Hasznos beszélgetés egy hirdetést követően. Őszintén mondom, hogy örömmel olvasgatom azt a kulturált és senkit nem sértő párbeszédet, melyet az európai fajok tarthatóságával kapcsolatban folytattok itt ezen a fórumon. Egy hirdetés margójára írásomnak a célja pontosan az volt, hogy minél több madarásznak és egyesületnek felnyissam a szemét egy olyan megoldatlan, tarthatatlan problémára, ami egyre sürgetőbb közösségi érdekünk. Engedjétek meg, hogy reagáljak az eddigi hozzászólók néhány gondolatára. Kábítószer és fegyver kérdése. Egyiknek sem vagyok híve, de nem is erre gondoltam a jogszerűen megszerzett magántulajdonnal kapcsolatos megjegyzésemmel. Bár a kisvasút és a süvöltő szeretete, egy mértéket meghaladva, elérheti a „kábítószer” hatását. Őszintén tegyétek a szívetekre a kezeteket és ismerjétek be, hogy egy-egy külföldi vagy nagyobb hazai börzén milyen vadászszenvedéllyel keresitek a vágyaitok madarát. Ez egy fegyvertelen vadászat, mely, ha sikerrel járt, akkor egyfajta kielégültség érzetével viszitek haza legújabb szerzeményeteket. Jó lenne, hogyha a magyar fiatalság a drog az ital és a dohány helyett, a mi hobbinkat követné. Ezt a nemes, általunk gyakorolt és nemzeti hagyományaink részét jelentő tevékenységet, egy jogállamban támogatni kellene megfelelő jogszabályokkal is. Sajnos a természetvédelem és az erre történő hivatkozással megfogalmazott tiltás, semmi más, mint egy pótcselekvés. A VALÓ VILÁG EVVEL KÖSZÖNŐ VISZONYBAN SINCS. Ezer példát sorolhatnék fel arra, hogy hobbink miért KÖZÉRDEK. A HIVATAL VAGY NEM ÉRTI, VAGY NEM AKARJA ÉRTENI, DE MONDJUK az a FECSKEMENTŐ, aki képes a napos fióka felnevelésére, az olyan tudás birtokosa, amit pontosan az élővilág védelmében saját szabadidejének feláldozásával hasznosít. Ez pedig köszönetet, tiszteletet érdemel, nem lenézést, bírságot. Szó, ami szó, a JOGNAK a normális emberi értékeket kellene védenie. Pontosan az ember érdekében, mert az az ember, aki érzi, hogy az állam érte van, az képes a jogkövetés mellett az erkölcsi normák betartására is. Mit énekel a kanári? A rollerosok évek óta tudják, hogy azt, amit a madár megtanul. A kanárit tanítani kell, mert az igényes fülű madarász igényes dallamokra vágyik. Az olaszországi madár bizonyára olyan tenyésztőnél nevelkedett, ahol megismerhette az európai madarak énekét. A magyar madarászok legnagyobb külhoni sikereit pontosan a kanárik énekre tanításával érték el. Sokszor és sokaknak írtam, beszélten a magyar fülemüleutánzó, vagy a Hunyadi énekes kanárikról. Hagyományaink dicső korszakát, miért kell eltitkolni, miért kell megsemmisíteni. Egy ilyen madár ma is dicsőséget, és ezen túl anyagi sikereket is jelenthetne nagyon sok kanári tenyésztőnek. Egy jó énekes kanárihoz egy jó énekű mester elengedhetetlen. Kitől lehet megtanulni, hogy melyik fülemüle a jó énekes, ha lassan a fülemülét sem ismeri hazai honpolgáraink 99 %-a. Veréb és kész. Légpuska, mehet a macskának! Ne gondoljátok, hogy ez írói képzelgésem, sajnos nagyon is szomorú tapasztalat. A Fülemüle énekét, a fülemüle tartását, a fülemüle tenyésztését még mindig lenne kitől megtanulnunk. Sajnos az ilyen tapasztalatokkal rendelkező madarászok száma egyre fogyatkozik. Jöhet a gépi zene, a magnó, de ebből többé fülemüleutánzó kanári sosem lesz. Jogszerűen tiltják-e nálunk az európai fajok tenyésztését, vagy nem? Ottó és Laci pontosan fogalmazva ezekre egyértelműen megadták a választ. Nem! A természetből kiemelni, befogni, lelőni egyedet csak engedéllyel lehet! Így még ezt is lehet! Tehát a madármentésünket sem tilthatná semmi és senki, hiszen ezt egy állami kötelezettség civil átvállalásának kellene elismerni. Tehát lehet alkalmazni mindenféle jogi csűrcsavart, de a madármentés a legszigorúbban értelmezett jogszabályok alapján is közérdek. Nincs semmi olyan indok, ami alapján a H-40 BEJEGYZETT KÖRNYEZETVÉDELMI SZERVEZET és TAGJAI madármentő tevékenységet nem folytathat. Szégyenletes, hogy a bíróság által jóváhagyott tevékenységekre, még külön könyörgő kérvényeket kell írnunk. A tenyésztett egyedek kérdése ismét egy más kategória. Ottó és Laci, de a többiek hozzászólásaiból is egyértelműen kiolvasható, hogy ezek tiltása pedig végképp nem indokolható egyetlen jogszabállyal sem! A fajalapú tiltást hatalmi pozícióból lehet egy ideig fenntartani, de ennek az égvilágon nincs semmi értelme. A tenyésztés ténye önmagában környezetvédelmet jelent, mert nincs szükség befogásra! Minden jogszabály újabb ismertetése, ismétlése nélkül is tudomásul kellene vennie mindenkinek, hogy a vadonélő egyedekre a természetvédelmi törvények, míg a tenyésztett egyedekre az állatvédelmi tőrvények a meghatározóak. Ezek éppen elég fontos szigort jelentenek önmagukban is, és nem kellene a kettőt összekeverni! Tehát a listás madarak birtoklását jogszerűen be kell jelenteni, azokat származási igazolásokkal ellátva lehet értékesíteni, másoknak átadni. A MAGYAR TÖRVÉNYEK ÉRTELMÉBEN a MEGFELELŐ OKMÁNYOKKAL RENDELKEZŐ MADARAKAT a MAGYAR HATÓSÁGOKNAK KÖTELEZŐEN az ÚJ TULAJDONOS NEVÉRE ÁT KELL ÍRNIA, NYÍLVÁNTARTÁSBA VENNIE! ITT csak akkor tagadhatják meg az átírást, ha a bejelentő ellen környezetvédelmi eljárás van folyamatban, vagy korábban hasonló indokkal elmarasztalták, megbüntették! Szíveskedjetek keresni legalább egy olyan hatályos jogszabályt, ahol az általunk igényelt fajok egyetlen képviselője is szerepel a bejelentési kötelezettek listáján. Szó szerinti értelmezés alapján nincs ma Magyarországon egyetlen egy olyan jogszabály sem, ami alapján, mondjuk egy süvöltő tenyésztett mutációját, kötelező lenne bejelenteni! A jogalkotó vagy elismeri ezt, vagy hoznia kell egy olyan jogszabályt mely alapján a tenyésztett egyedeket, felteteti valamilyen bejelentési kötelezettségi listára. A jelenlegi helyzetet kénytelenek vagyunk tűrni, mert a főnöknek mindig igaza van, de a türelem mára eléggé megkopott. Partnerei szeretnénk lenni a hivataloknak, nem ellenfelei, mert ez a közös érdek. Honnan szerezhető be tenyésztett madár. Ez már megint egy sikamlós téma, amit külön is kitárgyalhatnánk. Egyáltalán kell több, és jobb igazolás a szabályos gyűrűtől? Ma Magyarországon négyszámjegyű mennyiségben létezik behozott, vagy korábbi hazai tenyészetekből származó olyan madár, akinek a szabad természetet még az ükapja sem látta. Elhihetitek, hogy ez a nagyságrend elegendő lehetne ahhoz is, hogy a befogások gyakorlói végleg visszaszoruljanak. Évekig közöltem, hogy kinél mekkora az állomány. Ezeket a tenyészeteket akkor, a hivatalok munkatársai, elfelejtették nyilvántartásba venni. Nos itt lehetne ma is a legális magyar beszerzési forrás. Üdv. Lakó Antal
|