Szia! Igen, tudom, hogy náluk nem szabad nézelődni, de máshogy nem tudtunk meggyőződni hogy van -e fióka. Esküszöm, hogy nincs hangjuk. Ez a harmadik fészekalj, az első öt fiókából állt, akik majdnem két hétig éltek, és egyetlen egyszer egy icipicit sem hallottuk a hangjukat. Mint ahogy az egy, még meglévő és élő fiókának sem
Szóval csak annyiról van szó, hogy nem szag alapján akartuk megtudni hogy hány esetleg döglött fióka van még bent. (Eddig sem dobták ki a döglött fiókákat). Amióta láttuk hogy az az egy életerős, és jól van, nem is néztünk be (előtte se, mert a két kidobott fióka kiszedéséhez a fészekhez nem kellett nyúlni). És a benézést úgy időzítettük, hogy amikor beraktunk kaját, és azzal voltak elfoglalva, addig gyorsan.
Szóval sajna az utolsó mondatod nálunk még egyszer sem igazolódott be, mert egyrészt a halottakat sem dobálták ki (bezzeg az élőket igen), másrészt az élőkhöz sem feltétlenül mentek be, harmadrészt eddig hangjuk se volt.
Én igazán igyekszem mindig betartani amit mondtok itt, nálam sokkal okosabbak, és tapasztaltabbak, és eszem ágában sincs vitatni amit mondtok, de itt úgy érzem nem nagyon volt más választásom.
G2 írta:
Hellóka.
Bocsi, hogy belepofázok, de néhány évig én is tartottam szalagot. Nem igazán egészséges dolog nézegetni a fészket.
Megérten, hogy kíváncsi az ember, de a szalag még kevésbé domesztikálódott, mint mondjuk a sirályka, akit le sem tudsz zavarni a fészekről, amikor leselkedsz.
Ezek a madarak nem igazán szeretik a madár "big bradert" ha sokat kukkolod egyre nő annak az esélye, hogy befejezik az etetést. Nagyon ritkán vannak kivételek.
Ha elpusztultak a kicsik, vagy kidobálják, vagy nem mennek be a fészekbe, ha élnek a kicsik annak pedig füllel hallható jelei vannak.
Üdv:
Görbe Gábor