Támogassa egyesületünket adójának 1%-ával






Hozzászólás a témához  [ 8 hozzászólás ] 
Keresés ebben a témában:
Szerző Üzenet
Offline
IDRE díjas
Csatlakozott: 2006 nov. 9, 12:02
Hozzászólások: 983
   
 
Hozzászólás 2008 feb. 21, 11:58 
Szia!
Köszönöm a segítséget, kiegészítést!


 
Offline
Avatar
Csatlakozott: 2007 dec. 9, 13:28
Hozzászólások: 921
Tartózkodási hely: Nyírtura
   
 
Hozzászólás 2008 feb. 21, 11:56 
Helló

Végül is te minden fontosat belinkeltél ide, de a végrehajtásokkal, változásokkal, a közösség rendeleteivel így összevissza van, és félek hogy az emberek elvesznek benne. Szóval két linked fontos itt. A Washingtoni Egyezményről szóló:
2003. évi XXXII. törvény
a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről

http://www.kvvm.hu/cimg/documents/2003. ... v_ny_1.doc
Ebből megértheti az ember a lényegét, miért jött létre.
És ami igazán fontos, ahol elmagyarázzák az Európai Közösség szabályozását, ami ránk is vonatkozik, ahol az A, B, C, D kategóriák viszonyát magyarázzák a régi függelékekkel szemben:
A TANÁCS 338/97/EK RENDELETE
(1996. december 9.)
a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről

http://www.kvvm.hu/cimg/documents/A_Tan ... lete_1.doc

Ha van hely, akkor ebből kell kibontani a lényeget, ha nincs, akkor elég a link, és mindenki maga nyisa meg és olvassa el az elejétől. Szerintem.

_________________
Varga Sándor
http://avikultura.blogspot.com/


 
Offline
IDRE díjas
Csatlakozott: 2006 nov. 9, 12:02
Hozzászólások: 983
   
 
Hozzászólás 2008 feb. 21, 11:29 
Szia!

Segítenél benne? Hogy lenne jó szerinted?
Valamiféle ajánlott olvasási sorrendre gondolsz?


 
Offline
Avatar
Csatlakozott: 2007 dec. 9, 13:28
Hozzászólások: 921
Tartózkodási hely: Nyírtura
   
 
Hozzászólás 2008 feb. 21, 11:26 
Helló Zsolt

Mindig is csodáltam a lendületedet. Nagyon jó hogy felraktad ezeket a dolgokat, de szerintem a tenyésztőket egy kicsit így megkavarod. Legelső bejegyzésedben leírsz részeket az aktuális rendeletből. majd a következőkben újakat, ám a harmadikban, a legfrissebben magyarázod meg a lényegét, a célját, ahol azonban a régi függelékekről beszélsz. Jelenleg A, B, C, D kategória van. Jobb lett volna ha először ezek lényegét magyarázod el, majd azt követően az adott kategóriákra vonatkozó szabályokat, végül a mellékletben szereplő fajok felsorolását. Asszem célszerű lenne újból kezdeni, az aktuális rendelet legelejével

Üdv

_________________
Varga Sándor
http://avikultura.blogspot.com/


 
Offline
IDRE díjas
Csatlakozott: 2006 nov. 9, 12:02
Hozzászólások: 983
   
 
Hozzászólás 2008 feb. 21, 11:21 
Tulajdonos változást bejelentő lap:
http://www.kvvm.hu/cimg/documents/Tulajdonos_v_ltoz_s_bejelent_s_1.xls

2003. évi XXXII. törvény
a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről

http://www.kvvm.hu/cimg/documents/2003.__vi_XXXII._t_rv_ny_1.doc

A TANÁCS 338/97/EK RENDELETE
(1996. december 9.)
a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről

http://www.kvvm.hu/cimg/documents/A_Tan_cs_338_1997_EK_rendelete_1.doc

(CITES - Az állatok kereskedelmének szabályozása, I. rész)
http://www.kvvm.hu/cimg/documents/1017_CITES_es_fajok_kereskedelme_1.doc

Export- import kérelem
http://www.kvvm.hu/cimg/documents/Import_export_enged_ly_k_relem_1.doc

A BIZOTTSÁG 1332/2005/EK RENDELETE
(2005. augusztus 9.)
a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított
védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet módosításáról
http://www.kvvm.hu/cimg/documents/32005R1332_HU_1.pdf

Import bejelentés
http://www.kvvm.hu/cimg/documents/Import_bejelent_s_1.doc

Szaporulatbejelentés:
http://www.kvvm.hu/cimg/documents/Szaporulat_bejelent_s_1.xls

CITES-es fajokkal kapcsolatos ügyintézés
A HATÓSÁGI JOGKÖRÖK VÁLTOZÁSA
http://www.kvvm.hu/cimg/documents/1017__gyint_z_s_1.doc

A BIZOTTSÁG 865/2006/EK RENDELETE
(2006. május 4.)
a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről
szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
http://www.kvvm.hu/cimg/documents/865_2006_EK_1.pdf

CITES forgalomra kijelölt határátkelőhelyek
[url]A Tanács rendelete 12. cikk 1. pontjával összhangban kijelölt határátkelőhelyek listája[/url]


 
Offline
IDRE díjas
Csatlakozott: 2006 nov. 9, 12:02
Hozzászólások: 983
   
 
Hozzászólás 2008 feb. 21, 11:14 
Washingtoni egyezmény
2004-06-10 12:39:54

A világ legnagyobb természetvédelmi megállapodásának teljes neve Egyezmény a Veszélyeztetett Vadon Élő Állat- és Növényfajok Nemzetközi Kereskedelméről (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora, azaz CITES). A CITES 1973-ban jött létre 26 ország aláírásával. Előírásait azóta 137 állam fogadta el és hirdette ki, így ma már a világ 192 országa közül 163 Részes Fele az egyezménynek. Magyarország a megállapodáshoz 1985-ben csatlakozott.

Már az egyezmény nevéből is látható, hogy azoknak a fajoknak a védelmét tűzte ki céljául, melyeket a nemzetközi kereskedelem súlyosan veszélyeztet. A CITES a szokásosnál szélesebb körben értelmezi a “kereskedelem” fogalmát. Kereskedelemnek számít minden export, import, re-export illetve tengerről történő behozatal.

A vadon élő állat- és növényfajok fennmaradása szempontjából élőhelyük elvesztése után a velük folytatott nemzetközi kereskedelem jelenti a legnagyobb veszélyt. Ennek nagyságát jól érzékelteti az évente kereskedelmi forgalomba kerülő egyedek száma, ami eléri a 350 milliót és az „üzletágból” származó éves világpiaci bevétel nagysága (beleértve a legális és illegális kereskedelmet is), ami meghaladja a 159 milliárd USD-t.

Az illegális állat- és növénykereskedelem sajnálatos jövedelmezőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kábítószer kereskedelem mögött a második helyet foglalja el a rangsorban, ugyanakkor a kábítószer kereskedelemmel ellentétben a büntetés általában jelentősen kisebb. Emiatt az állatok és növények illegális kereskedelme hatalmas üzletággá fejlődött és sokszor a kábítószer kereskedők szervezett hálózatán keresztül, vagy ahhoz hasonló csatornákon bonyolódik.

A nemzetközi kereskedelemben mind az élő állatok és növények, mind pedig azok részei, származékai (pl. elefántcsont, pézsmaszarvas pézsmamirigy váladéka, kaviár, hüllőbőrből készült táskák, faanyag) előfordulnak, ezért a CITES a hatálya alá tartozó fajok vonatkozásában azok – néhány speciális kivételtől eltekintve - minden felismerhető részére és származékára is kiterjesztette a védelmet. Erre azért volt szükség, mert a legtöbb esetben a fajokat nemcsak élő példányaik befogása, begyűjtése, hanem részeikkel, illetve a belőlük készített termékekkel folytatott világméretű kereskedelem is fenyegeti.

Az egyezmény hatálya alá közel 35.000 állat és növényfaj tartozik, melyeket veszélyeztetettségük alapján az alábbi 3 függelékbe sorolták be:

I. függelék

Ezen a függeléken azok a fajok szerepelnek, amelyek a nemzetközi kereskedelem káros hatásai miatt már a kipusztulás szélére kerültek. Közülük több fajnak már csak néhány tíz, vagy száz egyede él szabadon.
Ezek a legszigorúbban védettek, ezért az egyezmény kategorikusan tilt minden velük kapcsolatos kereskedelmi tevékenységet.
Így csak természetvédelmi célból engedélyezhető befogásuk, vadászatuk, az élő állatok, részeik, származékaik és a belőlük készített termékek, preparátumok exportja, importja és re-exportja is.

II. függelék

Ezen a listán felsorolt fajok szintén veszélyeztetettek a nagymértékű kereskedelem miatt, állományuk azonban ma még nincs kritikus helyzetben. Ahhoz, hogy vadon élő állományuk hosszú távon fennmaradjon, az egyezmény szigorúan szabályozza a velük folytatott kereskedelmet. Ezek a fajok egy tudományos állományfelmérés alapján meghatározott éves mennyiség (export kvóta) erejéig, engedélyekkel, kereskedelmi forgalomba kerülhetnek.

III. függelék

Ezen a függeléken olyan fajok szerepelnek, melyeknek egy adott országban élő állománya veszélyeztetett, de a helyi természetvédelem nem elég erős ahhoz, hogy a fajt a kereskedelem káros hatásaitól megvédje, ezért a védelemhez nemzetközi segítséget igényel.

Tenyészetből származó egyedek

A CITES alapvető célja az egyes fajok természetben élő állományainak megőrzése. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy állatok esetében tenyészetekből, növények esetében mesterséges szaporításból származó egyedekkel történő kereskedelmet nem tiltja, csak ellenőrzi. Az egyezmény alapján fogságban szaporított állatnak kizárólag a legalább második generációs (F2) fogságban, tehát ellenőrzött körülmények között született egyedek tekinthetők. Ez azt jelenti, hogy tenyésztettnek csak akkor lehet egy állatot tekinteni, ha annak már a szülei is fogságban születtek. Azt azonban, hogy egy adott egyed valóban ellenőrzött körülmények között született vagy jött létre, és valóban képes második generációs fogságban szaporított egyedek létrehozására, hitelt érdemlően bizonyítani kell. Ennek első lépése a tenyészetek nyilvántartásba vétele.

A fogságban szaporított példányok kereskedelmére az egyezmény bizonyos fokú mentességet biztosít. Az egyezmény kimondja, hogy az első függelékbe tartozó fajok igazoltan tenyészetből származó, második generációs egyedeivel kapcsolatban úgy kell eljárni, mintha azok a II. függelékbe tartoznának. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy ezek a példányok forgalomba hozhatóak. I. függelékes fajok elsődlegesen kereskedelmi céllal azonban az erre a célra létrehozott, a CITES Nemzetközi Titkársága által nyilvántartásba vett és rendszeresen ellenőrzött tenyészetekből kerülhetnek kereskedelmi forgalomba.


 
Offline
IDRE díjas
Csatlakozott: 2006 nov. 9, 12:02
Hozzászólások: 983
   
 
Hozzászólás 2008 feb. 21, 11:13 
Az, akinek a 1332/2005/EK rendelet
A mellékletében felsorolt gerinces állatfaj példánya, valamint B mellékletében szereplő emlős-, madár- és szárazfölditeknős-faj élő példánya van a birtokában, köteles annak tartását, az ország területére történő behozatalát, szerzését, elidegenítését, elhullását, megsemmisülését, szaporulatát, illetve az ország területéről történő kivitelét a lakóhely, székhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek, mint Igazgatási Hatóságnak bejelenteni. A bejelentést az ország területére történő behozataltól, szerzéstől, elidegenítéstől, elhullástól, megsemmisüléstől, az ország területéről történő kiviteltől, illetve a szaporulat létrejöttétől számított 30 napon belül kell megtenni. A Felügyelőség szaporulat bejelentése esetén tenyésztői bizonylatot, az országba behozott élő példányok esetén pedig származási igazolást állít ki és az állatokról nyilvántartást vezet.
> A származási igazolást és a tenyésztői bizonylatot a példány elidegenítése esetén az új tulajdonos részére a példánnyal együtt át kell adni, illetve elhullása, megsemmisülése esetén a tartás helye szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, mint Igazgatási Hatóság részére 30 napon belül meg kell küldeni, amely a származási igazolást és a tenyésztői bizonylatot bevonja.
> Származási igazolás, illetve tenyésztői bizonylat csak a 1332/2005/EK rendelet VI. fejezetében meghatározottak szerint egyedi azonosításra alkalmas jelöléssel ellátott példányokhoz állítható ki.


http://edktvf.zoldhatosag.hu/tartalom/pdf/2005_1332_ek.pdf

http://edktvf.zoldhatosag.hu/tartalom/pdf/2005_1332_ek.pdf


 
Offline
IDRE díjas
Csatlakozott: 2006 nov. 9, 12:02
Hozzászólások: 983
   
Hozzászólás 2008 feb. 21, 11:02 
271/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény végrehajtásáról

forrás:
http://www.kvvm.hu/cimg/documents/271_2002.__XII._20.__Korm._rendelet_2_1.doc

Fontosabb, esetlegesen vonatkozó részletek:
12. § (1) Az, akinek a Tanács rendeletének A mellékletében felsorolt gerinces állatfaj példánya, valamint B mellékletében szereplő emlős-, madár- és szárazfölditeknős-faj élő példánya van a birtokában, köteles annak tartását, az ország területére történő behozatalát, szerzését, elidegenítését, elhullását, megsemmisülését, szaporulatát, illetve az ország területéről történő kivitelét a lakóhely, székhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek, mint Igazgatási Hatóságnak bejelenteni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség nem terjed ki az e rendelet 4. számú mellékletében, valamint az Európai Bizottságnak a vadon élő állat- és növényfajok számára, kereskedelmük szabályozása révén biztosított védelméről szóló 338/97/EK rendelet végrehajtásának részletes szabályairól szóló 1808/2001/EK rendelet (a továbbiakban: a Bizottság rendelete) VIII. számú mellékletében szereplő fajok példányaira.
(3) A bejelentést az ország területére történő behozataltól, szerzéstől, elidegenítéstől, elhullástól, megsemmisüléstől, az ország területéről történő kiviteltől, illetve a szaporulat létrejöttétől számított 30 napon belül kell megtenni.
(4) Az ország területére behozott élő példányok esetén a bejelentést követően a lakóhely, székhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, mint Igazgatási Hatóság minden példányhoz származási igazolást állít ki és ezen példányokról nyilvántartást vezet. Az Igazgatási Hatóság a származási igazolást a Tanács rendeletének megfelelően nyilvántartott hatósági engedélyek alapján állítja ki.
(5) Más EU-tagállamból behozott emlős-, madár- és szárazfölditeknős-fajok élő példányai esetén a származási igazolás akkor állítható ki, ha hitelt érdemlően bizonyították, hogy az adott példány megszerzése az Unió területén jogszerűen történt. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség ahhoz a példányhoz nem állít ki származási igazolást, amelyhez más tagállam Igazgatási Hatósága a Tanács rendeletének 10. cikkében meghatározott bizonylatot már kiállította.
(6) A származási igazolás formanyomtatványát az e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.
(7) Szaporulat bejelentése esetén a lakóhely, székhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, mint Igazgatási Hatóság minden példányhoz tenyésztői bizonylatot állít ki és ezen példányokról nyilvántartást vezet. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a Tanács rendeletének 10. cikkében meghatározott bizonylat kiállítása esetén nem állít ki tenyésztői bizonylatot. A tenyésztői bizonylat formanyomtatványát az e rendelet 9. számú melléklete tartalmazza.
(8) A Tanács rendeletének A mellékletében felsorolt ragadozó madarak - a héja (Accipiter gentilis) kivételével - szaporulata esetén a fogságban szaporítás tényét a tenyésztőnek genetikai vizsgálattal kell igazolnia.
(9) A származási igazolást és a tenyésztői bizonylatot a példány
a) elidegenítése esetén az új tulajdonos részére a példánnyal együtt át kell adni, illetve
b) elhullása, megsemmisülése esetén a tartás helye szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, mint Igazgatási Hatóság részére 30 napon belül meg kell küldeni, amely a származási igazolást és a tenyésztői bizonylatot bevonja.
(10) Amennyiben származási igazolással, illetve tenyésztői bizonylattal rendelkező példányhoz a Tanács rendeletének 10. cikke szerinti bizonylat kerül kiállításra, a származási igazolást, illetve a tenyésztői bizonylatot be kell vonni.
(11) Származási igazolás, tenyésztői bizonylat, a korábban nyilvántartásba vett példányok esetében az Igazgatási Hatóság által kiállított eredet igazolás, illetve a Tanács rendeletének 10. cikkében meghatározott esetekben a vonatkozó cikk szerinti bizonylat nélkül a példányok tartása tilos.
(12) A származási igazolás és a tenyésztői bizonylat a Magyar Köztársaság területén belül érvényes.
(13) Származási igazolás, illetve tenyésztői bizonylat csak a Bizottság rendelete VI. fejezetében meghatározottak szerint egyedi azonosításra alkalmas jelöléssel ellátott példányokhoz állítható ki.
(14) A Bizottság rendelete VI. fejezetében meghatározott madarak egyedi azonosítására alkalmas zártgyűrűn az alábbi 11 karakterből álló gyűrűszámnak kell szerepelnie:
a) az első 7 karakter a tenyésztő nyilvántartási sorszáma, amelyből:
aa) az első karakter az ország kódja (H),
ab) a következő 2 karakter a madártartó Egyesület száma, amennyiben a madártartó egyik Egyesületnek sem tagja, a kód: 00,
ac) a következő 4 karaktert az Igazgatási Hatóság adja ki;
b) a következő 2 karakter, az előzőekre merőlegesen az évszámot jelöli;
c) az utolsó 2 karakter a madár sorszáma (adott évben az adott tenyésztőnél).
(15) A Tanács rendeletének 6. cikk (1) bekezdésében foglalt esetekben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tájékoztatja az Európai Bizottságot.


 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Hozzászólás a témához  [ 8 hozzászólás ] 



Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés ebben a témában:
Ugrás:  

Pontos idő: 2024 márc. 28, 13:47
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO