africz írta:
Nem hiszem el,hogy nincs szabadság vágyuk. Ugyanolyan érzelmeik vannak mint nekünk , ahogy mi sem ők sem arra termettek, hogy zárt helyen éljék le az életüket. Az emberek azzal, hogy föléjük helyezik magukat , nincs szabadság vágy stb könnyebben igazolják, hogy amit csinálnak az jó , pedig nem jó. Önzésből tartunk a legtöbben madarat, nem lakásban, röpdében , kalitkában van a helyük. Kutya, tengeri malac talán aminek az igényeit megtudjuk teremteni megfelelően.
Hát érdekes megközelítés. Ezzel én úgy vagyok, hogy ezek a madarak nem szabadban születtek, nem vadbefogottak, így nem tudják miről csúsznak le... Igényeik pedig eléggé primitívek: fajnak megfelelő elhelyezés, takarmányozás, fajtársak, esetleg szaporodásra való lehetőség. Ez utóbbi ösztönös, a szabadságvágy nem, mégis minden ember azon síránkozik, hogy a madár szabadnak született, de az igazi problémát nem akarják megoldani: mégpedig hogy egy papagáj szociális állat, zömük párban, csapatban él.
Végülis minek akarnának a szabadság felé vágyni, mikor van kaja, víz, biztonság, fűtés. Nem lenne nekik sem móka kimenni a végtelen bizonytalanságba, ahol nem biztos, hogy megélik a holnapot...
A repülés is olyan, a vadonban napi több száz kilométert is megtehetnek akár, de nem azért, mert úgy gondolják, hogy a repülés egészséges, jót tesz a keringésnek, tüdőnek stb., hanem mert szomjasak és éhesek. Ha orruk elé lenne rakva a kaja nekik is, nem biztos, hogy ez a megtett kilométerszám tartaná magát...
Főleg ha megnézem a mai "papagájtársadalmat"...