Sziasztok !
Ez a megvilágítás téma nagyon érdekes ! Véleményem szerint az UV-lámpáknak nincs nagy jelentőségük a madártartásban, a D-vitamin adható táplálékkal és ivóvízzel, az UV-sugárzás egyéb szerepe nem teljesen tisztázott. A D3-vitamin(kolekalciferol) a bőrben keletkezik 7-dehidro-koleszterinből UV-sugárzás hatására (a retinában is lejátszódik ez a folyamat, vagy más D-vitamin hatású vegyület keletkezik???? ) , majd a májban és a vesében tovább metabolizálódva kalcitriollá alakul (a kalciumkötő fehérjék szintézisét ez a metabolit szabályozza), a nemi hormonok a kalcitriol képződését fokozzák. Nem gondolom, hogy a madarak kültakarója 100%-ban akadályozná ezt a folyamatot.
Az UV-sugárzásnál lényegesen nagyobb szerepe van a fény intenzitásának(megvilágítás erősségének) és időtartamának. Általánosságban elmondható, hogy a madarak reprodukciós folyamatait szabályozó neuroendokrin rendszer (idegi-hormonális rendszer) fokozottan reagál a fényhatásokra. Tehát a domesztikált fajoknál is nagy jelentősége van a fénynek, elég ha a baromfifélékre gondolunk.A fény befolyásolja a tojástermelésüket, ivarérésüket, a spermatermelést, a párzási kedvet. Természetes, hogy az egyes fajok a fotoperiódus (nappalok és éjszakák váltakozása) változásaira eltérően reagálnak (élőhelyi sajátosságok), ill. a reprodukciós folyamatokra több más tényező is hat (hőmérséklet, időjárás, táplálék mennyisége és összetétele stb.) Így vannak fajok amelyek szaporodásában a fotoperiódusnak nincs akkora jelentősége (más tényezők fokozottabban stimulálják a szaporodást), a fényhatásokra kevésbé reagálnak (ezen fajok száma elenyésző) bár megjegyzendő, hogy e fajok reprodukciós problémáiért (pl. terméketlenség,párzási kedv csökkenése) esetleg éppen a fényhiány lehet felelős. Tehát a fotoperiódus mellett természetesen a fény intenzitására is oda kell figyelni mesterséges környezetben.
A szaporodási folyamatok UV-sugárzás nélkül is lejátszódnak, gyakorlatilag egyszerű hétköznapi izzók és fénycsövek segítségével is. A lényeg a világítási időtartam és fényerősség megfelelő szabályozása. A túlzott ill. a gyenge megvilágítás egyaránt kerülendő. Érdemes az egyéb stimuláló tényezőkre is figyelni ( pl.táplálék összetétele-fehérjék aránya, vitaminellátottság, hőmérséklet, fészkelési lehetőség stb.) mind nagyon fontos, bármelyik limitáló tényezőként léphet fel, a szaporodás sikertelenségét okozva.
A fényt az ideghártya (retina) érzékeli, befolyásolva a tobozmirigy(epifízis, glandula pinealis, a köztiagyvelő kitüremkedése) működését, hormontermelését. Hormonja a melatonin, amelynek a szezonális életfolyamatok szabályozásában nagy szerepet tulajdonítanak (a pontos működési mechanizmus nem ismert). A melatonintermelés a fotoperiódussal változik, nappal csökken éjszaka emelkedik a szintje, a hosszú éjszakák fokozzák a termelését. Hatással van az agy bizonyos területeire ill.a hipofízis mirigyre. A rendszer egyfajta biológiai óraként működik. Tulajdonképpen a fény ezen a rendszeren keresztül befolyásolhatja a hipofízist, amely a gonadotrop hormonok termelésével az ivarmirigyek működését és hormontermelését szabályozza (reprodukciós folyamatok).
Ugyancsak fontos szempont a megvilágításnál az esztétikai élmény. A hideg fényű lámpák nem kellemesek a szemnek, válasszunk meleg fényűt pl.sok hagyományos izzó, Warm white fénycsövek stb. Ezek a fénycsövek a növényeknek is megfelelnek. A növényeknek nincs különösebben szükségük az UV-tartományra a fotoszintézis során, bár azt is képesek hasznosítani ( részben, a fényelnyelés-abszorpció- ebben a tartományban nem kiemelkedő), ugyanakkor hat rájuk az UV-sugárzás. Ennek hiányában hajlamosak kissé megnyúlni, szöveti szerkezetük is megváltozik. Ezzel is magyarázható, hogy az üvegházban (szűri az UV-sugarakat) ill. in vitro körülmények között nevelt növények szabadföldön érzékenyek az UV-sugárzásra (akklimatizáció fontos), míg a fólia alatt neveltekre ez nem annyira jellemző (fólia átengedi a sugarakat, a növények kompaktak, fittek lesznek).
A fotoszintézis során a 440-470 nm-es (kék fény) ill.a 650-680 nm-es (vörös fény) tartományokban jellemző a klorofillok (a- és b-klorofill) abszorpciós (fényelnyelés) maximuma, azaz olyan fényforrást érdemes növények esetén alkalmazni, amelyek ezeket a tartományokat produkálják. A Warm white fénycsövek alkalmazása megfelelő( nagyobb hullámhossz), a Cool-white fénycsövek többnyire a kék tartományt fedik le, érdemes kombinálni őket.
A kereskedelemben kapható speciális lámpák, sokszor semmivel sem tudnak többet mint egy hétköznapi, jóval olcsóbb termék. Sajnos a marketing egyik eszköze, hogy a termékeknek jellegzetes karaktert próbálnak adni (megkülönböztethetőségi kritérium), pl. egyedülálló spektrum, speciális stimuláló hatások stb. , aztán a végén kiderül hogy a kevésbé nívós termék is ugyanazt az eredményt adja (egy példa, bár ez akvarisztikai: egy pár száz forintos Tungsram fénycsővel szinte ugyanazt az eredményt lehet produkálni, mint egy több ezer forintos speciális , márkás fénycsővel ). A hüllőknek készült UV-lámpák alkalmazása madaraknál nem biztos hogy jó választás, a terráriumokban is általában mint kiegészítő világítás funkcionál. A hüllők lényegesen több UV-sugárzást igényelnek. Elgondolkodtató, hogy milyen hatással vannak ezek a lámpák az emberi szemre. Elvileg a szaruhártya és a lencse az UV-sugárzás egy jelentős részét kiszűri, mégis több öregkori szembetegséget az UV-tartomány javára írnak. Állítólag az UV-A sugárzás is problémát okozhat !
Érdemes tehát mérlegelni, jó ha odafigyelünk az ár érték arányra, ill. a megvilágítás céljára, továbbá mit sem ér a profi világítás ha a többi körülményt elhanyagoljuk !
Utóirat: legjobb ha a szabadban tartjuk a madarakat (vagy biztosítunk természetes napfényt), és csak a hideg hónapokban neveljük őket zárt helyen. Én így cselekszem!
_________________ Fegyverneki Attila
www.fegyo76.blogspot.com/
|