoznak egymásnak, úgy köteles a helyzetet megszüntetni, s a madarakat különválasztani, a sérült madarat külön helyezni és megfelelően ellátni. A madarak szállításánál, kiállításánál, ideiglenes tárolásánál gondoskodik madarai megfelelő ellátásáról. A tartási hőmérséklethez hasonló hőmérsékleten szállítja és helyezi el, túlzott huzatnak, hidegnek, illetve nagy hőmérsékletingásnak, tűző napnak nem teszi ki. A brutalitást, a rossz bánásmódot semmilyen körülmények között sem tolerálja.

II. 6. A tenyésztett madarak értékesítésével, vevőkkel kapcsolatos etikai normák*

A díszmadártartó, -tenyésztő szívén viseli madarai szaporulatának sorsát. Igyekszik mindent megtenni azért, hogy a szaporulat hozzá hasonlóan gondolkodó, a díszmadártartásról azonos nézeteket valló gazdához kerüljenek.
A díszmadártartó, -tenyésztő nem ad el madarat olyan kereskedőnek, díszállat-kereskedésnek, mely vélhetőleg nem biztosítja a jelen DEK- ben is felsorolt alapvető díszmadártartási körülményeket a madarak számára. A díszmadártartó, -tenyésztő semmilyen körülmények között sem adja el tenyésztett madarait nyereményjátékok rendezőinek, állatkísérletekhez vagy élelmezési célra!
A tenyésztő a lehetőségekhez képest minden potenciális vevőt gondosan vizsgáljon meg, hogy valószínűsíthetően alkalmas-e a vevő az adott faj egyedének megfelelő tartására, ellátására. A tenyésztőnek segítenie kell az utódoknak új otthont találni, amennyiben az eredeti vevő valamely ok folytán nem tud tovább törődni a tőle vásárolt madárral.
Mindenekfelett a díszmadártartó, -tenyésztő legyen őszinte, amikor a vásárlókkal tárgyal, az eladásra kínált madarak korát, nemét, származását, egészségi állapotát, tulajdonságaikat illetően. A tenyésztő által eladott madarak vásárlói kapjanak rövid tájékoztatást a madár tartásához alapvetően szükséges etetési, tartási ismeretekről, amennyiben értékesebb madárról van szó, készüljön adásvételi szerződés, mely egyértelműen szabályozza a vevő és az eladó jogát és kötelességeit, a jótállás, szavatosság, garancia feltételeit.
A tenyésztő madarával kapcsolatban csak a valós tényeket és eredményeket közölheti, amikor tenyésztéssel kapcsolatban felvilágosítást ad másik fél részére. Ilyenkor tartózkodik egy harmadik fél madarainak becsmérlésétől. Hirdetéseiben kizárólag a valóság közlésére szorítkozik, és tartózkodik az öndicsérettől. A tenyésztő a madarainak eladásra való hirdetésénél és az érdeklődők, vevők tájékoztatásánál is csak a valós tényekre szorítkozik, különös tekintettel az eladó madár származására, fajára, korára, nemére vonatkozólag, valamint amennyiben tenyésztésben volt, akkor a tenyésztés során tapasztalt viselkedésére, eredményességére vonatkozólag.
A tenyésztő a nála eladó madár után érdeklődőknek korrekt és mindenre kiterjedő tájékoztatást ad az eladó madárról, eredményeiről. A vevőket tájékoztatja az eladásra kínált egyed általa megfigyelt tulajdonságairól, várható jellemzőiről. Világossá teszi, hogy az adott egyed kiállítási esélyes-e, vagy várhatóan nem haladja meg egy házikedvenctől elvárható minőséget.
A díszmadártenyésztő –különös tekintettel- kezdő díszmadarasnak, kiskorúnak kizárólag teljesen egészséges, tartásra és eredményes tenyésztésre alkalmas madarat kínál eladásra, megóvandó a kezdőt az esetleges kezdeti kudarcoktól. Kezdő és kiskorú vásárló esetén kiemelten segít a megfelelő faj és egyed kiválasztására, a későbbiekben is igyekszik kapcsolatot tartani vevőjével, tanácsaival, tapasztalataival segíti őt. Az általa tenyésztett madarak eladási árának meghatározásakor nem él vissza a vevő esetleges tájékozatlanságával. Tenyésztett és eladásra kínált madarainak eladási árát a reális piaci viszonyok tükrében határozza meg, a madár tényleges értékének tükrében, a normális piaci különbségek határain belül.
A tenyésztő nem adja át új tulajdonosának a fiatal madarat, amíg nem győződött meg arról, hogy a madár önálló táplálkozásra, önálló életre képes. Kivételt képez ez alól a kézzelnevelésre átadott szaporulat. Szaporulatát lehetőleg egyedi jelöléssel /gyűrű, chip/, illetve származási igazolással adja át új tulajdonosának.
A tenyésztője által a vevőnek átadott díszmadár kifogástalan egészségi állapotban legyen, amit annak megjelenése és viselkedése is tanúsít.
A tenyésztő a nála kelt értékesebb madarak eladásának körülményeit adásvételi szerződésben rögzíti. Ennek tartalmaznia kell a madár beazonosításához szükséges jellemzőket és jegyeket, jelöléseket. Az adásvételi szerződésben meg kell állapodni a garanciális feltételekről, esetleges fellépő problémák esetén a kompenzáció vagy a visszavétel, esetleg csere körülményeiről, a törvényi rendelkezések feltétlen betartása mellett.
Kérje meg a vevőt, hogy a madár elhelyezésével kapcsolatos esetleges későbbi problémák esetén először a tenyésztővel vagy az egyesülettel vegye fel a kapcsolatot. A tenyésztő minden tőle telhető segítséget adjon meg, ha a tőle származó madár későbbi elhelyezése válik szükségessé (családi problémák, egészségi ok, stb.)

II. 7. A tenyésztőtársakkal, egyesületi tagokkal kapcsolatos normák*

A díszmadártenyésztő tapasztalataival, ismereteivel segíti a kezdő díszmadártartókat, az új egyesületi tagoknak segít a beilleszkedésben is. Egyesületének tagjait tájékoztatja az általa tartott fajokkal kapcsolatban, s igyekszik azokat népszerűsíteni minden körben.

II. 8. Általános viselkedési normák*

A díszmadártartó, -tenyésztő úgy viselkedik, másokkal, ahogy ő szeretné, hogy mások viselkedjenek vele azokban a helyzetekben is, melyeket a DEK nem említ. Mindenkor betartja a DEK- ben foglaltakon túl az alapvető tisztességes és kultúrált magatartásra vonatkozó írott és íratlan szabályokat, s ezt elvárja családjának tagjaitól is. Ha tudomására jut egy klubtársának ettől eltérő, a DEK alapvető célkitűzéseivel és szellemével ellentétes magatartása, cselekedete, azt azonnal a klub vezetőségének ill. etikai bizottság tudomására hozza.

Kiegészítés

A DEK célja a madarász társadalom DEK szerinti egyesítése, így ebbe beletartozik a "Szaküzlet" szintjén folytatott tevékenység is.
A "*"-al jelölt fejezetekben a Díszállat- illetve Díszmadár Szaküzletekre vonatkozólag a "díszmadártartó, -tenyésztő" helyett "kereskedő" értendő. Így mindazok az irányelvek érvényesek a kereskedőre, mint a tenyésztőre, amennyiben megfelel és elfogadja a DEK- ben foglaltakat, kereskedésében a madarakat a DEK szellemében szerzi be, tartja és értékesíti. Ezen szaküzletek a Bizottság döntése alapján csatlakozhatnak a DEK-hez, melyet a szaküzlet részére OKLEVÉL kiadásával igazolunk.
A szaküzlet ellenőrzésének módja, rendszeressége, szükség szerinti felülvizsgálata a Bizottság működési szabálya alapján történik. A DEK-et elfogadó és betartó üzleteket az IDRE honlapja főoldalán (www.idre.hu) az ajánlott és támogatott szaküzletek listájába felvesszük, hetente egy alkalommal az ár megjelölése nélkül frissítjük díszmadár kínálati ajánlatát. Támogatjuk továbbá ezen üzleteket folyamatos képzéssel: tenyésztő tagtársaink szakmai tudásával.


III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


III. 1. A DEK tag általi megszegése esetén alkalmazható szankciók saját egyesületen, szervezeten belül

Az etikailag nem korrekt magatartás károsítja a díszmadártartásról, díszmadártenyésztésről kialakult képet a közvéleményben, a jogalkotók körében, valamint a közigazgatásban. A DEK bármely pontjának megszegése esetén az elkövető tag a vétség súlyosságától függően az alábbi következményeket kénytelen vállalni: figyelmeztetés, az egyesületi tagság meghatározott időre való felfüggesztése, legvégső esetben a tag egyesületből való kizárása.
Az etikátlan magatartás szankciói az alábbiak lehetnek:

Az Etikai Bizottság
a) a DEK-ben foglalt etikai szabályok megsértése esetén az DEK-et aláíró tagját határozatában figyelmezteti,
b) súlyosabb, vagy ismétlődő esetben a határozatába foglalt figyelmeztetést nyilvánosságra hozza, végső esetben a tagot soraiból kizárhatja.
c) A bizottság etikai ügyben hozott döntéseit az Interneten, illetve a nyomtatott sajtóban kell nyilvánosságra hozni.
Az egyesületek, szervezetek saját alapszabályukban lefektetett eljárás során kizárhatják soraikból azon tagjaikat, akik súlyosan vagy ismételten megszegik a közösen kialakított alapelveket, vétenek az elfogadott DEK előírási ellen. Az etikai vétségekkel kapcsolatosan az etika bizottság jár el, az elfogadott eljárási szabályzatnak megfelelően.
Az illető tag ügyében első fokon az Etikai Bizottság, másodfokon az egyesület elnöksége, legvégső döntéshozó fórumként pedig az egyesület Közgyűlése jár el. Az Etikai Bizottságot jogkörénél fogva az egyesületi Elnök alapítja, az Etikai Bizottság Elnökét a Közgyűlés választja, míg tagjait és működési szabályzatát maga állítja össze.

IV. EGYESÜLETRE MINT SZERVEZETRE ÉS VEZETŐIKRE VONATKOZÓ ETIKAI NORMÁK


IV. 1. Általános célok

A társadalomban egyre szélesebb körben nő az állatok iránt érzett felelősségtudat és az állati jogok betartatásának igénye. Magyarországon még hathatós változásokra van szükség ahhoz, hogy kialakuljon a felelős állattartási-, állatvédelmi kultúra és felzárkózhassunk az Európai Unió elvárásaihoz.
Mindezeket felismerve az egyesület elkészítette a magyar a DEK-et, melyet a díszmadártartó és – tenyésztő egyesületeknek, szervezeteknek elfogadásra ajánl.
A felzárkózáshoz szükséges, hogy valamennyi magyarországi jogszabályt teljes mértékben betartva, nyilvánosan, a díszmadártartó és – tenyésztő egyesületek, szervezetek társadalmi megbecsülésének növelése érdekében feddhetetlenül, egymás iránt szolidárisan, az egyenjogúságot tiszteletben tartva, politikai irányzatoktól és szervezetektől függetlenül, kizárólag a minőségi díszmadártenyésztés, -tartás érdekében működjenek.
Az etikus viselkedést nemcsak a törvényes előírások és a közösen kialakított döntések szigorú betartása alapján lehet lemérni. Az etikus viselkedésnek azon a meggyőződésen kell alapulnia, hogy a különböző helyzetekben mindig a legigényesebb, díszmadártartás, díszmadártenyésztés, az állatok és az állatvédelem egészének érdekeit szolgáló és értékeit közvetítő viselkedési normák szerint kell eljárni.
Ennek érdekében a díszmadártartó és – tenyésztő egyesület, mint szervezet, illetve annak vezetői megbízásuknak megfelelően felelősen vállalják az DEK I.-II. pontjainak betartásán kívül az alábbiakat:

IV. 2. Érdekképviselet, tevékenység

Az egyesület felelősségtudattal és az erkölcsi feddhetetlenség igényével célul tűzte ki a tagjainak érdekképviseletét és a felelős állattartás, az állatvédelem jelenlegi problémáinak megoldásához való tevőleges hozzájárulását. A DEK betartásához tagjai számára az elvárható segítséget megadja, a szükséges információkat biztosítja. A DEK nyilvános. Az egyesület a rendelkezésére álló fórumokon nyilvánosságot biztosít az etikai kódexnek, ezáltal is segítve annak érvényesülését, a benne foglaltak általános elfogadását.

IV. 3. Hírnév megőrzése, növelése

A fentiekre tekintettel az egyesület kiemelt jelentőséget tulajdonít a díszmadártartó, díszmadártenyésztő szervezet - mint önálló, felelősségteljes és etikailag korrekt társadalmi erő - hírneve megőrzésének és növelésének.

IV. 4. Partnerek érdekeinek tiszteletben tartása

Az egyesület szervezeti és együttműködő partnerei révén olyan viselkedési modellek bevezetésére és tiszteletben tartására törekszik, amelyek a szervezetek önállóságán, a díszmadártartás és – tenyésztés, az állatvédelem és egymás érdekeinek tiszteletben tartásán alapulnak.

IV. 5. A díszmadártartási- tenyésztési kultúra fejlesztése

Az egyesület érdekképviseletként, mint a társadalom aktív eleme, hozzá kíván járulni az állattartási kultúra fejlődéséhez. Fentiek csak a tagok és minden a díszmadártartás és – tenyésztés, az állatvédelem területén működő szervezet teljes elkötelezettségével és felelős részvételével valósíthatók meg.

IV. 6. Átláthatóság

A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület mint szervezet tudomásul veszik, hogy a szervezetek nem működhetnek a nyilvánosság kizárásával, ezért működésük során az átláthatóságra törekednek, a szervezet bevételeiről és kiadásairól, adományozott javakról nyilvántartást vezetnek, és ezen adatokat - a személyiségi jogokat és az üzleti titoktartási kötelezettségeket figyelembe véve - hozzáférhetővé teszik.

IV. 7. Összeférhetetlenség

A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület tudomásul veszi, hogy a magyarországi szervezetek támogatói (létrehozói) között lehetnek olyan személyek, akik tagjai a szervezet vezetőségének, és a privát szférában a díszmadarak tartásával, tenyésztésével, egészségügyi ellátásával kapcsolatos vállalkozást működtethetnek. Ezt a díszmadártartó és – tenyésztő egyesületek, szervezetek nem tekintik összeférhetetlennek, de ilyen esetben a szervezet által támogatott beszerzések és szolgáltatások nem köthetők többségében a szervezet tisztségviselőjéhez fűződő vállalkozáshoz.

IV. 8. Feddhetetlenség

A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület, szervezet kijelenti, hogy az országos szervezetekbe, a civil érdekképviseletekbe választott, illetve delegált képviselőknek, valamint a díszmadártartó és – tenyésztő egyesületek, szervezetek vezetőinek szigorúan feddhetetlen személyeknek kell lenniük, mindezeket figyelembe véve, ezen személyek önként felajánlják lemondásukat, ha az személyes, szakmai vagy objektív okok miatt káros lehet a díszmadártartás és – tenyésztés megítélése szempontjából.

IV. 9. Döntéshozatal

A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület minden fajta befolyástól mentesen, felelősségteljesen vesz részt a díszmadártartáshoz és – tenyésztéshez kapcsolódó döntésekben, elsődleges célként tekintve a díszmadártartók és – tenyésztők érdekeit.

IV. 10. Közös elvek, döntések

A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület rész vesz a közös célkitűzések megfogalmazásában és megvalósításában, és tiszteletben tartják a közösen kialakított alapelveket, döntéseket, határozatokat.

IV. 11. Együttműködés piaci szereplőkkel

A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület együttműködhet a díszmadártenyésztéshez, díszmadár-kereskedelemhez kapcsolódó piaci szereplőkkel, kereskedésekkel, üzletekkel, boltokkal, a DEK I.-II. figyelembevétele és betartása mellett. Az együttműködésről, annak szabályozásáról, feltételrendszeréről külön határozatban az egyesület közgyűlése, vezetősége dönt.

IV. 12. Vitás helyzetek, állásfoglalások

A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület vállalja, hogy az egymás közötti vitákat kizárólag az egyesületükön, illetve a DEK-et elfogadó egyesületek közötti vitákat az országos szövetségen belül folytatják le, véleménye kinyilvánításával segítik az egyes kérdésekben hozott állásfoglalások kialakítását, az ezzel ellentétes magatartást súlyos etikai vétségnek tekinti. A közösen kialakított állásfoglalásokat a megfelelő fórumokon maguk is képviselik, és az ezzel ellentétes állásfoglalásoknak nem próbálnak meg érvényt szerezni.

IV. 13. Területi elv

A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület kötelezik magukat a "területi elv" tiszteletben tartására. Helyi szinten az elsődlegesség a helyi szervezeteket illeti meg, mind a díszmadártartáshoz és – tenyésztéshez kapcsolódó kérdésekben való eljárásban, kiállítás és programszervezésében, mind az adománygyűjtésben, pályázatoknál. Az adománygyűjtésben, pályázatok során csak valós adatokat használnak fel. Az országos médiában történő reklámozás, illetve az országos hatókörű pályázatokon való részvétel nem minősül a területi elv megsértésének.

IV. 14. Információáramlás

A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület etikai vétségnek tekintik az információ szabad áramlásának megakadályozását, az információ eltitkolását, hamis információ terjesztését. A közös érdekeket szem előtt tartva vállalja, hogy a hozzájuk érkezett lehetőségekről, információkról tájékoztatják a többi szervezetet, ezzel is segítve a felzárkózását azoknak a szervezeteknek, amelyeknek informatikai és infrastrukturális lehetőségei szerényebbek. A lehetőségekhez mérten az elnyerhető pályázati pénzek optimalizálására törekszik oly módon, hogy működése bizonyos elemeit igyekszik összehangolni a DEK-et elfogadó többi egyesülettel, egymás tevékenységét kiegészítve. Törekszik a kiállítási programjaik összehangolására a DEK-et elfogadó többi egyesülettel, melynek során a területi elvet figyelembevéve, egymás igényeit és lehetőségeit figyelembevéve alakítja ki éves kiállítási tervét.

IV. 15. Nyilvánosság

A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület minden esetben kulturált kommunikációra törekszik. Az egyesület tudomásul veszi, hogy a sajtó nyilvánossága előtt a megszólított képviselője saját szervezete nevében nyilatkozhat, a többi szervezet nevében csak akkor, ha erre felhatalmazást kapott, illetve ha van közösen kialakított álláspont. Vonatkozik ez továbbá az adományok gyűjtésére, támogatások kérésére, pályázatokra és minden egyéb eljárásra. A jogosulatlan, önhatalmú eljárás vagy nyilatkozattétel etikai vétség.
A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület tudomásul veszi, hogy a magyarországi díszmadártartást és – tenyésztést nemzetközi szinten csak a közösen delegált személy képviselheti.

IV. 16. Illetékességi kör

A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület vállalja, hogy amennyiben a szervezet képviselője nem a saját szervezete, hanem a teljes díszmadártartó és – tenyésztő közösség nevében jár el, abban az esetben a támogatásokkal, az adományokkal ugyanazon a szinten kell elszámolnia. Az ezzel ellentétes magatartás súlyos etikai vétség.

IV. 17. Politika, közigazgatás

A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület vállalja, hogy a politikai erőkkel önállóságon és függetlenségen alapuló kapcsolatot tart fenn, korrekt információkat szolgáltatnak a jogalkotók és a közigazgatás tevékenységéhez.

IV. 18. Közös álláspont, önhatalmúság

A DEK megsértésének minősül továbbá és a DEK- et elfogadó egyesületek sorából való kizárást vonja maga után a közösen kialakított vélemények súlyos megsértése vagy a díszmadártartó és – tenyésztő egyesületek, szervezetek céljait súlyosan veszélyeztető, illetve méltatlan magatartás, a közösség nevében megbízás nélkül önhatalmúlag történő eljárás, illetve az "díszmadártartás, díszmadártenyésztés" nevének használatával való visszaélés.

IV. 19. A DEK megsértésnek szankcionálása szervezetek között

A DEK-et aláíró szervezetek megállapodnak abban, hogy közösen Etikai Bizottságot hoznak létre. A Bizottság köteles minden olyan, a DEK-et érintő bejelentést megvizsgálni, amelyet valamely országos szövetség vagy az aláíró szervezetek, egyesületek legalább 10 %-a terjeszt elő. Az Etikai Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Az Etikai Bizottság eljárása eredményeképpen megállapíthatja a DEK megsértését, első szinten felhívhatja az érintett szervezet figyelmét a DEK ide vonatkozó előírásainak betartására, ha ez nem vezet eredményre, nyilvános állásfoglalást ad ki arról, hogy a DEK aláírói elhatárolják magukat az adott szervezettől.



Hatálybalépés, eljárási és alkalmazási szabályok

Jelen DEK az IDRE 2008. .......-án megtartott ...... közgyűlése által a jogkörénél fogva elfogadott szabályzat.

MELLÉKLET


AZ ETIKAI BIZOTTSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

Az etikai bizottság hatásköre, az etikai ügyek
1. § (1) Az egyesület etikai bizottsága (továbbiakban: bizottság) hatáskörébe tartozik:
a) az Etikai Kódexben (továbbiakban: DEK) foglalt etikai szabályok megsértése miatt az aláíró tagok ellen kezdeményezett ügyben az etikai eljárás (továbbiakban: eljárás) lefolytatása,
b) állásfoglalás kialakítása a DEK rendelkezései értelmezésével, alkalmazásával illetve valamely magatartás, tevékenység DEK-el való összhangjával kapcsolatos kérdésben,
c) állásfoglalás kialakítása az egyesület belső működésével kapcsolatos valamennyi etikai kérdésben,
(2) A bizottság saját határozatai és állásfoglalásai mellett, a Gktv. 10.§ (1) bek. f) pontja alapján az egyesületnek megküldött jogerős fogyasztóvédelmi hatósági határozatokat is nyilvántartja, igény esetén tájékoztatást ad arról, hogy a DEK hatálya alá tartozó, az egyesület illetékességi területén működő tagja ellen jogerős etikai, versenyhivatali, fogyasztóvédelmi elmarasztalás szerepel-e az egyesület nyilvántartásában.
(3) A bizottság a hatáskörébe tartozó etikai ügyekben illetékességi területén köteles eljárni. A bizottság eljárása minden szakaszában hivatalból köteles hatáskörét és illetékességét vizsgálni. Ha a bizottság azt állapítja meg, hogy nincs hatásköre, vagy nem illetékes, a 9. § (1) bekezdése rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.
2. § Nem tartozik a bizottság hatáskörébe a törvényben biztosított jogok érvényesítésével kapcsolatos eljárás lefolytatása, így az etikai bizottság nem dönt jogkérdésben, vagyoni követelés tárgyában. A bizottság nem kötelezhet magatartás tanúsítására, vagy cselekmény tételére, meg nem tételére, illetve eltűrésére. Nincs hatásköre a bizottságnak azokban az ügyekben sem, amelyekre jogszabály valamely hatóság, illetve szervezet hatáskörét állapítja meg. Ha az etikai ügy érdemi részére vonatkozóan bírósági vagy más hatósági eljárás van folyamatban, az Etikai Bizottság az eljárását megszünteti.

Az etikai bizottság illetékessége
3. § (1) A bizottság illetékességét az 1.§ (1) bek. a) pontja szerinti eljárásban a bepanaszolt tag egyesületi tagsága határozza meg. Ha a tag több egyesület tagja, az az egyesület etikai bizottság jár el, melynek az illetékességi területén a bepanaszoltnak a lakhelye van.
4. § A bizottság illetékességét az 1.§ (1) bek. b) pontjai szerinti eljárásokban az állásfoglalást kérő állandó lakhelye, illetve székhelye alapozza meg.

Az eljárás résztvevői
5. § (1) Az 1. § (1) bek. a) pontjai szerinti etikai eljárásban résztvevő felek a panaszos és a bepanaszolt. Panaszosként eljárást bárki (magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) kezdeményezhet. Bepanaszolt lehet a DEK-et elfogadó, aláíró egyesületi tag.
(2) Az 1. § (1) bek. b) pontja szerinti eljárást bárki kezdeményezheti, míg a c) pont szerinti eljárást csak az egyesület tagja vagy testülete.

Az etikai eljárás megindítása (elnöki szak)
6. § (1) A bizottság az eljárást írásbeli kérelemre, vagy döntése alapján hivatalból indítja. A hivatalból indított eljárásra a kérelemre indult eljárásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az eljárás díjköteles, a díj összege megegyezik az eljáró egyesületnél érvényes egyesületi éves tagdíj összegével. Amennyiben rendezett tagságú egyesületi tag kezdeményez bármely eljárást a bizottság előtt, nem kell eljárási díjat fizetnie. Az elnök indokolt esetben méltányosságból a díjat mérsékelheti, elengedheti.

7. § (1) Az 1. § (1) bek. a) pontja szerinti eljárásra irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az eljárást kezdeményező panaszos, valamint a bepanaszolt nevét (cégnevét), lakóhelyét, székhelyét, a kezdeményező saját kezű aláírását, nyilatkozatát egyesületi tagságáról
b) az etikai bizottság eljárására, irányuló kifejezett kérelmet, a panasz rövid leírását, különösen annak megjelölését, hogy a panaszos mely cselekményben, tevékenységben, stb. és milyen etikátlan magatartás megvalósulását látja, a panaszt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
c) az üggyel összefüggő olyan okiratok másolatát, melyre az eljárást kezdeményező bizonyítékként hivatkozik,
d) nyilatkozatot arról, hogy a panaszos az ügyben más hatóságnál, gazdasági vagy szakmai egyesület etikai bizottsága előtt eljárást nem kezdeményezett,
e) nyilatkozatot arról, hogy kéri-e egyeztető tárgyalás tartását.
f) az eljárási díj megfizetésének igazolását
(2) Az 1. § (1) bek. b) és c) pontjai szerinti eljárásra irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az állásfoglalást kérő nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét),
b) az állásfoglalás-kérés tárgyát képező etikai kérdés, probléma rövid leírását,
c) az üggyel összefüggő iratok másolatát.
8. § Amennyiben a kérelem a panaszos, illetve állásfoglalást kérő nevét nem tartalmazza, a bizottság nevében eljáró elnök mérlegeli, hogy kezdeményezi-e eljárás hivatalbóli indítását, vagy érdemi vizsgálat nélkül irattárba helyezi a kérelmet.
9. § (1) A kérelem beérkezése után az elnök tisztázza, hogy a bizottságnak van-e az ügyben hatásköre és illetékessége. Hatáskörének vagy illetékességének hiánya esetén az ok megjelölésével panaszost tájékoztatja arról, hogy az ügyben eljárás megindítására nincs mód. Amennyiben az egyesület valamely szerve, vagy testülete, vagy másik egyesület, illetve annak etikai bizottsága, továbbá szakmai szervezet jogosult eljárni az ügyben, az elnök a kérelmet mellékleteivel együtt e szervnek megküldi. E bekezdésben felsorolt intézkedések megtételére a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül kerül sor.
(2) Ha a kérelem nem felel meg 7. §-ban foglaltaknak, az elnök az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül az eljárást-kezdeményezőt a hiányok megjelölésével - elutasítás terhe mellett - 15 napi határidővel hiánypótlásra hívja fel. Ha a határidő eredménytelenül eltelik és a panaszos a hiánypótlásnak részben, vagy egészben nem tesz eleget, az elnök az eljárást megszünteti és erről a soron következő ülésen a bizottságot tájékoztatja.
(3) Az eljárás megindulásától kezdődő határidők számításakor az eljárás megindulásának az minősül, amikor a hiánytalan kérelem a bizottsághoz beérkezik.
(4) Az eljárást lehetőség szerint a megindulástól számított 60 napon belül be kell fejezni.
10. § Amennyiben a kérelemben megjelölt etikátlan cselekmény, magatartás, tevékenység megtörténte óta egy év eltelt, a bizottság az eljárás lefolytatását mellőzheti.
11. § Az 1. § bek. a) pontja szerinti eljárásban a hiánytalan kérelem beérkezése után az elnök 15 napon belül az eljárásról és a bizottság által alkalmazható szankciókról szóló rövid ismertetővel együtt a bepanaszoltnak megküldi a panaszosi beadványt mellékleteivel együtt és 15 nap határidővel felhívja írásbeli nyilatkozatának (válasziratának) megküldésére, azzal, hogy válasziratában nyilatkozzék a panasz jogosságát, az ügy körülményeit illetően, jelölje meg állításait alátámasztó tények bizonyítékait, illetve másolatban csatolja azokat az okiratokat, amelyekre bizonyítékként hivatkozik. Az elnök a bepanaszoltat egyidejűleg figyelmezteti arra, hogy egyeztető tárgyalás tartását kérheti, továbbá arra is, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.
12. § Az elnök a vizsgálóbiztos kinevezéséig – soron következő bizottsági ülésen való tájékoztatás terhe mellett – megszüntetheti az eljárást, ha a panaszos a panaszától eláll, az állásfoglalást kérő kérelmét visszavonja, ha a felek az eljárásnak e szakaszában megegyeztek.

A vizsgálóbiztos eljárása (vizsgálóbiztosi szak)
13. § Az 1. § (1) bek. a) pontja szerinti eljárásban a bepanaszolt válaszirat beérkezte, vagy a határidő eredménytelen letelte, az 1. § b) és c) pontjai szerinti eljárásban a hiánytalan kérelem beérkezte után az elnök a bizottság tagjai közül haladéktalanul kinevezi az ügyben eljáró vizsgálóbiztost, a feleket erről értesíti és a válasziratot a panaszosnak megküldi. Az elnök több vizsgálóbiztost is kinevezhet. Amennyiben az elnök vizsgálóbiztost nem nevez ki, annak feladatait saját maga látja el. A vizsgálóbiztos kijelölésekor köteles összeférhetetlenségéről, érdektelenségéről és elfogulatlanságáról nyilatkozni.
14. § (1) A vizsgálóbiztos feladata az 1. § (1) bek. a) pontja szerinti eljárásban az etikai ügy gondos felderítése (a tényállás tisztázása), a felek, illetve - szükség esetén – érdektelen és elfogulatlan tanú, illetve szakértő meghallgatása; egyezség létrehozására irányuló egyeztető tárgyalás tartása, a döntéshez szükséges adatok beszerzése, a bizottság számára eljárása eredményét és határozott döntési javaslatot tartalmazó határozati javaslat készítése.
(2) A vizsgálóbiztos köteles a feleket egyeztető tárgyalásra összehívni, ha ezt mindkét fél egybehangzóan kéri. A felek meghallgatásán, illetve az egyeztetésen a vizsgálóbiztos biztosítani köteles, hogy a felek érdemben előadhassák álláspontjukat. A felek tényállításaik igazolására - saját költségükre - tanút, szakértőt vehetnek igénybe. A vizsgálóbiztos az egyesület tagozataiból szakértő bevonására jogosult. A egyesületi szakértő köteles nyilatkozni összeférhetetlenségéről, érdektelenségéről és elfogulatlanságáról. A felek a meghallgatáson, illetve az egyeztető tárgyaláson a tanúhoz, a nem egyesületi szakértőhöz kérdéseket intézhetnek, a másik fél által bizonyítékként bemutatott okiratba betekinthetnek. A vizsgálóbiztos az egyeztetésről emlékeztetőt készít, amely tartalmazza az egyeztetés helyét, idejét, a résztvevők nevét, eljárásbeli állásának megnevezését, az egyezetés során elhangzott nyilatkozatok lényegét. Amennyiben a felek egyezséget kötöttek, a vizsgálóbiztos határozati javaslatát e megszüntetési okkal terjeszti a bizottság elé.
(3) Az 1. § (1) bek. b) és c) pontja szerinti eljárásban a vizsgálóbiztos állásfoglalás tervezetet készít.
(4) A vizsgálóbiztos a kijelölésétől számított 15 napon belül köteles határozati javaslatát, illetve állásfoglalásának tervezetét elkészíteni. A határidőt a vizsgálóbiztos egy alkalommal legfeljebb 15 nappal az elnök egyidejű írásbeli tájékoztatása mellett meghosszabbíthatja, ha az a tényállás tisztázása, vagy egyeztetés lefolytatása miatt szükséges. További hosszabbításról különösen indokolt esetben csak az elnök intézkedhet.

Az ülés előkészítése
15. § A bizottság ülését az elnök készíti elő, melynek során meghatározza az ülés napirendjét. A napirendre fel kell venni az előző ülésről készült emlékeztető jóváhagyását, az elnök beszámolóját azokról az ügyekről, amelyben az eljárás nem volt megindítható, vagy a vizsgálóbiztosi szak előtt megszüntetésre került, továbbá a vizsgálóbiztosi határozati javaslattal, illetve állásfoglalás-tervezettel döntésre előkészített ügyeket. Az elnök az ülés előkészítése során megtesz minden egyéb olyan intézkedést, amely az etikai ügyek egy ülésen való tárgyalását és lezárását elősegíti.

Az ülés lefolytatása, döntés etikai ügyben
16. § (1) A Bizottság határozatképes, ha az ülésén tagjainak több mint fele jelen van. A tárgyalást az elnök vagy az általa megbízott tag vezeti. A bizottság az etikai ügyben határozatképes ülésén nyílt szavazással szótöbbséggel dönt, melynek eredményeként az 1.§ (1) bek. a) pont szerinti eljárásban határozatot, az 1.§ (1) bek. b) és c) pontjai szerint eljárásban állásfoglalást hoz. A bizottság az írásba foglalt határozatát, illetve állásfoglalását a feleknek, illetve az állásfoglalást kérőnek lehetőleg a határozat meghozatalát követő 15 napon belül kézbesíti.

(2) Az ülésnek az 1. § (1) bek. a)-c) pontja szerinti ügyek tárgyalását képező szakasza nyilvános. Az elnök a felek, vagy a tagok bármelyikének kérelmére az ügy tárgyalásának idejére zárt tárgyalást rendelhet el. A képviseletre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 66.-67.§-ai megfelelően irányadók. Az elnök az ülések időpontját, helyét és a nyilvánosságra való utalást a területi egyesület újságjában, egyéb kiadványában, az Interneten, stb. hozza nyilvánosságra. Az ülés időpontjáról a feleket az ülést megelőző, megjelenést lehetővé tevő ésszerű időn belül tájékoztatni kell.
(3) A Bizottság dönthet úgy, hogy a vizsgálóbiztosnak a 14. §. ban írt feladatait a Bizottság ülésén saját maga látja el.
(4) A bizottság működésének, ülésezési rendjének, az ülések előkészítésének és lefolytatásának egyéb szabályait, a titokvédelmi, adatkezelési és irattározási rendelkezéseket a bizottság külön szabályzatba foglalt ügyrendje tartalmazza, melyet a bizottságok a helyi sajátosságok szerint e szabályzat rendelkezéseinek figyelembevételével alakítanak ki.

Határozatok
17. § A bizottság eljárása során megállapított tényállás alapján indokolással ellátott határozatában:
a) megállapítja, hogy nem történt etikai vétség,
b) etikai vétséget állapít meg és a DEK szerinti szankciót (szankciókat) alkalmazza
c) az eljárást megszüntetheti, ha a panaszos a kérelmét visszavonja, vagy a felek az eljárás során egyezséget kötöttek, illetve az eljárást megszünteti, ha lefolytatása (a tényállás megállapítása) lehetetlen, illetve az eljárás folytatására bármely okból nincsen szükség,
d) állásfoglalást hoz.

A határozat felülvizsgálata
18. § (1) A egyesület tagja kérheti a bíróságtól az Etikai Bizottság által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely rendeletekbe, más jogszabályba, az egyesület alapszabályába, más önkormányzati szabályzatába, vagy a DEK-be ütközik. Perindítás előtt a sérelmet szenvedett tag köteles a jogsértést a jogsértő határozatról történt tudomásszerzéstől számított 30 napon, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított 6 hónapon belül az Ellenőrző Bizottságnak bejelenteni.
(2) Ha a bizottság észleli, hogy határozata törvénybe, rendeletbe, más jogszabályba, az egyesület alapszabályába, más önkormányzati szabályzatába, vagy a DEK-be ütközik, döntésének felülvizsgálatát az eljárás szükséges mértékű megismétlésével saját hatáskörében elvégzi.

A határozat, állásfoglalás kijavítása
19. § A határozat, vagy állásfoglalás kézhezvételétől számított 30 napon belül bármelyik fél, vagy az állásfoglalást kérő írásban kérheti a bizottságtól, hogy a határozatban, vagy állásfoglalásban előforduló bármely névcserét, névelírást, szám-, vagy számítási hibát, vagy más hasonló elírást javítson ki. A bizottság e határidőn belül a kijavítást maga is elvégezheti és a kijavított határozatot a feleknek, illetve az állásfoglalást kérőnek megküldi.

Egyéb rendelkezések
20. § Az Etikai Bizottság munkájában - ügydöntő hatáskör nélkül - részt vehet az egyesület ezzel megbízott munkavállalója, vagy megbízottja.
21. § A folyamatban levő etikai eljárásról tájékoztatás nem adható. A bizottság által lezárt eljárásban keletkezett határozat és állásfoglalás – a nyilvánosságra nem hozott, illetve hozható személyes adatok kivételével – nyilvános; abba előzetes írásbeli kérelem alapján, megadott időpontban bárki betekinthet, illetve azokról – saját költségére – másolatot kaphat.
22. § (1) Az etikai ügyben a bizottság tagjaként, a bizottság által felkért szakértőként nem járhat el, akinek az ügyhöz személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik, illetve egyéb ok miatt elfogult, kivéve, ha a feleket erről tájékoztatta és ennek ismeretében személye ellen egyik fél sem tiltakozott.

(2) Összeférhetetlenség áll fenn és az eljárásból ki vannak zárva az (1) bekezdésben felsoroltak különösen akkor, ha az eljárásban félként érdekeltek bármelyikével hozzátartozói (Ptk. 685.§ b) pont) vagy munkaviszonyban, illetve bármilyen szerződéses jogviszonyban állnak.
(3) A bizottság tagja és a felkért szakértő a személyét érintő összeférhetetlenség fennállását köteles haladéktalanul a bizottság elnökének tudomására hozni. Az elnök a személyét érintő összeférhetetlenségi ok fennállásáról a bizottság tagjait értesíti.


Jelen Etikai Bizottság Eljárási Szabályzata az IDRE 2008. .......-án megtartott ...... közgyűlése által a jogkörénél fogva elfogadott szabályzat.

***

Minden hozzászólónak köszönöm a segítségét! :wink:

Üdv, Balance :)

_________________
A rács túloldalán pihegő madárka is te vagy, egy rész belőled...


 
Offline
IDRE tag
Avatar
Csatlakozott: 2006 okt. 15, 22:04
Hozzászólások: 3579
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Küzmös Csaba
   
 
Hozzászólás 2008 márc. 14, 17:10 
Sziasztok,

a már korábbi hozzászólásokat, amiket a kódex kapcsán születtek a 2 topikban, összeraktam hogy a későbbi munkát ne zavarja.
Nem szerettem volna egyetlen hozzászólást sem elveszteni, viszont a csoportokra osztott műhely topikokat talán így zavarja a legkevésbé.

Kérem tehát akkor, hogy a hozzászólásokat a kódex megfelelő tartalmához kapcsolódó topikokban tegyétek meg.


 
Offline
Avatar
Csatlakozott: 2008 jan. 10, 15:27
Hozzászólások: 360
Tartózkodási hely: Budapest, a rács innenső oldalán. Egyenlőre...
   
 
Hozzászólás 2008 márc. 11, 21:29 
Szia Zsolt! :)

"Megrágtam" jól a főleg általad eddig megírt Kódexet.
Mit mondjak, nem egy könnyű olvasmány! :wink:
Főleg a beiktatás, alkalmazás területén nehéz fajsúlyú.
Remek munka :idea: szerintem, én képtelen lettem volna így egységbe foglalni, főleg ami a jogi és szervezeti részét illeti!!
Van arra a részre is javaslatom, és remélem nem azért, mert félreértettem... :lol:

De betartom a javasolt sorrendet és most konkrétan az elejét nézem. :)

Hegedűs Zsolt írta:
I.1. A DEK célja

...
A DEK további célja az etikai iránymutatás azon civil egyesületeknek, szervezeteknek, különböző díszmadár kereskedőknek, melyek egyetértenek annak a tartalmával, etikai normáival. A DEK-et bármely más civil szerveződés is aláírhatja és alkalmazhatja, amennyiben elfogadja az abban megfogalmazottakat.


A pirossal írt "is" szócskát mindenképp beletenném. Ne érts félre, nem szőrszálhasogatásból! Azért, mert így félreérthető számomra: olyan, mintha az "is" szó nélkül csak más civil szervezet csatlakozhatna, a civil egyesületek, szervezetek, különböző díszmadár kereskedők csakis iránymutatás gyanánt követhetnék...

Hegedűs Zsolt írta:
I.3 A DEK érvénye


Ide a végére még odaírnám, hogy: Ezeken túlmenően a DEK érvénye kiterjed minden olyan önként betartó-elfogadó számára, aki csatlakozik a DEK-hez, aláírja azt.

Tenném ezt többek közt ebből az okból is:
Nekem személyes perverzitásom :wink: , hogy bevonjak egy-két kereskedőt a DEK szellemiségébe. Pontosabban a Dek szellemében kereskedő legyen kiemelt és ajánlott kereskedő. Legyen kézzelfogható, publikált és támogatott konkurenciája a többi kereskedőnek!

Hegedűs Zsolt írta:
I.4 A díszmadártenyésztő meghatározása


Ebbe a cikkejbe valahogy beletenném, hogy a Díszmadártenyésző értékrendjében és tetteiben tükröződik önmaga és a madarak egyenrangú tisztelete.

No, most ennyi. :)

***

Hahó, többiek!?
Kérlek benneteket, segítsetek nekünk. :wink:

Üdv, Balance :)

_________________
A rács túloldalán pihegő madárka is te vagy, egy rész belőled...


 
Offline
Aranykoszorús mestertenyésztő
Avatar
Csatlakozott: 2006 okt. 16, 17:49
Hozzászólások: 3356
Tartózkodási hely: Szeged
Valódi név: Eszteró Lajos
   
 
Hozzászólás 2008 márc. 5, 7:59 
Szia Zsolt !

Köszönöm megkaptam.

_________________
üdvözlettel : -el-


 
Offline
IDRE díjas
Csatlakozott: 2006 nov. 9, 12:02
Hozzászólások: 983
   
 
Hozzászólás 2008 márc. 3, 14:21 
Szia Lajos!

Elküldtem Neked is!

üdv Zsolt


 
Offline
Aranykoszorús mestertenyésztő
Avatar
Csatlakozott: 2006 okt. 16, 17:49
Hozzászólások: 3356
Tartózkodási hely: Szeged
Valódi név: Eszteró Lajos
   
 
Hozzászólás 2008 márc. 3, 13:27 
Szia Zsolt !

Ha lehetne kapni abból a teljes anyagból amit Csabának küldtél E-mailban, hogy én is könnyebben átnézzem mielött felkerűl a fő oldalra....köszönettel.....

_________________
üdvözlettel : -el-


 
Offline
IDRE díjas
Csatlakozott: 2006 nov. 9, 12:02
Hozzászólások: 983
   
 
Hozzászólás 2008 márc. 3, 10:17 
Sziasztok!
Igyekeztem dolgozni a Díszmadártenyésztők Etikai Kódexén, továbbiakban DEK- en a hétvégén.
Logikai elemenként felteszem ide a fórumba is. Egyben megkérném Csabát, hogy egységes szerkezetben tegye fel a főoldalra is. Egyrészt azért, mert ott talán többen rátalálnak, s akkor valóban műhelymunka alakulhat ki itt a fórumon. Másrészt azért, hogy a hozzászóknak ne kelljen visszalapozni, keresgélni a vitaanyagot itt a topikban, hanem egyben megnyithassák a főoldalon. Ehhez az anyagot emailben átküldöm Neked.

Javaslom, hogy az I. ponttal kezdjük a hozzászólásokat, javaslatokat. /az eddigieket már beépítettem/.
Ehhez a ponthoz a hozzászólásokat 30 napig lehet megtenni. Utána továbblépünk a II. pont egyes elemeire.
Kérnélek benneteket, hogy mielőtt az egyes pontokhoz hozzászóltok, az egész DEK-et olvassátok figyelmesen végig, hogy egészében is láástok a koncepciót. Előfordulhat az is, hogy amit javasoltok, máshol tartalmazza már a DEK!

Előre is köszönöm segítő résztvételeteket a DEK kialakításában!
Hajrá!!!

Tehát akkor ehhez részhez várom a hozzászólásokat:



DÍSZMADÁRTENYÉSZTŐK ETIKAI KÓDEXE / DEK /
egyesületi tagok számára

I.A DÍSZMADÁRTENYÉSZTŐK ETIKAI KÓDEXÉNEK MEGHATÁROZÁSA

I.1. A DEK célja
Az DEK célja, hogy a díszmadártartóknak, -tenyésztőknek olyan morális és szakmai útmutatás nyújtson, amely segíti őket a díszmadártartás és -tenyésztés helyes módjának megválasztásában. Nemcsak a madarak elhelyezésére, táplálására, gondozására, tenyésztésére és a kiállításokon való résztvételre vonatkozóan, hanem a tenyésztői munka kapcsán a vevőkkel, eladókkal való kapcsolat minőségére, valamint a – díszmadarakkal esetleg nem szimpatizáló – környezettel való harmonikus együttélésre is. A DEK célja továbbá az, hogy a DEK iránymutatási szerint működő, az azokban foglaltakkal azonosulni tudó, akaró díszmadártartókat -tenyésztőket egyesítse, irányt mutasson egy kialakuló, a jövő díszmadártartó- és tenyésztő nemzedékét képező díszmadarász társadalomnak.
A DEK további célja az etikai iránymutatás azon civil egyesületeknek, szervezeteknek, különböző díszmadár kereskedőknek, melyek egyetértenek annak a tartalmával, etikai normáival. A DEK-et bármely más civil szerveződés aláírhatja és alkalmazhatja, amennyiben elfogadja az abban megfogalmazottakat.

I.2 A DEK alapja
A DEK megszövegezése a díszmadártenyésztés eredményei és hagyományai, a szakszerű állattartás előírásai, a vonatkozó törvények (különös tekintettel az állatok védelméről szólóra), valamint a kultúrált viselkedés alapvető szabályai alapján történt. A DEK az egyesület alapdokumentumaival összhangban készült, az alapszabályban foglaltakkal egyetértve, kiegészítve azt. Amennyiben az egyesület szervezeti és működési szabályzattal, illetve egyéb a tagokra általánosan vonatkozó szabályatokkal /kiállítási szabályzat, stb/ rendelkezik, úgy azokkal is.

I.3 A DEK érvénye
A DEK érvénye kiterjed az egyesület minden tagjára. A tagok az egyesületbe való belépésükkor nyilatkozattal kötelezik el magukat a DEK- ben foglaltak maradéktalan betartására, mely feltétele a tagként való nyilvántartásnak. Az egyesület ennek megfelelően tagnyilvántartást vezet, melyet publikussá is tesz jelen DEK-el együtt. Ezen listában feltünteti, hogy a listában szereplő tagok a díszmadártenyésztőkre vonatkozó DEK- et elfogadták és betartják. Hivatalosan egyesületi tagként az léphet fel, aki az alábbi DEK-et elfogadja és betartja.
A DEK-ben megfogalmazott magatartási normák, elvárások és tilalmak kizárólag a tisztességes díszmadártenyésztésben tanúsított magatartásra vonatkozóan értelmezhetőek és az etikai bizottság értékítéleteit segítik. A DEK-ben megfogalmazott elvárások nem jelenítik meg az etikus magatartások tételes, teljes felsorolását, ugyanígy a DEK-ben szereplő tilalmazott magatartások összessége nem meríti ki az etikátlan magatartás minden formáját. A DEK alkalmazási célból történő értelmezésére az azt mind szó szerint, mind szellemében alkalmazni köteles etikai bizottság jogosult.

I.4 A díszmadártenyésztő meghatározása
A díszmadártenyésztő meghatározás nem függ a tartott/tenyésztett díszmadarak számától. A díszmadártenyésztő nem szaporító, mert elutasítja a darabszámra történő szaporítást, nem elsődleges cél számára a tenyésztés során a minél nagyobb szaporulat elérése, az anyagi haszonszerzés. Tenyésztői célkitűzései vannak, melyeket az egyesülete célkitűzései, iránymutatásai, a szakirodalmak alapján meg is fogalmaz magának. Lehetőség szerint a tenyésztő vezessen részletes feljegyzéseket tenyészetéről.
A díszmadártenyésztő nem egyszerűen díszmadártartó, hobbista. A díszmadártenyésztő saját öröme mellett, kizárólag az adott tenyésztett faj fennmaradása, az elfogadott tenyésztési normák mentén dolgozik, amennyiben létezik a fajra nézve a standardok, úgy annak figyelembe bevételével a faj tulajdonságainak jobbítása érdekében tenyészt. A tenyésztő azért folytatja tevékenységét, hogy minél jobb minőségű /különböző szempontok alapján/ díszmadarakat tenyésszen sikeresen. Ezért csak kedvező tulajdonságokkal rendelkező, örökletes hibáktól mentes egyedekkel folytat tenyésztést, mely érdekében minden elkövet a DEK betartásáért és betartatásáért. A DEK-ben megfogalmazott célok mentén, az abban szereplő normák és feltételek mellett tenyészt, és felelősséggel részt vállal a tenyészetéből származó szaporulat gondos elhelyezésében is.
Tevékenysége során együttműködik tenyésztőtársaival, lehetőség szerint tagja valamely hazai vagy külföldi díszmadaras szervezetnek, a lehetőségekhez képest egyedi jelöléssel látja el az általa tenyésztett madarakat. Tenyésztői célokat fogalmaz meg, állományát tudatosan fejleszti, s betartja a DEK-ben leírtakat.
A díszmadártenyésztő nem kereskedő, nem kupec. A díszmadártenyésztő nem vásárol mástól madarat azzal a céllal, hogy azokat magasabb árért másnak értékesítse, továbbadja. Madárbeszerzései során saját tenyésztői célkitűzéseit tartja szem előtt, törekszik arra, hogy kiváló minőségű, egészséges tenyészmadarakat szerezzen be. A díszmadártenyésztő kizárólag saját tenyészetében tenyésztett egyedet tünteti fel sajátjának. Kizárólag saját tenyésztésű, nála kelt madarait jelöli egyedi jelöléssel /gyűrű, chip/. Sem írásban, sem szóban másnál kelt, más által tenyésztett madarat nem tüntet fel saját tenyésztésű madárként.


 
Offline
IDRE díjas
Csatlakozott: 2006 nov. 9, 12:02
Hozzászólások: 983
   
 
Hozzászólás 2008 márc. 3, 10:17 
MELLÉKLET


AZ ETIKAI BIZOTTSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

Az etikai bizottság hatásköre, az etikai ügyek
1. § (1) Az egyesület etikai bizottsága (továbbiakban: bizottság) hatáskörébe tartozik:
a) az Etikai DEKben (továbbiakban: DEK) foglalt etikai szabályok megsértése miatt az aláíró tagok ellen kezdeményezett ügyben az etikai eljárás (továbbiakban: eljárás) lefolytatása,
b) állásfoglalás kialakítása a DEK rendelkezései értelmezésével, alkalmazásával illetve valamely magatartás, tevékenység DEK-el való összhangjával kapcsolatos kérdésben,
c) állásfoglalás kialakítása az egyesület belső működésével kapcsolatos valamennyi etikai kérdésben,
(2) A bizottság saját határozatai és állásfoglalásai mellett, a Gktv. 10.§ (1) bek. f) pontja alapján az egyesületnek megküldött jogerős fogyasztóvédelmi hatósági határozatokat is nyilvántartja, igény esetén tájékoztatást ad arról, hogy a DEK hatálya alá tartozó, az egyesület illetékességi területén működő tagja ellen jogerős etikai, versenyhivatali, fogyasztóvédelmi elmarasztalás szerepel-e az egyesület nyilvántartásában.
(3) A bizottság a hatáskörébe tartozó etikai ügyekben illetékességi területén köteles eljárni. A bizottság eljárása minden szakaszában hivatalból köteles hatáskörét és illetékességét vizsgálni. Ha a bizottság azt állapítja meg, hogy nincs hatásköre, vagy nem illetékes, a 9. § (1) bekezdése rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával jár el.
2. § Nem tartozik a bizottság hatáskörébe a törvényben biztosított jogok érvényesítésével kapcsolatos eljárás lefolytatása, így az etikai bizottság nem dönt jogkérdésben, vagyoni követelés tárgyában. A bizottság nem kötelezhet magatartás tanúsítására, vagy cselekmény tételére, meg nem tételére, illetve eltűrésére. Nincs hatásköre a bizottságnak azokban az ügyekben sem, amelyekre jogszabály valamely hatóság, illetve szervezet hatáskörét állapítja meg. Ha az etikai ügy érdemi részére vonatkozóan bírósági vagy más hatósági eljárás van folyamatban, az Etikai Bizottság az eljárását megszünteti.

Az etikai bizottság illetékessége
3. § (1) A bizottság illetékességét az 1.§ (1) bek. a) pontja szerinti eljárásban a bepanaszolt tag egyesületi tagsága határozza meg. Ha tag több egyesület tagja, az az egyesület etikai bizottság jár el, melynek az illetékességi területén a bepanaszoltnak a lakhelye van.
4. § A bizottság illetékességét az 1.§ (1) bek. b)pontjai szerinti eljárásokban az állásfoglalást kérő állandó lakhelye, illetve székhelye alapozza meg.

Az eljárás résztvevői
5. § (1) Az 1. § (1) bek. a) pontjai szerinti etikai eljárásban résztvevő felek a panaszos és a bepanaszolt. Panaszosként eljárást bárki (magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) kezdeményezhet. Bepanaszolt lehet a DEK-et elfogadó, aláíró egyesületi tag.
(2) Az 1. § (1) bek. b) pontja szerinti eljárást bárki kezdeményezheti, míg a c) pont szerinti eljárást csak az egyesület tagja vagy testülete.

Az etikai eljárás megindítása (elnöki szak)
6. § (1)A bizottság az eljárást írásbeli kérelemre, vagy döntése alapján hivatalból indítja. A hivatalból indított eljárásra a kérelemre indult eljárásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az eljárás díjköteles, a díj összege megegyezik az eljáró egyesületnél érvényes egyesületi éves tagdíj összegével. Amennyiben rendezett tagságú egyesületi tag kezdeményez bármely eljárást a bizottság előtt, nem kell eljárási díjat fizetnie. Az elnök indokolt esetben méltányosságból a díjat mérsékelheti, elengedheti.
7. § (1) Az 1. § (1) bek. a) pontja szerinti eljárásra irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az eljárást kezdeményező panaszos, valamint a bepanaszolt nevét (cégnevét), lakóhelyét, székhelyét, a kezdeményező saját kezű aláírását, nyilatkozatát egyesületi tagságáról
b) az etikai bizottság eljárására, irányuló kifejezett kérelmet, a panasz rövid leírását, különösen annak megjelölését, hogy a panaszos mely cselekményben, tevékenységben, stb. és milyen etikátlan magatartás megvalósulását látja, a panaszt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
c) az üggyel összefüggő olyan okiratok másolatát, melyre az eljárást kezdeményező bizonyítékként hivatkozik,
d) nyilatkozatot arról, hogy a panaszos az ügyben más hatóságnál, gazdasági vagy szakmai egyesület etikai bizottsága előtt eljárást nem kezdeményezett,
e) nyilatkozatot arról, hogy kéri-e egyeztető tárgyalás tartását.
f) az eljárási díj megfizetésének igazolását
(2) Az 1. § (1) bek. b) és c) pontjai szerinti eljárásra irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az állásfoglalást kérő nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét),
b) az állásfoglalás-kérés tárgyát képező etikai kérdés, probléma rövid leírását,
c) az üggyel összefüggő iratok másolatát.
8. § Amennyiben a kérelem a panaszos, illetve állásfoglalást kérő nevét nem tartalmazza, a bizottság nevében eljáró elnök mérlegeli, hogy kezdeményezi-e eljárás hivatalbóli indítását, vagy érdemi vizsgálat nélkül irattárba helyezi a kérelmet.
9. § (1) A kérelem beérkezése után az elnök tisztázza, hogy a bizottságnak van-e az ügyben hatásköre és illetékessége. Hatáskörének vagy illetékességének hiánya esetén az ok megjelölésével panaszost tájékoztatja arról, hogy az ügyben eljárás megindítására nincs mód. Amennyiben az egyesület valamely szerve, vagy testülete, vagy másik egyesület, illetve annak etikai bizottsága, továbbá szakmai szervezet jogosult eljárni az ügyben, az elnök a kérelmet mellékleteivel együtt e szervnek megküldi. E bekezdésben felsorolt intézkedések megtételére a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül kerül sor.
(2) Ha a kérelem nem felel meg 7. §-ban foglaltaknak, az elnök az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül az eljárást kezdeményezőt a hiányok megjelölésével - elutasítás terhe mellett - 15 napi határidővel hiánypótlásra hívja fel. Ha a határidő eredménytelenül eltelik és a panaszos a hiánypótlásnak részben, vagy egészben nem tesz eleget, az elnök az eljárást megszünteti és erről a soron következő ülésen a bizottságot tájékoztatja.
(3) Az eljárás megindulásától kezdődő határidők számításakor az eljárás megindulásának az minősül, amikor a hiánytalan kérelem a bizottsághoz beérkezik.
(4) Az eljárást lehetőség szerint a megindulástól számított 60 napon belül be kell fejezni.
10. § Amennyiben a kérelemben megjelölt etikátlan cselekmény, magatartás, tevékenység megtörténte óta egy év eltelt, a bizottság az eljárás lefolytatását mellőzheti.
11. § Az 1. § bek. a) pontja szerinti eljárásban a hiánytalan kérelem beérkezése után az elnök 15 napon belül az eljárásról és a bizottság által alkalmazható szankciókról szóló rövid ismertetővel együtt a bepanaszoltnak megküldi a panaszosi beadványt mellékleteivel együtt és 15 nap határidővel felhívja írásbeli nyilatkozatának (válasziratának) megküldésére, azzal, hogy válasziratában nyilatkozzék a panasz jogosságát, az ügy körülményeit illetően, jelölje meg állításait alátámasztó tények bizonyítékait, illetve és másolatban csatolja azokat az okiratokat, amelyekre bizonyítékként hivatkozik. Az elnök a bepanaszoltat egyidejűleg figyelmezteti arra, hogy egyeztető tárgyalás tartását kérheti, továbbá arra is, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.
12. § Az elnök a vizsgálóbiztos kinevezéséig – soron következő bizottsági ülésen való tájékoztatás terhe mellett – megszüntetheti az eljárást, ha a panaszos a panaszától eláll, az állásfoglalást kérő kérelmét visszavonja, ha a felek az eljárásnak e szakaszában megegyeztek.

A vizsgálóbiztos eljárása (vizsgálóbiztosi szak)
13. § Az 1. § (1) bek. a) pontja szerinti eljárásban a bepanaszolti válaszirat beérkezte, vagy a határidő eredménytelen letelte, az 1. § b) és c) pontjai szerinti eljárásban a hiánytalan kérelem beérkezte után az elnök a bizottság tagjai közül haladéktalanul kinevezi az ügyben eljáró vizsgálóbiztost, a feleket erről értesíti és a válasziratot a panaszosnak megküldi. Az elnök több vizsgálóbiztost is kinevezhet. Amennyiben az elnök vizsgálóbiztost nem nevez ki, annak feladatait saját maga látja el. A vizsgálóbiztos kijelölésekor köteles összeférhetetlenségéről, érdektelenségéről és elfogulatlanságáról nyilatkozni.
14. § (1) A vizsgálóbiztos feladata az 1. § (1) bek. a) pontja szerinti eljárásban az etikai ügy gondos felderítése (a tényállás tisztázása), a felek, illetve - szükség esetén – érdektelen és elfogulatlan tanú, illetve szakértő meghallgatása; egyezség létrehozására irányuló egyeztető tárgyalás tartása, a döntéshez szükséges adatok beszerzése, a bizottság számára eljárása eredményét és határozott döntési javaslatot tartalmazó határozati javaslat készítése.
(2) A vizsgálóbiztos köteles a feleket egyeztető tárgyalásra összehívni, ha ezt mindkét fél egybehangzóan kéri. A felek meghallgatásán, illetve az egyeztetésen a vizsgálóbiztos biztosítani köteles, hogy a felek érdemben előadhassák álláspontjukat. A felek tényállításaik igazolására - saját költségükre - tanút, szakértőt vehetnek igénybe. A vizsgálóbiztos a egyesület tagozataiból szakértő bevonására jogosult. A egyesületi szakértő köteles nyilatkozni összeférhetetlenségéről, érdektelenségéről és elfogulatlanságáról. A felek a meghallgatáson, illetve az egyeztető tárgyaláson a tanúhoz, a nem egyesületi szakértőhöz kérdéseket intézhetnek, a másik fél által bizonyítékként bemutatott okiratba betekinthetnek. A vizsgálóbiztos az egyeztetésről emlékeztetőt készít, amely tartalmazza az egyeztetés helyét, idejét, a résztvevők nevét, eljárásbeli állásának megnevezését, az egyezetés során elhangzott nyilatkozatok lényegét. Amennyiben a felek egyezséget kötöttek, a vizsgálóbiztos határozati javaslatát e megszüntetési okkal terjeszti a bizottság elé.
(3) Az 1. § (1) bek. b) és c) pontja szerinti eljárásban a vizsgálóbiztos állásfoglalás tervezetet készít.
(4) A vizsgálóbiztos a kijelölésétől számított 15 napon belül köteles határozati javaslatát, illetve állásfoglalásának tervezetét elkészíteni. A határidőt a vizsgálóbiztos egy alkalommal legfeljebb 15 nappal az elnök egyidejű írásbeli tájékoztatása mellett meghosszabbíthatja, ha az a tényállás tisztázása, vagy egyeztetés lefolytatása miatt szükséges. További hosszabbításról különösen indokolt esetben csak az elnök intézkedhet.

Az ülés előkészítése
15. § A bizottság ülését az elnök készíti elő, melynek során meghatározza az ülés napirendjét. A napirendre fel kell venni az előző ülésről készült emlékeztető jóváhagyását, az elnök beszámolóját azokról az ügyekről, amelyben az eljárás nem volt megindítható, vagy a vizsgálóbiztosi szak előtt megszüntetésre került, továbbá a vizsgálóbiztosi határozati javaslattal, illetve állásfoglalás tervezettel döntésre előkészített ügyeket. Az elnök az ülés előkészítése során megtesz minden egyéb olyan intézkedést, amely az etikai ügyek egy ülésen való tárgyalását és lezárását elősegíti.

Az ülés lefolytatása, döntés etikai ügyben
16. § (1) A Bizottság határozatképes, ha az ülésén tagjainak több, mint fele jelen van. A tárgyalást az elnök vagy az általa megbízott tag vezeti. A bizottság az etikai ügyben határozatképes ülésén nyílt szavazással szótöbbséggel dönt, melynek eredményeként az 1.§ (1) bek. a) pont szerinti eljárásban határozatot, az 1.§ (1) bek. b) és c) pontjai szerint eljárásban állásfoglalást hoz. A bizottság az írásba foglalt határozatát, illetve állásfoglalását a feleknek, illetve az állásfoglalást kérőnek lehetőleg a határozat meghozatalát követő 15 napon belül kézbesíti.
(2) Az ülésnek az 1. § (1) bek. a)-d) pontja szerinti ügyek tárgyalását képező szakasza nyilvános. Az elnök a felek, vagy a tagok bármelyikének kérelmére az ügy tárgyalásának idejére zárt tárgyalást rendelhet el. A képviseletre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 66.-67.§-ai megfelelően irányadók. Az elnök az ülések időpontját, helyét és a nyilvánosságra való utalást a területi egyesület újságjában, egyéb kiadványában, az interneten, stb. hozza nyilvánosságra. Az ülés időpontjáról a feleket az ülést megelőző, megjelenést lehetővé tevő ésszerű időn belül tájékoztatni kell.
(3) A Bizottság dönthet úgy, hogy a vizsgálóbiztosnak a 14. §.ban írt feladatait a Bizottság ülésén saját maga látja el.
(4) A bizottság működésének, ülésezési rendjének, az ülések előkészítésének és lefolytatásának egyéb szabályait, a titokvédelmi, adatkezelési és irattározási rendelkezéseket a bizottság külön szabályzatba foglalt ügyrendje tartalmazza, melyet a bizottságok a helyi sajátosságok szerint e szabályzat rendelkezéseinek figyelembevételével alakítanak ki .

Határozatok
17. § A bizottság eljárása során megállapított tényállás alapján indokolással ellátott határozatában:
a) megállapítja, hogy nem történt etikai vétség,
b) etikai vétséget állapít meg és a DEK szerinti szankciót (szankciókat) alkalmazza
c) az eljárást megszüntetheti, ha a panaszos a kérelmét visszavonja, vagy a felek az eljárás során egyezséget kötöttek, illetve az eljárást megszünteti, ha lefolytatása (a tényállás megállapítása) lehetetlen, illetve az eljárás folytatására bármely okból nincsen szükség,
d) állásfoglalást hoz.

A határozat felülvizsgálata
18. § (1) A egyesület tagja kérheti a bíróságtól az Etikai Bizottság által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely rendeletekbe, más jogszabályba, a egyesület alapszabályába, más önkormányzati szabályzatába, vagy a DEK-be ütközik. Perindítás előtt a sérelmet szenvedett tag köteles a jogsértést a jogsértő határozatról történt tudomásszerzéstől számított 30 napon, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított 6 hónapon belül az Ellenőrző Bizottságnak bejelenteni.
(2) Ha a bizottság észleli, hogy határozata törvénybbe, rendeletbe, más jogszabályba, a egyesület alapszabályába, más önkormányzati szabályzatába, vagy a DEK-be ütközik, döntésének felülvizsgálatát az eljárás szükséges mértékű megismétlésével saját hatáskörében elvégzi.

A határozat, állásfoglalás kijavítása
19. § A határozat, vagy állásfoglalás kézhezvételétől számított 30 napon belül bármelyik fél, vagy az állásfoglalást kérő írásban kérheti a bizottságtól, hogy a határozatban, vagy állásfoglalásban előforduló bármely névcserét, névelírást, szám-, vagy számítási hibát, vagy más hasonló elírást javítson ki. A bizottság e határidőn belül a kijavítást maga is elvégezheti és a kijavított határozatot a feleknek, illetve az állásfoglalást kérőnek megküldi.

Egyéb rendelkezések
20. § Az Etikai Bizottság munkájában - ügydöntő hatáskör nélkül - részt vehet a egyesület ezzel megbízott munkavállalója, vagy megbízottja.
21. § A folyamatban levő etikai eljárásról tájékoztatás nem adható. A bizottság által lezárt eljárásban keletkezett határozat és állásfoglalás – a nyilvánosságra nem hozott, illetve hozható személyes adatok kivételével – nyilvános; abba előzetes írásbeli kérelem alapján, megadott időpontban bárki betekinthet, illetve azokról – saját költségére – másolatot kaphat.
22. § (1) Az etikai ügyben a bizottság tagjaként, a bizottság által felkért szakértőként nem járhat el akinek az ügyhöz személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik, illetve egyéb ok miatt elfogult, kivéve, ha a feleket erről tájékoztatta és ennek ismeretében személye ellen egyik fél sem tiltakozott.
(2) Összeférhetetlenség áll fenn és az eljárásból ki vannak zárva az (1) bekezdésben felsoroltak különösen akkor, ha az eljárásban félként érdekeltek bármelyikével hozzátartozói (Ptk. 685.§ b) pont) vagy munkaviszonyban, illetve bármilyen szerződéses jogviszonyban állnak.
(3)A bizottság tagja és a felkért szakértő a személyét érintő összeférhetetlenség fennállását köteles haladéktalanul a bizottság elnökének tudomására hozni. Az elnök a személyét érintő összeférhetetlenségi ok fennállásáról a bizottság tagjait értesíti.


 
Offline
IDRE díjas
Csatlakozott: 2006 nov. 9, 12:02
Hozzászólások: 983
   
 
Hozzászólás 2008 márc. 3, 10:16 
IV. EGYESÜLETRE MINT SZERVEZETRE ÉS VEZETŐIKRE VONATKOZÓ ETIKAI NORMÁK

IV.1. Általános célok
A társadalomban egyre szélesebb körben nő az állatok iránt érzett felelősségtudat és az állati jogok betartatásának igénye. Magyarországon még hathatós változásokra van szükség ahhoz, hogy kialakuljon a felelős állattartási-, állatvédelmi kultúra és felzárkózhassunk az Európai Unió elvárásaihoz.
Mindezeket felismerve az egyesület elkészítette a magyar a DEK-et, melyet a díszmadártartó és – tenyésztő egyesületeknek, szervezeteknek elfogadásra ajánl.
A felzárkózáshoz szükséges, hogy valamennyi magyarországi jogszabályt teljes mértékben betartva, nyilvánosan, a díszmadártartó és – tenyésztő egyesületek, szervezetek társadalmi megbecsülésének növelése érdekében feddhetetlenül, egymás iránt szolidárisan, az egyenjogúságot tiszteletben tartva, politikai irányzatoktól és szervezetektől függetlenül, kizárólag a minőségi díszmadártenyésztés, -tartás érdekében működjenek.
Az etikus viselkedést nemcsak a törvényes előírások és a közösen kialakított döntések szigorú betartása alapján lehet lemérni. Az etikus viselkedésnek azon a meggyőződésen kell alapulnia, hogy a különböző helyzetekben mindig a legigényesebb, díszmadártartás, díszmadártenyésztés, az állatok és az állatvédelem egészének érdekeit szolgáló és értékeit közvetítő viselkedési normák szerint kell eljárni.
Ennek érdekében a díszmadártartó és – tenyésztő egyesület, mint szervezet, illetve annak vezetői megbízásuknak megfelelően felelősen vállalják az DEK I.-II. pontjainak betartásán kívül az alábbiakat:

IV.2. Érdekképviselet, tevékenység
Az egyesület felelősségtudattal és az erkölcsi feddhetetlenség igényével célul tűzte ki a tagjainak érdekképviseletét és a felelős állattartás, az állatvédelem jelenlegi problémáinak megoldásához való tevőleges hozzájárulását. A DEK betartásához tagjai számára az elvárható segítséget megadja, a szükséges információkat biztosítja. A DEK nyilvános. Az egyesület a rendelkezésére álló fórumokon nyilvánosságot biztosít az etikai kódexnek, ezáltal is segítve annak érvényesülését, a benne foglaltak általános elfogadását.

IV.3. Hírnév megőrzése, növelése
A fentiekre tekintettel az egyesület kiemelt jelentőséget tulajdonít a díszmadártartó, díszmadártenyésztő szervezet - mint önálló, felelősségteljes és etikailag korrekt társadalmi erő - hírneve megőrzésének és növelésének.

IV.4. Partnerek érdekeinek tiszteletben tartása
Az egyesület szervezeti és együttműködő partnerei révén olyan viselkedési modellek bevezetésére és tiszteletben tartására törekszik, amelyek a szervezetek önállóságán, a díszmadártartás és – tenyésztés, az állatvédelem és egymás érdekeinek tiszteletben tartásán alapulnak.


IV.5. A díszmadártartási- tenyésztési kultúra fejlesztése
Az egyesület érdekképviseletként, mint a társadalom aktív eleme, hozzá kíván járulni az állattartási kultúra fejlődéséhez. Fentiek csak a tagok és minden a díszmadártartás és – tenyésztés, az állatvédelem területén működő szervezet teljes elkötelezettségével és felelős részvételével valósíthatók meg.

IV.6. Átláthatóság
A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület mint szervezet tudomásul veszik, hogy a szervezetek nem működhetnek a nyilvánosság kizárásával, ezért működésük során az átláthatóságra törekednek, a szervezet bevételeiről és kiadásairól, adományozott javakról nyilvántartást vezetnek, és ezen adatokat - a személyiségi jogokat és az üzleti titoktartási kötelezettségeket figyelembe véve - hozzáférhetővé teszik.

IV.7. Összeférhetetlenség
A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület tudomásul veszi, hogy a magyarországi szervezetek támogatói (létrehozói) között lehetnek olyan személyek, akik tagjai a szervezet vezetőségének, és a privát szférában a díszmadarak tartásával, tenyésztésével, egészségügyi ellátásával kapcsolatos vállalkozást működtethetnek. Ezt a díszmadártartó és – tenyésztő egyesületek, szervezetek nem tekintik összeférhetetlennek, de ilyen esetben a szervezet által támogatott beszerzések és szolgáltatások nem köthetők többségében a szervezet tisztségviselőjéhez fűződő vállalkozáshoz.

IV.8. Feddhetetlenség
A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület, szervezet kijelenti, hogy az országos szervezetekbe, a civil érdekképviseletekbe választott, illetve delegált képviselőknek, valamint a díszmadártartó és – tenyésztő egyesületek, szervezetek vezetőinek szigorúan feddhetetlen személyeknek kell lenniük, mindezeket figyelembe véve, ezen személyek önként felajánlják lemondásukat, ha az személyes, szakmai vagy objektív okok miatt káros lehet a díszmadártartás és – tenyésztés megítélése szempontjából.

IV.9. Döntéshozatal
A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület minden fajta befolyástól mentesen, felelősségteljesen vesz részt a díszmadártartáshoz és – tenyésztéshez kapcsolódó döntésekben, elsődleges célként tekintve a díszmadártartók és – tenyésztők érdekeit.

IV.10. Közös elvek, döntések
A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület rész vesz a közös célkitűzések megfogalmazásában és megvalósításában, és tiszteletben tartják a közösen kialakított alapelveket, döntéseket, határozatokat.

IV. 11. Együttműködés piaci szereplőkkel
A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület együttműködhet a díszmadártenyésztéshez, díszmadárkereskedelemhez kapcsolódó piaci szereplőkkel, kereskedésekkel, üzletekkel, boltokkal, a DEK I.-II. figyelembevétele és betartása mellett. Az együttműködésről, annak szabályozásáról, feltételrendszeréről külön határozatban az egyesület közgyűlése,vezetősége dönt.

IV.12. Vitás helyzetek, állásfoglalások
A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület vállalja, hogy az egymás közötti vitákat kizárólag az egyesületükön, illetve a DEK-et elfogadó egyesületek közötti vitákat az országos szövetségen belül folytatják le, véleménye kinyilvánításával segítik az egyes kérdésekben hozott állásfoglalások kialakítását, az ezzel ellentétes magatartást súlyos etikai vétségnek tekinti. A közösen kialakított állásfoglalásokat a megfelelő fórumokon maguk is képviselik, és az ezzel ellentétes állásfoglalásoknak nem próbálnak meg érvényt szerezni.

IV.13.Területi elv
A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület kötelezik magukát a "területi elv" tiszteletben tartására. Helyi szinten az elsődlegesség a helyi szervezeteket illeti meg, mind a díszmadártartáshoz és – tenyésztéshez kapcsolódó kérdésekben való eljárásban, kiállítás és programszervezésében, mind az adománygyűjtésben, pályázatoknál. Az adománygyűjtésben, pályázatok során csak valós adatokat használnak fel. Az országos médiában történő reklámozás, illetve az országos hatókörű pályázatokon való résztvétel nem minősül a területi elv megsértésének.

IV.14. Információáramlás
A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület etikai vétségnek tekintik az információ szabad áramlásának megakadályozását, az információ eltitkolását, hamis információ terjesztését. A közös érdekeket szem előtt tartva vállalja, hogy a hozzájuk érkezett lehetőségekről, információkról tájékoztatják a többi szervezetet, ezzel is segítve a felzárkózását azoknak a szervezeteknek, amelyeknek informatikai és infrastrukturális lehetőségei szerényebbek. A lehetőségekhez mérten az elnyerhető pályázati pénzek optimalizálására törekszik oly módon, hogy működése bizonyos elemeit igyekszik összehangolni a DEK-et elfogadó többi egyesülettel, egymás tevékenységét kiegészítve. Törekszik a kiállítási programjaik összehangolására a DEK-et elfogadó többi egyesülettel, melynek során a területi elvet figyelembevéve, egymás igényeit és lehetőségeit figyelembevéve alakítja ki éves kiállítási tervét.

IV.15. Nyilvánosság
A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület minden esetben kulturált kommunikációra törekszik. Az egyesület tudomásul veszik, hogy a sajtó nyilvánossága előtt a megszólított képviselője saját szervezete nevében nyilatkozhat, a többi szervezet nevében csak akkor, ha erre felhatalmazást kapott, illetve ha van közösen kialakított álláspont. Vonatkozik ez továbbá, az adományok gyűjtésére, támogatások kérésére, pályázatokra és minden egyéb eljárásra. A jogosulatlan, önhatalmú eljárás vagy nyilatkozattétel etikai vétség.
A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület tudomásul veszi, hogy a magyarországi díszmadártartást és – tenyésztést nemzetközi szinten csak a közösen delegált személy képviselheti.

IV.16. Illetéskességi kör
A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület vállalja, hogy amennyiben a szervezet képviselője nem a saját szervezete, hanem a teljes díszmadártartó és – tenyésztő közösség nevében jár el, abban az esetben a támogatásokkal, az adományokkal ugyanazon a szinten kell elszámolnia. Az ezzel ellentétes magatartás súlyos etikai vétség.

IV.17. Politika, közigazgatás
A díszmadártartó, -tenyésztő egyesület vállalja, hogy a politikai erőkkel önállóságon és függetlenségen alapuló kapcsolatot tart fenn, korrekt információkat szolgáltatnak a jogalkotók és a közigazgatás tevékenységéhez.

IV. 18. Közös álláspont, önhatalmúság
A DEK megsértésének minősül továbbá és a DEK- et elfogadó egyesületek sorából való kizárást vonja maga után a közösen kialakított vélemények súlyos megsértése vagy a díszmadártartó és – tenyésztő egyesületek, szervezetek céljait súlyosan veszélyeztető, illetve méltatlan magatartás, a közösség nevében megbízás nélkül önhatalmúlag történő eljárás, illetve az "díszmadártartás, díszmadártenyésztés" nevének használatával való visszaélés.


IV. 19. Az etikai DEK megsértésnek szankcionálása szervezetek között
A DEK-et aláíró szervezetek megállapodnak abban, hogy közösen Etikai Bizottságot hoznak létre. A Bizottság köteles minden olyan, a DEK-et érintő bejelentést megvizsgálni, amelyet valamely országos szövetség vagy az aláíró szervezetek, egyesületek legalább 10 %-a terjeszt elő. Az Etikai Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Az Etikai Bizottság eljárása eredményeképpen megállapíthatja az DEK megsértését, első szinten felhívhatja az érintett szervezet figyelmét a DEK ide vonatkozó előírásainak betartására, ha ez nem vezet eredményre, nyilvános állásfoglalást ad ki arról, hogy a DEK aláírói elhatárolják magukat az adott szervezettől.



Hatálybalépés, eljárási és alkalmazási szabályok

Jelen DEK az IDRE 2008. .......-án megtartott ...... közgyűlése által a jogkörénél fogva elfogadott szabályzat.


 
Offline
IDRE díjas
Csatlakozott: 2006 nov. 9, 12:02
Hozzászólások: 983
   
 
Hozzászólás 2008 márc. 3, 10:16 
DÍSZMADÁRTENYÉSZTŐK ETIKAI KÓDEXE / DEK /
egyesületi tagok számára

I.A DÍSZMADÁRTENYÉSZTŐK ETIKAI KÓDEXÉNEK MEGHATÁROZÁSA

I.1. A DEK célja
Az DEK célja, hogy a díszmadártartóknak, -tenyésztőknek olyan morális és szakmai útmutatás nyújtson, amely segíti őket a díszmadártartás és -tenyésztés helyes módjának megválasztásában. Nemcsak a madarak elhelyezésére, táplálására, gondozására, tenyésztésére és a kiállításokon való résztvételre vonatkozóan, hanem a tenyésztői munka kapcsán a vevőkkel, eladókkal való kapcsolat minőségére, valamint a – díszmadarakkal esetleg nem szimpatizáló – környezettel való harmonikus együttélésre is. A DEK célja továbbá az, hogy a DEK iránymutatási szerint működő, az azokban foglaltakkal azonosulni tudó, akaró díszmadártartókat -tenyésztőket egyesítse, irányt mutasson egy kialakuló, a jövő díszmadártartó- és tenyésztő nemzedékét képező díszmadarász társadalomnak.
A DEK további célja az etikai iránymutatás azon civil egyesületeknek, szervezeteknek, különböző díszmadár kereskedőknek, melyek egyetértenek annak a tartalmával, etikai normáival. A DEK-et bármely más civil szerveződés aláírhatja és alkalmazhatja, amennyiben elfogadja az abban megfogalmazottakat.

I.2 A DEK alapja
A DEK megszövegezése a díszmadártenyésztés eredményei és hagyományai, a szakszerű állattartás előírásai, a vonatkozó törvények (különös tekintettel az állatok védelméről szólóra), valamint a kultúrált viselkedés alapvető szabályai alapján történt. A DEK az egyesület alapdokumentumaival összhangban készült, az alapszabályban foglaltakkal egyetértve, kiegészítve azt. Amennyiben az egyesület szervezeti és működési szabályzattal, illetve egyéb a tagokra általánosan vonatkozó szabályatokkal /kiállítási szabályzat, stb/ rendelkezik, úgy azokkal is.

I.3 A DEK érvénye
A DEK érvénye kiterjed az egyesület minden tagjára. A tagok az egyesületbe való belépésükkor nyilatkozattal kötelezik el magukat a DEK- ben foglaltak maradéktalan betartására, mely feltétele a tagként való nyilvántartásnak. Az egyesület ennek megfelelően tagnyilvántartást vezet, melyet publikussá is tesz jelen DEK-el együtt. Ezen listában feltünteti, hogy a listában szereplő tagok a díszmadártenyésztőkre vonatkozó DEK- et elfogadták és betartják. Hivatalosan egyesületi tagként az léphet fel, aki az alábbi DEK-et elfogadja és betartja.
A DEK-ben megfogalmazott magatartási normák, elvárások és tilalmak kizárólag a tisztességes díszmadártenyésztésben tanúsított magatartásra vonatkozóan értelmezhetőek és az etikai bizottság értékítéleteit segítik. A DEK-ben megfogalmazott elvárások nem jelenítik meg az etikus magatartások tételes, teljes felsorolását, ugyanígy a DEK-ben szereplő tilalmazott magatartások összessége nem meríti ki az etikátlan magatartás minden formáját. A DEK alkalmazási célból történő értelmezésére az azt mind szó szerint, mind szellemében alkalmazni köteles etikai bizottság jogosult.

I.4 A díszmadártenyésztő meghatározása
A díszmadártenyésztő meghatározás nem függ a tartott/tenyésztett díszmadarak számától. A díszmadártenyésztő nem szaporító, mert elutasítja a darabszámra történő szaporítást, nem elsődleges cél számára a tenyésztés során a minél nagyobb szaporulat elérése, az anyagi haszonszerzés. Tenyésztői célkitűzései vannak, melyeket az egyesülete célkitűzései, iránymutatásai, a szakirodalmak alapján meg is fogalmaz magának. Lehetőség szerint a tenyésztő vezessen részletes feljegyzéseket tenyészetéről.
A díszmadártenyésztő nem egyszerűen díszmadártartó, hobbista. A díszmadártenyésztő saját öröme mellett, kizárólag az adott tenyésztett faj fennmaradása, az elfogadott tenyésztési normák mentén dolgozik, amennyiben létezik a fajra nézve a standardok, úgy annak figyelembe bevételével a faj tulajdonságainak jobbítása érdekében tenyészt. A tenyésztő azért folytatja tevékenységét, hogy minél jobb minőségű /különböző szempontok alapján/ díszmadarakat tenyésszen sikeresen. Ezért csak kedvező tulajdonságokkal rendelkező, örökletes hibáktól mentes egyedekkel folytat tenyésztést, mely érdekében minden elkövet a DEK betartásáért és betartatásáért. A DEK-ben megfogalmazott célok mentén, az abban szereplő normák és feltételek mellett tenyészt, és felelősséggel részt vállal a tenyészetéből származó szaporulat gondos elhelyezésében is.
Tevékenysége során együttműködik tenyésztőtársaival, lehetőség szerint tagja valamely hazai vagy külföldi díszmadaras szervezetnek, a lehetőségekhez képest egyedi jelöléssel látja el az általa tenyésztett madarakat. Tenyésztői célokat fogalmaz meg, állományát tudatosan fejleszti, s betartja a DEK-ben leírtakat.
A díszmadártenyésztő nem kereskedő, nem kupec. A díszmadártenyésztő nem vásárol mástól madarat azzal a céllal, hogy azokat magasabb árért másnak értékesítse, továbbadja. Madárbeszerzései során saját tenyésztői célkitűzéseit tartja szem előtt, törekszik arra, hogy kiváló minőségű, egészséges tenyészmadarakat szerezzen be. A díszmadártenyésztő kizárólag saját tenyészetében tenyésztett egyedet tünteti fel sajátjának. Kizárólag saját tenyésztésű, nála kelt madarait jelöli egyedi jelöléssel /gyűrű, chip/. Sem írásban, sem szóban másnál kelt, más által tenyésztett madarat nem tüntet fel saját tenyésztésű madárként.

II. A DÍSZMADARAK TARTÁSHOZ, TENYÉSZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ ETIKAI SZABÁLYOK

II.1 Tartáshoz, tenyésztéshez szükséges ismeretek, tudás, önképzés
A díszmadártenyésztő felelőssége, hogy értse és tanulmányozza a tenyésztett fajok genetikai hátterét, a gyakori tenyésztési problémákat, valamint hogy széleskörő ismeretekkel rendelkezzenek arről a fajról, melyet tenyészt, mivel a fentiek befolyásolják a minőséget, az egyedek egészségét és jövőjét, valamint a faj és az egyed egészét. Tenyésztői tevékenysége során törekszik a minél szélesebbkörű kapcsolódó ismeretszerzésre, az egyesületi iránymutatásokat munkája során figyelembeveszi.
A tenyésztő igyekszik fokozatosan bővíteni díszmadártartási, tenyésztési ismereteit. Az általános ismereteken túl fajstandardok /amennyiben létezik/ egyre tökéletesebb megismerését, a kapcsolódó tudományos, pl. anatómiai, etológiai, állategészségügyi és egyéb kapcsolódó szakmai tudás elmélyítését jelenti, melyet önzetlenül megoszt a hozzá forduló érdeklődőkkel és tenyésztőtársaival is.

II.2 Alapvető, vonatkozó jogszabályok betartása
A díszmadártenyésztő köteles megismerni és betartani a tevékenységéhez kapcsolódó hatályban lévő törvényeket, rendeleteket és lakóhelyén, illete tenyésztési tevékenységének helyszínén érvényben lévő helyi jogszabályokat, rendeleteket, melyek tevékenységére kihatással vannak, vagy lehetnek.
Kiemelten törekszik az alábbi törvények és joszabályok megismerésére és betartására:
- Állatvédelmi törvény
-CITES , Washingtoni Egyezmény, stb.
Madarai tartása során figyelembeveszi és betartja a díszmadarak tartásához kapcsolódó uniós és magyarszági szabályzókat. A díszmadártenyésztő tenyésztői munkája során igazodik, kapcsolódik a díszmadártenyésztésben elfogadott és érvényben lévő alapdokumentumokhoz.

II.3 Tartási körülmények, higiénia
Általánosságban minden díszmadártenyésztőnek kötelessége elégséges táplálék, víz, és az időjárás viszontagságaitól védő hely, rendszeres orvosi felügyelet, valamint szeretetteljes és felelősségteljes gazdai viselkedés biztosítása madarai számára. A díszmadártenyésztő alaposan mérje fel, hogy rendelkezik-e elegendő ismerettel, idővel és megfelelő eszközökkel, a tartás és tenyésztéshez szükséges és megfelelő hellyel és körülményekkel ahhoz, hogy tenyésztői tevékenységet folyasson. A tenyésztő gondoskodik madarai egészségének megőrzéséről. Higiénikus körülmények között tartja, ügyel madarai egészségének megőrzésére. Szükség esetén azonnal igénybe vesz állatorvosi felügyeletét is. A díszmadártenyésztő madarait tiszta, higiénikus körülmények között, a faj szükségleteit figyelembe vevő méretű, állapotú és kialakítású helyen tartja, megfelelő fényviszonyok között.
A tenyésztő gondoskodik madarainak szakszerű élelmezéséről. Jó minőségű, megfelelő mennyiségű és a madár életkorának, speciális igényeinek megfelelő, változatos takarmánnyal táplálja. Gondoskodik arról, hogy a nap 24 órájában friss ivóvíz álljon madarai rendelkezésére. Amennyiben bármilyen oknál fogva nem tudja ellátni madaait, úgy gondoskodik számukra a megfelelő és szakszerű ellátást biztosítani tudó helyettesítő személyről.
A tenyésztő mindent megtesz azért, hogy madarai külleme, jelleme a fajra vonatkozó kívánalmak szerint fejlődjön.
A tenyésztő madarait úgy tartja, hogy a madarak tartása, hangja, viselkedése másokat ne zavarjon. Kultúrált viselkedésével hozzájárul a díszmadarak, a díszmadártenyésztés és az egyesülete népszerűsítéséhez.

II.4 A díszmadártenyésztés alapfeltételei
Díszmadártenyésztő tenyésztésbe akkor kezd, tenyésztést akkor folytat, ha képes mind a tenyészmadarakról, mind azok szaporultáról megfelelően gondoskodni, majd a szaporulatnak megfelelő új gazdát találni. A tenyésztő a nála keletkező szaporulatot egészséges környezetben neveli, elegendő szocializációs lehetőséggel.
Ennek megfelelően a tenyésztőnek látnia kell, hogy adott esetben hosszabb ideig is gondját kell viselnie az utódoknak, és ez idő alatt is megfelelően kell róluk gondoskodnia.
Kizárólag egészséges, mind testileg, mind lelkileg ép egyedeket tart tenyészállományában, von be a tenyésztésbe. Egyetlenegy díszmadár sem tartható a tenyészetben, melyről tudható vagy sejthető, hogy súlyos örökletes hibát vagy betegséget hordoz. Amennyiben madara súlyos hibákat (anatómiai rendellenesség, jellemhiba, stb.) mutat, és a kiállításon a továbbtenyésztésre nem javasolják, úgy azt a tenyésztő a tenyésztésből kivonja.
A díszmadarak tenyésztése során figyelembe veszi az adott fajra jellemző normális fészekalj mennyiségét, s a tenyészmadaraknak csak annyi költést enged, mely nem meríti ki túlzottan őket.Túlzottan sok költésre nem inspirálja madarait.
Kizárólag humánus módon bánik madaraival, mind a tartás, tenyésztés során, mind a kiállításokon és börzéken való résztvétel idején.
A tenyésztésből kivont, tenyésztésre alkalmatlan, vagy károsodott, sérült, beteg vagy öreg egyedeket halálukig kultúrált körülmények között és a korábbiakban felsorolt megfelelő feltételek mellett tartja, vagy a törvények által elfogadott, humánus módon pusztítja el. Ilyen egyedeket nem értékesít, különös tekintettel nem kezdőknek, vagy kiskorúaknak. Amennyiben a tenyésztésből kivonás valamely tenyésztői cél elérése miatt vált szükségessé / nem megfelelő szín, mintázat, tollazat, stb./ de tenyésztésből kivont madár különben ép és egészséges, akkor az természetesen értékesíthető. A tenyésztésből való kivonás, illetve értékesítés okát ilyenkor is közli a vevővel.

II.5 Kiállításokon, börzéken, vásárokon való résztvétel etikai alapjai
A tenyésztő lehetőség szerint bemutatja madarait az egyesülete kiállításain. Így valós, objektív képet kapva díszmadarai értékől, tulajdonságairól dönthet az egyed további szereptetetéséről, felhasználásáról a tenyésztésben.
A tenyésztő minden díszmadaras rendezvényen /kiállítás, bemutató, börze, vásár, stb./ felelősségteljes és sportszerű magatartást tanúsít. Ügyel a speciális kiállítási szabályok betartására, a rendezvény jó hangulatának kialakítására és megőrzésére. Ennek szellemében tartózkodik a bíróval és ítéletével kapcsolatos véleménynyilvánítástól, kritizálástól. A madara által elért eredményt tudomásul veszi, s gratulál a nála jobb helyezést elért versenyzőknek.
Kiállításra, börzére, vásárra történő szállításkor a madarait köteles megfelelő méretű, légterű szállítóban tartani, az előírásoknál magasabb egyedszámot egy szállítótérbe nem tehet, tehát túlzsúfoltan nem szállítja, nem tárolja madarait. A börzéken, kiállításokon, vásárokon való résztvétel során figyelemmel van a tartási és a külső /szállítási, tartási/ hőmérséklet egyensúlyára, megakadályozandó hogy madarai megbetegedjenek, elpusztuljanak. A szállítás és tárolás, árúsítás során köteles arról meggyőződni, hogy a szállító, ill. tároló eszköz nem hordoz baleset- vagy sérülés lehetőséget madarai számára. Amennyiben azt tapasztalja, hogy a szállításra, tárolásra, árusításra összezárt madarak egymást zavarják, sérült okoznak egymásnak, úgy köteles a helyzetet megszünetni, s a madarakat különválasztani, a sérült madarat külön helyezni és megfelelően ellátni. A madarak szállításánál, kiállításánál, ideiglenes tárolásánál gondoskodik madarai megfelelő ellátásáról. A tartási hömérséklethez hasonló hőmérsékleten szállítja és helyezi el, túlzott huzatnak, hidegnek, illetve nagy hőmérsékletingásnak, tűző napnak nem teszi ki. A brutalitást, a rossz bánásmódot semmilyen körülmények között sem tolerálja.

II.6 A tenyésztett madarak értékesítésével, vevőkkel kapcsolatos etikai normák
A tenyésztő szívén viseli madari szaporulatának sorsát. Igyekszik mindent megtenni azért, hogy a szaporulat hozzá hasonlóan gondolkodó, a díszmadártartásról azonos nézeteket valló gazdához kerüljenek.
A díszmadártenyésztő nem ad el madarat olyan kereskedőnek, díszállatkereskedésnek, mely vélhetőleg nem biztosítja a jelen DEK- ben is felsorolt alapvető díszmadártartási körülményeket a madarak számára. A díszmadártenyésztő semmilyen körülmények között sem adja el tenyésztett madarait nyereményjátékok rendezőinek, állatkísérletekhez.
A tenyésztő a lehetőségekhez képest minden potenciális vevőt gondosan vizsgáljon meg, hogy valószínűsíthetően alkalmas-e a vevő az adott faj egyedének megfelelő tartására, ellátására. A tenyésztőnek segítenie kell az utódoknak új otthont találni, amennyiben az eredeti vevő valamely ok folytán nem tud tovább törődni a tőle vásárolt madárral.
Mindenekfelett a tenyésztő legyen őszinte, amikor a vásárlókkal tárgyal, az eladásra kínált madararak korát, nemét, származását, egészségi állapotát, tulajdonságaikat illetően. A tenyésztő által eladott madarak vásárlói kapjanak rövid tájékoztatást a madár tartásához alapvetően szükséges etetési, tartási ismeretekről, amennyiben értékesebb madárról van szó készüljön adásvételi szerződés, mely egyértelműen szabályozza a vevő és az eladó jogat és kötelességeit, a jótállás, szavatosság, garancia feltételeit.
A tenyésztő madarával kapcsolatban csak a valós tényeket és eredményeket közölheti, amikor tenyésztéssel kapcsolatban felvilágosítást ad másik fél részére. Ilyenkor tartózkodik egy harmadik fél madarainak becsmérlésétől. Hirdetéseiben kizárólag a valóság közlésére szorítkozik, és tartózkodik az öndicsérettől. A tenyésztő a madarainak eladásra való hirdetésénél és az érdeklődők, vevők tájékoztatásánál is csak a valós tényekre szorítkozik, különös tekintettel az eladó madár származására, fajára, korára, nemére vonatkozólag, valamint amennyiben tenyésztésben volt, akkor a tenyésztés során tapasztalt viselkedésére, eredményességére vonatkozólag.
A tenyésztő a nála eladó madár után érdeklődőknek korrekt és mindenre kiterjedő tájékoztatást ad az eladó madárról, eredményeiről. A vevőket tájékoztatja az eladásra kínált egyed általa megfigyelt tulajdonságairól, várható jellemzőiről. Világossá teszi, hogy az adott egyed kiállítási esélyes-e, vagy várhatóan nem haladja meg egy házikedvenctől elvárható minőséget.
A díszmadártenyésztő kezdő díszmadarasnak, kiskorúnak kizárólag teljesen egészséges, tartásra és eredményes tenyésztésre alkalmas madarat kínál eladásra, megóvandó a kezdőt az esetleges kezdeti kudarocoktól. Kezdő és kiskorú vásárló esetén kiemelten segít a megfelelő faj és egyed kiválasztására, a későbbiekben is igyekszik kapcsolatot tartani vevőjével, tanácsaival, tapaszalatival segíti őt. Az általa tenyésztett madarak eladási árának meghatározásakor nem él vissza a vevő esetleges tájékozatlanságával. Tenyésztett és eladásra kínált madarainak eladási árát a realis piaci viszonyok tükrében határozza meg, a madár tényleges értékének tükrében, a normális piaci különbségek határain belül.
A tenyésztő nem adja át új tulajdonosának a fiatal madarat, amíg nem győződött meg arról, hogy a madár önállő táplálkozásra, önálló életre képes. Kivételt képez ez alól a kézzelnevelésre átadott szaporulat.
A szaporulatát lehetőleg egyedi jelöléssel /gyűrű, chip/, illetve származási igazolással adja át új tulajdonosának.
A tenyésztője által a vevőnek átadott díszmadár kifogástalan egészségi állapotban legyen, amit annak megjelenése és viselkedése is tanúsít.
A tenyésztő a nála kelt értékesebb madarak eladásának körülményeit adásvételi szerződésben rögzíti. Ennek tartalmaznia kell a madár beazonosításához szükséges jellemzőket és jegyeket, jelöléseket. Az adásvételi szerződésben meg kell állapodni a garanciális feltételekről, esetleges fellépő problémák esetén a kompenzáció vagy a visszavétel, esetleg csere körülményeiről, a törvényi rendelkezések feltétlen beartása mellett.
Kérje meg a vevőt, hogy a madár elhelyezésével kapcsolatos esetleges későbbi problémák esetén először a tenyésztővel vagy az egyesülettel vegye fel a kapcsolatot. A tenyésztő minden tőle telhető segítséget adjon meg, ha a tőle származó madár későbbi elhelyezése válik szükségessé (családi problémák, egészségi ok, stb.).

II.7 A tenyésztőtársakkal, egyesületi tagokkal kapcsolatos normák
A díszmadártenyésztő tapasztalaitaival, ismereteivel segíti a kezdő díszmadártartókat, az új egyesületi tagoknak segít a beilleszkedésben is. Egyesületének tagjait tájékoztatja az általa tartott fajokkal kapcsolatban, s igyekszik azokat népszerűsíteni minden körben.

II.8 Általános viselkedési normák
A díszmadártenyésztő úgy viselkedik, másokkal, ahogy ő szeretné, hogy mások viselkedjenek vele azokban a helyzetekben is, melyeket a DEK nem említ. Mindenkor betartja a DEK- ben foglaltakon túl az alapvető tisztességes és kultúrált magatartásra vonatkozó írott és íratlan szabályokat, s ezt elvárja családjának tagjaitól is. Ha tudomására jut egy klubtársának ettől eltérő, a DEK alapvető célkitűzéseivel és szellemével ellentétes magatartása, cselekedete, azt azonnal a klub vezetőségének ill. etikai bizottság tudomására hozza.

III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

III. 1. A DEK tag általi megszegése esetén alkalmazható szankciók saját egyesületen, szervezeten belül
Az etikailag nem korrekt magatartás károsítja a díszmadártartásról, díszmadártenyésztésről kialakult képet a közvéleményben, a jogalkotók körében, valamint a közigazgatásban. A DEK bármely pontjának megszegése esetén az elkövető tag a vétség súlyosságától függően az alábbi következményeket kénytelen vállalni: figyelmeztetés, az egyesületi tagság meghatározott időre való felfüggesztése, legvégső esetben a tag egyesületből való kizárása.
Az etikátlan magatartás szankciói az alábbiak lehetnek:

Az Etikai Bizottság
a) a DEK-ben foglalt etikai szabályok megsértése esetén a nem aláíró tenyésztő, tartó felé jelzéssel és figyelemfelhívással él,
b) a DEK-ben foglalt etikai szabályok megsértése esetén az DEK-et aláíró tagját határozatában figyelmezteti, súlyosabb, vagy ismétlődő esetben a határozatába foglalt figyelmeztetést nyilvánosságra hozza, végső esetben a tagot soraiból kizárhatja.
c) A bizottság etikai ügyben hozott döntéseit az interneten, illetve a nyomtatott sajtóban kell nyilvánosságra hozni.
Az egyesületek, szervezetek saját alapszabályukban lefektetett eljárás során kizárhatják soraikból azon tagjaikat, akik súlyosan vagy ismételten megszegik a közösen kialakított alapelveket, vétenek az elfogadott DEK előírási ellen. Az etikai vétséggekkel kapcsolatosan az etika bizottság jár el, az elfogadott eljárási szabályzatnak megfelelően.
Az illető tag ügyében első fokon az Etikai Bizottság, másodfokon az egyesület elnöksége, legvégső döntéshozó fórumként pedig az egyesület Közgyűlése jár el. Az Etikai Bizottságot a Közgyűlés választja, míg működési szabályzatát maga állítja össze.


 
Offline
IDRE díjas
Csatlakozott: 2006 nov. 9, 12:02
Hozzászólások: 983
   
 
Hozzászólás 2008 márc. 3, 10:15 
A DÍSZMADÁRTENYÉSZTŐK ETIKAI KÓDEXÉNEK /DEK/ LOGIKÁJA

Ahhoz, hogy a DEK teljeskörű működése biztosított legyen az összes résztvevő szintjén, az alábbi dokumentumok, szabályzatok és működtetésükhöz szükséges testületek létrehozására van szükség.
Szükségesnek tartom a doukmentumok végső elfogadása, ill. módosítása előtt szakképzett jogásszal történjen konzultáció.

A. Egyesületi szinten
A.1. DEK megalkotása és elfogadása
A.2. Etikai Bizottság létrehozása, melynek hatásköre a tagokra terjed ki
A.3. Eljárási szabályzat az Etika Bizottság számára

A folyamathoz szükséges tevékenységek, döntéshozatalok
1. Az alapító okirat, illetve a szervezeti – és működési szabályzat szükséges módosításainak elvégzése.
2. A DEK elfogadása, illetve az Etikai Bizottság felállítása a közgyűlés által.
3.A DEK elfogadása a tagok által.

B. Szövetségi, elfogadó egyesületek, szervezetek szintjén
B.1. DEK megalkotása és elfogadása
B.2. Etikai Bizottság létrehozása, melynek hatásköre a tagegyesületekre terjed ki
B.3. Eljárási szabályzat az Etikai Bizottság számára

A folyamathoz szükséges tevékenységek, döntéshozatalok.
1. Az alapító okirat, illetve a szervezeti – és működési szabályzat szükséges módosításainak elvégzése.
2. A DEK elfogadása, illetve az Etikai Bizottság felállítása a közgyűlés által.
3. A DEK elfogadása a tagegyesületek által.

TARTALOM

I. A DÍSZMADÁRTENYÉSZTŐK ETIKAI KÓDEXÉNEK /DEK/ MEGHATÁROZÁSA
I.1.A DEK célja
I.2 A DEK alapja
I.3 A DEK érvénye
I.4 A díszmadártenyésztő meghatározása

II. A DÍSZMADARAK TARTÁSHOZ, TENYÉSZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ ETIKAI NORMÁK
II.1 Tartáshoz, tenyésztéshez szükséges ismeretek, tudás, önképzés
II.2 Alapvető, vonatkozó jogszabályok betartása
II.3 Tartási körülmények, higiénia
II.4 A díszmadártenyésztés alapfeltételei
II.5 Kiállításokon, börzéken, vásárokon való résztvétel etikai alapjai
II.6 A tenyésztett madarak értékesítésével, vevőkkel kapcsolatos etikai normák
II.7 A tenyésztőtársakkal, egyesületi tagokkal kapcsolatos normák
II.8 Általános viselkedési normák

III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
III.1 A DEK tag általi megszegése esetén alkalmazható szankciók saját egyesületen, szervezeten belül

Melléklet
AZ ETIKAI BIZOTTSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

IV. EGYESÜLETRE MINT SZERVEZETRE ÉS VEZETŐIKRE VONATKOZÓ ETIKAI NORMÁK
IV.1. Általános célok
IV.2. Érdekképviselet, tevékenység
IV.3. Hírnév megőrzése, növelése
IV.4. Partnerek érdekeinek tiszteletben tartása
IV.5. A díszmadártartási- tenyésztési kultúra fejlesztése
IV.6. Átláthatóság
IV.7. Összeférhetetlenség
IV.8. Feddhetetlenség
IV.9. Döntéshozatal
IV.10. Közös elvek, döntések
IV. 11. Együttműködés piaci szereplőkkel
IV.12. Vitás helyzetek, állásfoglalások
IV.13.Területi elv
IV.14. Információáramlás
IV.15. Nyilvánosság
IV.16. Illetéskességi kör
IV.17. Politika, közigazgatás
IV. 18. Közös álláspont, önhatalmúság
IV. 19. A DEK megsértésnek szankcionálása szervezetek között


 
Offline
IDRE díjas
Csatlakozott: 2006 nov. 9, 12:02
Hozzászólások: 983
   
 
Hozzászólás 2008 márc. 3, 10:14 
Sziasztok!
Igyekeztem dolgozni a Díszmadártenyésztők Etikai Kódexén, továbbiakban DEK- en a hétvégén.
Logikai elemenként felteszem ide a fórumba is. Egyben megkérném Csabát, hogy egységes szerkezetben tegye fel a főoldalra is. Egyrészt azért, mert ott talán többen rátalálnak, s akkor valóban műhelymunka alakulhat ki itt a fórumon. Másrészt azért, hogy a hozzászóknak ne kelljen visszalapozni, keresgélni a vitaanyagot itt a topikban, hanem egyben megnyithassák a főoldalon. Ehhez az anyagot emailben átküldöm Neked.

Javaslom, hogy az I. ponttal kezdjük a hozzászólásokat, javaslatokat. /az eddigieket már beépítettem/.
Ehhez a ponthoz a hozzászólásokat 30 napig lehet megtenni. Utána továbblépünk a II. pont egyes elemeire.
Kérnélek benneteket, hogy mielőtt az egyes pontokhoz hozzászóltok, az egész DEK-et olvassátok figyelmesen végig, hogy egészében is láástok a koncepciót. Előfordulhat az is, hogy amit javasoltok, máshol tartalmazza már a DEK!

Előre is köszönöm segítő résztvételeteket a DEK kialakításában!
Hajrá!!!


 
Offline
Avatar
Csatlakozott: 2008 jan. 10, 15:27
Hozzászólások: 360
Tartózkodási hely: Budapest, a rács innenső oldalán. Egyenlőre...
   
 
Hozzászólás 2008 feb. 29, 21:41 
Hegedűs Zsolt írta:
:31:

Köszönöm aktivitásod a fórumon! Egy kis türelmet kérek még, s szerintem max. 2 héten belül elkészülök az etikai kódex tervezett átalakításaival, átszámozásával, s akkor már komoly munka lesz itt!
:51:


Én köszönöm, hogy IDrE tartozhatok!

:59:

_________________
A rács túloldalán pihegő madárka is te vagy, egy rész belőled...


 
Offline
IDRE díjas
Csatlakozott: 2006 nov. 9, 12:02
Hozzászólások: 983
   
 
Hozzászólás 2008 feb. 29, 20:34 
:31:

Köszönöm aktivitásod a fórumon! Egy kis türelmet kérek még, s szerintem max. 2 héten belül elkészülök az etikai kódex tervezett átalakításaival, átszámozásával, s akkor már komoly munka lesz itt!
:51:


 
Offline
Avatar
Csatlakozott: 2008 jan. 10, 15:27
Hozzászólások: 360
Tartózkodási hely: Budapest, a rács innenső oldalán. Egyenlőre...
   
 
Hozzászólás 2008 feb. 29, 20:20 
:oops: :wink:

Köszönöm! :)

_________________
A rács túloldalán pihegő madárka is te vagy, egy rész belőled...


 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Hozzászólás a témához  [ 86 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5  Következő



Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés ebben a témában:
Ugrás:  

Pontos idő: 2020 feb. 26, 15:31
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO