Támogassa egyesületünket adójának 1%-ával






Hozzászólás a témához  [ 46 hozzászólás ] 
Keresés ebben a témában:
Oldal Előző  1, 2, 3  Következő
Szerző Üzenet
Offline
Csatlakozott: 2013 dec. 19, 22:25
Hozzászólások: 16
   
Hozzászólás 2014 feb. 13, 13:46 
ja :D :D ...tudom hogy a timori a törzsalak, kifejtés nélkül írtam igaz a beszerzési lehetőségről Némethonban, s valóban így hirdetik"in Reinuterart" azaz tiszta alfajban kapható ,figyelmen kívül hagyva a rendszertani korrektséget....igy már oké azt hittem tényleg szemem lesütve......ugy néz ki sikerül szereznem fek.fejű apácát tán 1 párat.A fehérfejű nálunk mint fehér holló :( A bronzpintyet nem felejtettem el de még nem sikerült biztosan a nyomára akadni


 
Offline
Avatar
Csatlakozott: 2012 nov. 29, 7:40
Hozzászólások: 516
Tartózkodási hely: Indonézia
   
Hozzászólás 2014 feb. 13, 11:18 
Olvasd at a timori zebrat is. ;-)
Gondolom "nyelvbotlas" volt, csak azert emlitettem, mert a topik mar ugyis elment a helyes terminologia boncolgatasanak iranyaba. Akkor meg mar legyen mind helyre teve. :-)


 
Offline
Csatlakozott: 2013 dec. 19, 22:25
Hozzászólások: 16
   
Hozzászólás 2014 feb. 13, 9:36 
alfaj faj fogalomkeverés .... átolvastam amit írtam s nem esik több szó alfajról mint a Kínában elterjedt muskátpinty alfajról aminek tartásához volt szerencsém miután eddigi életem során gyakrabban használ fogalmak mint pl. a cotangens el is ásnám magam.....


 
Offline
Avatar
Csatlakozott: 2012 nov. 29, 7:40
Hozzászólások: 516
Tartózkodási hely: Indonézia
   
Hozzászólás 2014 feb. 13, 2:47 
En anno (majd 30 eve) mar altalanos iskolas koromban a biologia tankonyvben is a faj - nemzetseg - csalad - rend - osztaly - torzs rendszertani kategoriakat tanultam, fuggetlenul attol, hogy allatokrol vagy novenyekrol van szo.
A nemzetseg fogalma szerintem eleg egyertelmu, hiszen a fajok latin neveben az elso szo jeloli.
Az mar mas kerdes, hogy mas-mas szerzok gyakran mas-mas nemzetsegbe sorolnak egyazon fajt, temanal maradva pl a Lonchura nemzetseget gyakran bontjak kisebb (al- vagy teljes) nemzetsegekre is.
A csalad fogalma ezeknel a madaraknal tudtommal eleg egyertelmu, az osszes "szovopinty" az Estrildidae csalad tagja.

Az alfajokkal sajnos a hobbistak kevesbe torodnek, de azert akit erdekel hogy a szabadban (!) milyen alfajok elnek egy adott fajbol, az ezt az infot is siman megtalalja szamos szakkonyvben vagy a neten.

Sajnos az alfajok tisztasaga a fogsagban generaciokon at tenyesztett alltafajok nagy reszenel eltunik, plane ha az egyes alfajok kozti kulonbseg nem igazan szembeotlo - mint a muskatpintynel is.
Ahol az egesz fajbol viszonylag keves, ismeretlen eredezo peldany all a tenyesztok rendelkezesere, ott alighanem irrealis elvaras is lenne az alfaji tisztasag megorzeset szorgalmazni, bar amikor meg nagy mennyisegben, kulonbozo helyekrol erkezik import, ez lenne (szerintem) az idealis.


 
Offline
Csatlakozott: 2008 jún. 19, 17:01
Hozzászólások: 249
   
Hozzászólás 2014 feb. 11, 19:17 
Egy kis rendszertan csupán azért, hogy érezzétek itt is, változik a világ.
Köszönöm WL megjegyzését, de én még ott tartottam, hogy az emlősöknél a faj, család, rend, osztály, törzs az alapvető rendszertani kategória. Úgy tudtam, hogy a nemzetség elsősorban a növények és gombák esetében használatosak. A további kisebb egységeket faj, alfaj, változat, alak, vagy a termesztett növényeknél faj, fajtakör, fajtacsoport, fajta neveket is gyakran használjuk, és persze keverjük. A nemzetség használata az újabb rendszertani besorolás szerint is növényekre vonatkozik. /Wikipédia - állatrendszertan /
Ettől eltekintve jót tett a figyelmeztetés, mert beleolvastam több kiadvány rendszertani meghatározásaiba. Sajnos eléggé nagy a káosz. Már a faj fogalma sem biztos. Elfogadom a fejlődést, de azt, hogy még a tankönyvek sem azonosak, ezt nagy hibának tartom.
Engedjétek meg, hogy pár sorban bemutassam a TAXONÓMIA változásait, fejlődését magyar nyelven.
Arisztotelész /Kr.e. 384-322/ csoportosítása: élettelen – élő -növény-állat Az állat lehetett vörös vérű /halak madarak emlősök/ és vörös vér nélküliek.
K. Linné /1707-1778/ bevezette a faj fogalmát, a növényeket osztályokba sorolta
Charles Darwin /1809-1882/ Összefoglalva nevéhez fűződik a fajok eredetével foglalkozó „eretneksége”
A „hagyományos” rendszertani kategóriák /egyes középisk. tanköny/
Törzs, osztály, rend, család, nemzetség, faj /növények és gombák/
Törzs, osztály, rend, család, faj /gerincesek/
A „hagyományos” rendszertani kategóriáknál máshol valóban csupán Törzs, osztály, rend, család, nemzetség, faj szerepel egységesen növényre, állatra egyaránt.
Ne kérdezzétek a részleteket, de ez már nekem is sok. A klád fogalma szerinti újabb rendszertani fontosabb kategóriák:
Birodalom – Ország – Alország – Törzs – Altörzs – Osztály – Alosztály – Rend – Alrend – Öregcsalád – Család – Alcsalád – Nemzetség /növények, gombák/ - Nem /állatok/ - Faj – Alfaj.
Ezt követően, bevallom ezeket a kifejezéseket sem fogom használni, maradok a latin névnél a közeli rokonok megnevezése kapcsán. Sajnos már azt is változtatgatják például a gouldoknál is. Ma már őket is a papagájamandínák rokonának tekintik. Lehet, hogy így van, csupán ezt még a gould nem tudja. Egy biztos gouldot egyetlen papagájamandínával sem tudtam keresztezni. Üdv. Lakó Antal


 
Offline
Avatar
Csatlakozott: 2012 nov. 29, 7:40
Hozzászólások: 516
Tartózkodási hely: Indonézia
   
Hozzászólás 2014 feb. 11, 14:58 
pinty69 írta:
Mindig fontosnak tartottam a biológiai fogalmak "tiszta" használatát.(Gyakran találkozunk a faj alfaj fajta tisztázatlan szóhasználatával )

No akkor ebben mindketten bunosok volnatok, te a faj/alfaj, shama a csalad/nemzetseg keveresevel.Bar szerintem akinek szamit a kulonbseg, az igy is megerti, mirol van szo.

Shama írta:
Ár vad szín 15db 1dollár, fehértarka 1db 10dollár.
Az árak ismeretében ismételten megjegyzem, hogy sajnálatos, hogy az európai megfontolt beszállítás megszűnt így nagyon hiányzik.

Akkor itt megint felreertes elkerulese vegett megjegyeznem, hogy szo sincs arrol, hogy az a $10 a tarka muskatpinty szokasos ara lenne itt, amiert rendszeresen beszerezheto.
Egyetlen-egyszer lattam egyetlen peldanyt piacon belole, azert arusa eloszor kb $20-t kert, majd ennyire engedte le. Ezenkivul egy baratomnak is van egy, plusz a netre feltettek azt a harmadikat, amit bemasoltam ide is.
Szurket a sajatomon kivul meg nem lattam, vilagosbarnat is csak egy urgenel.
Vagyis ezekhez a mutansokhoz hozzajutni itt inkabb szerencse mint ar kerdese. A nagy szamok torvenye alapjan bukkannak fel nagy ritkan a rengeteg vadbefogott kozott.


 
Offline
Csatlakozott: 2013 dec. 19, 22:25
Hozzászólások: 16
   
Hozzászólás 2014 feb. 10, 22:56 
Természetesen igaza van ,a rokon fajok bevonása hibrideket eredményez és igen ez nem mutáció,arra gondoltam hogy az új színek kialakításában adott fajoknál használtak meglevő rokon fajok már meglevő -mondjuk spontán létrejött és rögzitett mutációit.Persze visszakeresztezve a kívánt faj példányaival ahhoz nagyon hasonló " más " színűeket kapunk.Igen így talán most tényleg érthetővé vált amit szerettem volna írni.Mindig fontosnak tartottam a biológiai fogalmak "tiszta" használatát.(Gyakran találkozunk a faj alfaj fajta tisztázatlan szóhasználatával )Ságrvári József a Zalaegerszegre költözött,tagjaink között munkálkodott igy sokat tudtam vele beszélgetni ,tanulni Tőle. Vitathatatlanan érdemeket szerzett a hazai madarászatban.Tőle sajnos mára visszavonult. A hozzászólásaimból remélem nem az derül ki hogy megszállottan csak mutációkat tenyésztenék... meg kell mondjam eredeti vad színekben is mindent tartok tenyésztek amiből mutációkkal is próbálkozom.A tarka kákapintyeknél írták le közös röpdében tartott állománynál óhatatlanul létrejött rokon tenyésztés eredményeképpen a tarkák megjelenését náluk sikerült rögzíteni ezt a recesszív-lappangó tulajdonságot.Különben mutáció rögzítésesre valamint annak kihasadására is használt a rokontenyésztés..persze a létrejött példányok vitalitása romlik, a hibás gémek találkozásának és általuk hordozott előnytelen tulajdonságok megjelenése exponenciálisan nő,valóban felvetődik mi szükség erre. Hát van aki a madártenyésztésben ezt találja kihívásnak gondolom ,különben nem támogatandó.
Szerintem mindannyian akik a fórumon beszélgetünk reméljük akár tapasztalattal akár szemléletbeli álláspontok megbeszélésével segítünk az ezt olvasóknak.
Különben a környezetemben és tenyésztőtársaimmal is sokat beszélgetünk arról hogy a madarászat hazai helyzetét előbb -utóbb mi a most kb 30 éve madarászok veszik át beolvasztva a tapasztalt még régebbi madarászok munkásságának eredményeit...Hát ez igen felelősség teli feladat miként az utánunk jövőknek is az lesz.. ehhez minden közös fórum segítség lehet.


 
Offline
Csatlakozott: 2008 jún. 19, 17:01
Hozzászólások: 249
   
Hozzászólás 2014 feb. 10, 20:38 
Közérthetően a mutációkról, hibridekről a Muskátpinty ürügyén.
Azt is írhatnám, hogy egy kicsit lefárasztó regényemet csak az olvassa el, aki nagyon unatkozik. Tévedéseimet nézzétek el, vagy cáfoljátok!
Az elmúlt időszak hozzászólásai miatt, ismételten kényszerérzetem támadt, hogy leírjam sajátos véleményemet erről a témáról. Bízom benne, hogy még elnézitek nekem, azt a csökönyös megszállottságomat, amivel- a saját tapasztalatom alapján- rendszeresen felhívóm figyelmeteket arra, hogy az irodalmi munkásságokat kritikus szemmel értékeljétek. Én is olvasom mások írásait, és a külhoni szakirodalmat is tanulmányozom. Ismeretlen fajok tartásához komoly segítséget jelentettek, de ma már tudom, hogy sok bennük a pontatlanság. Én sem rendelkezem a bölcsek kövével, de az zavar, ha valaki úgy ír, ad tanácsot, például a sámarigóról, hogy azt talán csak képről ismeri.
Sajnos a legtöbb félrevezető megfogalmazás, éppen a színek kialakulása körül tapasztalható. Tiszteletem azoknak, akik magas szakmai tudással, itt az IDRE fórumon is megvitatják az öröklés genetikai összefüggéseit. Sajnos ebből a legtöbb madarász egy kukkot sem ért. Állítom, hogy fontos a szakszerű megfogalmazás, de azt is láttam, hogy madarásztalálkozásokon ettől a legtöbb hallgató néhány perc elteltével EL-ALÉL-T. Nos e szójátékot követően a lényegre térek.
Feri írta: „mi értelme van a mutációk rögzítésének? Nekem a 4.-kép /vad szín/ a legszebbek.”
Többé-kevésbé egyetértek veled. Ismersz, hogy én is mennyire szorgalmazom az eredeti vad színű madarak megőrzésének fontosságát. Annál a fajnál, AHOL ELEGENDŐ egyeddel rendelkezünk, ott nem baj, ha megkíséreljük az új színek létrehozását. Azt viszont ne felejtse el senki, hogy a mutáció és a keresztezés nem azonos. Mind a kettővel TÖNKRETEHETJÜK az eredeti faj génállományát. A MUSKÁTPINTYNÉL előforduló színváltozatok valószínű, hogy mutációk. Bevallom, nem igazán lelkesít ez a tudat. Azt gyanítom, hogy e fajnál az a néhány egyed, amik bemutatásra kerülhettek, nem tudatos munka, hanem VÉLETLEN és valamilyen károsító tényező következménye. /A mutáció külső hatásra bekövetkező gyors változás. Mutagén lehet, erős besugárzás, vegyszer, növényvédő szer, hő, gáz stb./
Sajnos mutáció létrejöttével csak úgy tudunk új színt létrehozni, rögzíteni, ha több hasonló egyeddel rendelkezünk. Ahol a több egyed adott, ott ezek életképes egyedeinek továbbtenyésztésével megfelelően, mondjuk egy adott színre, szelektálhatunk. Itt az életképességen van a hangsúly, mivel az élőszervezetben bekövetkező mutáció leggyakoribb következménye egyenlő a pusztulással. No de hol van ennyi életképes utód? Németországi adatokat ismerem, de Hollandiában, Belgiumban is kevés a tenyésztett muskátpintyek száma. Németországban az elmúlt HAT év AZ-t nyilvántartása alapján, az összes tenyésztett, és BEJELENTETT muskátpinty 238 egyed volt. Ez éves átlagban 39-40 példány! Evvel új színt előállítani nem lehet! Cáfoljatok meg, mert azt is állítom, hogy ennyi egyedszámmal még keresztezés útján sem lesz új szín!
Ilyen egyedszámok ismeretében a muskátpinty mutációk rögzítésének nem csak értelme nincs, de még az ideje sem jött el.
WL. írta: „nekem a fehértarka nem annyira tetszik, inkább a szürke és világos barna.” Ár vad szín 15db 1dollár, fehértarka 1db 10dollár.
A képen látott fehértarka, szerény véleményem szerint, valóban a muskátpinty természetben megjelent mutációja. Ez nem lehet sem sirályka, sem más Lonchura hibridje. Az árak ismeretében ismételten megjegyzem, hogy sajnálatos, hogy az európai megfontolt beszállítás megszűnt így nagyon hiányzik
Dr. Vörös Zéta írásához több észrevételem van. Őt személyes ismeretség hiányában is elismerem olyannak, mint aki a genetikát nálam jobban ismerheti, ismeri. Sajnálom, hogy a földrajzi távolságok miatt csupán itt válaszolhatok bejegyzéseire. Mivel Ő hivatása szerint is az élő szervezet ismerője, így itt most saját eszközeimmel, szeretném további elemzésre serkenteni. Megemlítenék két nevet.
Kovács Antalt és feleségét személyesen ismertem. Több alkalommal találkoztam vele. Ő valóban a hazai újabb kori madártartás egyik úttörője. Könyvet is írt, több fajt tenyésztett, de nem volt a szó mai értelmezése szerint egzótás. Ő a madártartást is „racionálisabban” kezelte. Ő nem kísérletezgetett. Legnagyobb érdemének én a magyar kuvasz megmentésében vállalt szerepét tartom. Második kuvaszom, az Ő Gyapjas kennelből származó világgyőztes kutya unokája volt. A másik név, akit meg kell említenem az angliai Sárvári József. Neki hazajöttét követően sokat köszönhetett a magyar madarászat és személy szerint én is. Nagy lökést adott a minőségi madarászat megteremtéséhez, és a keresztezések felelevenítéséhez, újraértelmezéséhez. Semmit nem tudok róla és sajnálom, hogy az élet viszontagságai hajdani barátságomat és a korábbi érdemeit eloszlatta.
Amikor neveket említek, ennek egyik oka, hogy a fiatalok emlékezzenek a múltra, a másik, hogy lássátok a nagy öregektől én is tanultam, és így a tenyésztésben bekövetkező változatozások folyamatát is ismerem.
Zéta írta: „a tarkaság a természetben is előfordul, veréb feketerigó…, Németországban volt egy tarka muskátpinty, amitől utód nem lett.” Ezen nincs mit vitatkozni, ez tény, ez így igaz. Viszont egy fecske nem csinálhat nyarat elv, itt is igaz. Évekkel ezelőtt sikerült befognom egy erősen tarka verebet. Ez egy hím madár volt. Szerettem volna teljesen fehér verebet kitenyészteni. Abból az elvből indultam ki, hogy minden általam ismert fajnál a vad szín első mutációs színei a kivilágosodás folyamatát mutatja / kanári, hullámos, zebra, sirályka, ékfarkú, gyémántpinty stb./. Sajnos az én verebemhez nem találtam több tarkát, így maradt a vadszínű párja. Nem könnyű verebet tenyészteni, de sikerült. Öt évig próbálkoztam, és az utódokban nem több, hanem egyre kevesebb lett a fehér toll. Győzött a genetika egyik szabálya, hogy a sötét domináns a világossal szemben. Tehát öt év elteltével eredeti verebet kaptam. A tarka x tarka testvérek utódjai sem vezettek sehova, illetve életük lerövidült. Tehát azt gondolom, hogy mutációs stabil új szín, csak olyan nagy egyedszámnál lehetséges, mint mondjuk a kanári, vagy a hullámos tenyésztésénél volt.
Zéta írta: „a mutációk kialakításához sokat segíthet más rokonfajok bevonása.” Példa vörösfejű amandína x szalagpinty, szakálas x ékfarkú, sirályka, kanári.
Zéta idézetét, ha megengedi, annyiban módosítanám, hogy az új színek, kialakításához segíthet más nagyon közeli rokonfaj bevonása. Ez nem mutáció, hanem keresztezés. Az utód hibrid. A vörösfejű x szalagpinty nagyon közeli rokon, egy család. Kis túlzással a színezet eltérését a földrajzi elterjedésének adottságai határozzák meg. Mind két irány járható, de az utódok hibridek, és termékenyek. A Poephila fajok szintén egy családba tartoznak. Tehát, aki megteheti próbálja meg keresztezéseiket. Itt nem csak a szakállas, ékfarkú, hanem az álarcos, sőt a rácsosszárnyú is szóba jöhet. Ezekkel történő keresztezés hosszú idő elteltével befolyásolhatják az új színt, de szintén hibridek. Az ékfarkút én kereszteztem gyémántpinttyel és zebrapinttyel is. Ez már más család. Utódjai terméketlenek voltak. /Erre a kanárinál visszatérek/
A Japáni sirályka önmagában is külön elemzést érdemelne. Már az eredete is vitatható. Japáninak hívjuk, holott állítólag Kínában tenyésztették ki. Már az is vitatható, hogy a Dél-Kínában is előforduló csíkoshátú bronzpinty, vagy a jávai bronzpinty az őse. Egy tény, hogy minden Lonchurával keresztezhető, sőt erről már írtam, hogy minden lonchura minden lonchurával is. Az utódok többsége termékeny. A muskátpinty keresztezése hasonlóan adott. Szerintem ebből lettek a számomra legszebb sirálykák. A bírók védelmére megemlítem, hogy az ilyen hibridek felismerése nem egyszerű, főleg ha kiállításon a tulajdonosa is rosszul nevezi. Tehát én a sirályka irányában folytatott keresztezéseket elfogadom, sőt jónak is tartom. Itt az új szín a hibridek hosszú távú eredménye. Fordítva itt is értelmetlennek találom, bár megoldható. Ez olyan, mint amikor a feketecsízt keresztezzük a piros csízzel, más néven a tűzpinttyel. Öt-nyolc év elteltével, ha a fekete irányába megyünk, akkor nem piros feketecsíz lesz, hanem nevezzük nevén újra feketecsíz. Fordítva hasonlóan nem fekete piroscsízt, hanem ismét valamilyen tűzcsízt kapunk. Tehát valahol félúton kell megállni. Ez pedig hibrid marad. A logika nyelvén azért lehetnek szép sirálykák, mert eleve mind családon belüli keresztezés eredménye. Tehát minden sirályka eredete is hibrid. Itt a nagy számok is a siker zálogai. A muskáttal szemben csupán Németországban az elmúlt hat évben 12133 sirályka szaporulatot jelentettek, ami évente több mint 2000 egyed.
A kanárival kapcsolatos példát, nem tartom jónak. Az itt megjelent színek keresztezéssel történt létrejöttét minden eddigi irodalmi munkásság ellenére feltételezésnek, bizonyíthatatlan mesének tartom. Azt elfogadom, hogy az alakkanárik kialakítása történhetett családon belüli serinus fajok bevonásával, de azt, hogy más család például carduelisek befolyásolják a színeket, ezt nem. Ez pontosan olyan, mint amikor gyémántpintyet keresztezünk ékfarkúval! Nincs termékeny utód, vagy esetleg több ezerből talán egy. Akkor vajon miért hiszi el mindenki fenntartás nélkül a színkanárik történetét? ITT a PIROS CSÍZ, FEKETE CSÍZ mégis a színek „megváltója”. Legalább 30 évet eltöltöttem a legendák bizonyítására, sikertelenül. Ennek részletezése nem a muskátpinty témához tartozik, pedig elhihetitek, mindent elkövettem a történet igazolásáért. Lehetnek véletlen sikerek, de tömegesen ilyen véletlen nincs. Nagyon várom a britek DNS térképét, ami talán új bizonyítást nyer. Addig pedig csak reménykedni tudok abban, hogy néhány kanáris rácáfol állításomra. Azok, akik kételkednek abban, amit a hibridek kapcsán ismereteim alapján, most és korábban leírtam, tegyenek próbát, saját tenyészettel. Szívesen segítek! Néhány fajról szereztem szerény tapasztalatot. Akik, továbbra is kételkednek mondataim hitelességében vagy eredményeim valódiságában, úgy a tamáskodóknak, élőben is bemutathatom tavalyi eredményemet. Olyan fajokat kereszteztem, amiről minden irodalom azt írja, hogy lehetetlen. Ezek a hibridjeim három különböző családhoz tartozó faj szülöttei. A lehetetlen is néha lehetséges, de ebből új szín nem lesz soha. Üdv. Lakó Antal


 
Offline
Avatar
Csatlakozott: 2012 nov. 29, 7:40
Hozzászólások: 516
Tartózkodási hely: Indonézia
   
Hozzászólás 2014 feb. 9, 3:47 
Nekem a fehertarka muskatok annyira nem tetszenek, hogy $10-ert sem vettem meg egyet, de a szurke tetszik, es a vilagosbarnakat sem talalom csunyanak. Albinokat nem kedvelem semmilyen allatfajbol.
Mondjuk en ezerszamra vehetnek vadszinu muskatot barmikor, jelenlegi arfolyamon kb 15 peldanyt $1-ert, es gyakran latom szabadban is. ;-)

En inkabb a mas fajokkal tudatosan keresztezestol viszongok, plane ott es akkor ahol es amikor a faj "tisztaveru" egyedei is ritkak.


 
Offline
Csatlakozott: 2008 szept. 14, 14:32
Hozzászólások: 173
   
Hozzászólás 2014 feb. 8, 21:25 
Sziasztok!
Sajnos tiszta , vadszínű madarakat nem lehet beszerezni... Mi értelme van a mutációk ,,rögzítésének"?
Nem a 4.képen lévő Muskátok a legszebbek?
Feri


 
Offline
Avatar
Csatlakozott: 2012 nov. 29, 7:40
Hozzászólások: 516
Tartózkodási hely: Indonézia
   
Hozzászólás 2014 feb. 8, 19:34 
A 2 felso kepen lathatokhoz hasonlokat lattam egy indonez madarasznal is, o is piacon vadbefogottak kozt talalta oket (kettot).


 
Offline
Csatlakozott: 2013 dec. 19, 22:25
Hozzászólások: 16
   
Hozzászólás 2014 feb. 8, 19:20 
Mintha a neten is elővarázsolódnának a muskátpinty mutációk. Hollandiából a legjelentősebb tenyésztő 2006 óta muskátpinty témában Bruno Verbist.Az általa írt cikk: Mutatie Indische Muskaatvink-Bruno Verbist-megtalálható ,olvasható a neten.amiket korábban írtam a színváltozattenyésztésekről olvasható benne. Az eredmény látható a képeken.
Kép

Kép

Kép

Kép
Azért valljuk be a z utoljára feltöltött vad muskátok is attractivak :D


 
Offline
Csatlakozott: 2013 dec. 19, 22:25
Hozzászólások: 16
   
Hozzászólás 2014 feb. 8, 11:58 
Igen igazad lehet ezt sajnos már csak találgathatjuk,azonban a tarkaság vadon megfigyelhető és fotókkal bizonyítható pl.feket. rigó házi veréb stb.
Az általam említett fehértarka Németországban leírt muskátpinty, H.Cyrill das Buch der Stubenvogel -azaz német nyelvű kiadás német eredményekkel aktualizálva- irta le az 1 példánynak nyomon követve a sorsát ,mint írták sajnos utód nem lett......
Nálam is lett szürke majd lefotózom :D
Azt nem írtam le de a "fehér" színváltozatnál is napfényben látható a fehér alapon kissé mattabb fehér szegélyszélek -muskátra jellemző rajzolat látható nem beszélve ,hogy mindkét csőrkáva az ólomszürke világosabb árnyalata de nem rózsaszín nem felül sötét alul világosabb hanem u.olyan.
A mutációk kialakításában sokat segíthet rokon fajok bevonása.Azon fajok amikben sikerült mutációkat rögzíteni használható rokon fajok színmutációjának létrehozásában. Korábban is írtam példákat de kiegészíteném még kettővel pl.szalagpinty opál ill.fehér mutációjának felhsználásával készülgetnek a fehér és opál mutációs vörösfejű amandinák(Sajn csak a sárgafejű színváltozat illetve a tarka jelent meg spontán eddig a vörösfejűben).
Készülget a holland és belga " madárgyárakban" a pasztell szürke szakállas amandina , a színváltozatot ékfarkúban tudták először szürke+krémino madarakkal létrehozni.
A visszakeresztezések révén aztán " csaknem" tiszta pasztell szürke szakállasok jelenthetik a színpaletta következő állomását.
A Lonchurákat mindig könnyebb volt főleg a sirálykatojók "engedékenysége" révén hibridizálva szaporítani.Az F1 ben többnyire (kromoszóma konstellácio miatt) a hímek bízonyultak termékenynek.Aztán az F2 meghozta a termékeny tojókat is.
És hát az igazsághoz két dolog hozzátartozik bizony madarak miatt utazni kell Nemetország, Hollandia Belgium és jónak mondható az egzóta felhozatal Nyitrán (főleg csehek révén)is.
Nekem is volt muskátpintyem mely csodásan nevelt.
Nem Monor a besezrzési forrás többnyire


 
Offline
Avatar
Csatlakozott: 2012 nov. 29, 7:40
Hozzászólások: 516
Tartózkodási hely: Indonézia
   
Hozzászólás 2014 feb. 7, 14:01 
Osszehasonlitasul egy fehertarka muskat egy indonez forumra feltett kepe:

Csatolmány:
IMG_1999106753660.jpeg
IMG_1999106753660.jpeg [ 43.5 KiB | Megtekintve 8310 alkalommal. ]


 
Offline
Avatar
Csatlakozott: 2012 nov. 29, 7:40
Hozzászólások: 516
Tartózkodási hely: Indonézia
   
Hozzászólás 2014 feb. 7, 5:05 
Azert a konkret peldahoz visszaterve nem valoszinu, hogy Indoneziaban vadbefogott muskatok kozt tenyesztok altal keresztezessel gondosan letrehozott szinvaltozatokat aruljanak fillerekert. Azt el tudom kepzelni, hogy az itt is arult tarka siralykak 1-1 fogsagbol megszokott peldanyaval keresztezodhetnek szabadban, esetleg az ugyanitt honos javai bronzpinttyel vagy feherfeju apacaval is, de ezek egyike sem eredmenyezne az en szurke madaramat, amit en emiatt inkabb termeszetes mutacionak velek.


 
Offline
Csatlakozott: 2013 dec. 19, 22:25
Hozzászólások: 16
   
Hozzászólás 2014 feb. 4, 15:03 
Bocsánat a rengeteg helyesírásért, hibáért munka mellett ( helyett :D ) gyorsan írtam ráadásul amolyan magyar kórháziasan "beragadó" billentyüzettel.Szóval bocsánat........


 
Offline
Csatlakozott: 2013 dec. 19, 22:25
Hozzászólások: 16
   
Hozzászólás 2014 feb. 4, 14:29 
Amint azt mi madarászok tudjuk különbséget kell tenniia spontán megjelenő sziínmutációk valamint a más fajok bevonásával kialakitható sziínváltozatok között. A szinváltozat mint fogalom persze amenniyben a standard leirást fedi fajra illeszthető.Nézzünk meg a COm nevezési besorolást hát kérem barnamellű nádipinty létezik ott vörösbarna szinmutácioban holott tudható hogy a sirályka bevonásával tenyésztették ki. A crem-ino változatára is ez igaz.
Vagy mondjuk borneoi bronzpinty -szinváltozata a pastel (ez talán nomr sp.mutácio) de ott a pearl (pearl sirályka bevonásásval) -nevezésnél borneoi bronzpinty egyéb szinváltozat. Vagy fehérfejű apáca crem -ino stb szinváltozata stb-stb.
A kerezstezés nem ujsütetű dolog pl.kanári-forrásmunkákat fiogyelembe véve akár földrajzi területeken is elkülönűlve más-ámas fajok bevonásásval tenyéztették ki a különbözü alakú szinű kanárikat.Hát ez most kanári vagy nem faj vagy nem -most végzik britek a DNS térképezést az majd megmutathatja.
Természetesen visszakeresztezések révén az eredetihez rendkivűl hasonló utodókat kapunk és a továbbiakban is termékeny szülőkhöz hasonlitó példányok kelnek(faj kritétiuma meghatározáskor) ilyetén a faj színváltozatának tekinthető.
A muskátnál is ez a helyzet a szinváltozatok kialakitása igy volt lehetséges hosszu munka eredménye maradva a barnemellű nádipintynél,hogy fészekljnyi teljesen u.olyan rajzolató vörösbarna szinváltozatú fiokák kelnek.
Nem ringattam magam pillanatig sem hogy hazai állomány után tenyésztése megoldható a minimális példányszám miatt de mondanám hogy az AZ regisztert figyelve Németországból már mindenképp lehet eredeti ! igazi! muskátokat hozni.Különösen divatja van most pl.Németországban az eredeti faji küllemek megtartásának.
Biztos segitette a tenyésztést annak idején a szinte akadálytalan behozatal a több madár között több volt a "könnyen" szaporitható is.Szerencsére megfejteni sem kellett feltétlen a szaporitás mikéntjét hisz a Gefiederte Welt mult század korai évitől ontatta a tenyésztői tapasztalatokat. Pl.1900 as évek eleje zebrapinty szaporitása (magyarországon 1955 től Kovács féle tenyészet!!)
Muskáthibrid becsapós lehet de meg kell mondjam sok kiállításon egzótabíroknak nehézséget okoz a faj felismerése pl.jávai bronzpinty nem si beszélve malabáripinty barna opál színváltozatáról.....csak néhány gondolat az állóvizben. dr.Vörös Zéta


 
Offline
Avatar
Csatlakozott: 2012 nov. 29, 7:40
Hozzászólások: 516
Tartózkodási hely: Indonézia
   
Hozzászólás 2014 feb. 3, 16:53 
Shama írta:
WL közel áll az igazsághoz, hogy az általa látott tarka, szürke stb. madarakról azt feltételezi, hogy hibridek.

Pontositanek, ezt csak a feherrel tarkitottakrol gyanitottam. Az altalam latottnak mintha a formaja is kisse mas lett volna.
Ezzel szemben szurke madaram alapszinetol eltekintve minden tekintetben tokeletes es tipikus javai muskat. Merete, formaja, mintazata mind teljesen egyezik a vadszinuevel.


 
Offline
Csatlakozott: 2008 jún. 19, 17:01
Hozzászólások: 249
   
Hozzászólás 2014 feb. 3, 13:06 
Megjegyzéseim a MUSKÁNTPINTYEKHEZ.
Nézzétek el nekem, hogy ismételten beleszólok egy újabb faj bemutatásába. WL. szerencsés helyzetben van, hiszen esélye lehet „VALÓDI” muskátpinty beszerzésére. Európában ez a valódiság erősen vitatható. Mire alapozom mind ezt? Arra, hogy Indonéziával ellentétben, Európába már évek óta befogott madár alig, vagy egyáltalán nem érkezik. A korábbi években a muskátpinty gyakori és olcsó madárnak számított. Mind ez nem véletlen, hiszen vadon igen elterjedt területen él, így könnyen és tömegesen befoghatták, így beszállíthatták, akár a dél-ázsiai kontinens szárazföldi országaiból is. Például a madárszállítmányairól ismert indokínai, kínai területről. Olcsósága miatt Európára is jellemző volt, hogy inkább csupán tartották, -nálunk, is- mint sem a tenyésztésükkel foglalkoztak volna a madarászok. Sajnos ez a madárfaj több egyéb olcsó fajhoz hasonlóan eltűnt, vagy eltűnőben van a beszerezhetőségi listáról.
A jelenleg beszerezhető muskátpintyek „eredetisége” erősen vitatható pontosan azért, mivel kevesen tenyésztették. Az egzóták fénykorát Magyarországon a Siroki Zoltán, Ballagó Emánuel, Gere Géza munkássága biztosította, akikhez még szerencsére sokan csatlakoztak a mai öregedő egzótások közül. Őket most nem sorolom fel, de hasznos lenne, ha szóra tudnátok bírni ismereteik közkinccsé tételére. Ők még tiszta vérű muskátokat tenyésztettek. Még nekem is volt velük sikerélményem. WL közel áll az igazsághoz, hogy az általa látott tarka, szürke stb. madarakról azt feltételezi, hogy hibridek. A muskát a közhiedelemmel ellentétben könnyen tenyészthető, és nagyon könnyen keresztezhető. Ebből következik, hogy a jávai bronzpinty sorsát járva, japáni sirálykává változik! Ezt saját meggyőződésemből állítom, mivel első keresztezéseimet az egzotikus fajokkal kezdtem. Ezen belül a Lonchurákkal. Ez egy igen számos fajt magába foglaló nagy család. Most nem számolom össze, de a közel 36 fajból nekem is volt legalább 12-15 féle. Megfelelő összeszoktatással szinte minden faj mindegyikkel keresztezhető! Ennek variációs lehetősége több száz! Ráadásul a hibridek zöme termékeny. Nekem is volt több tucat hibrid változatom, amik egy idő után továbbtenyésztve mondjuk muskátpintyszerű sirályka, vagy sirálykaszerű muskátpinty lett. A TÖBBI hibrid megjelenését most itt értelmetlen elemezni. Tehát nézzétek el nekem, hogy nem hiszek a muskátpinty színváltozatokban! Mellesleg a COM is elsősorban a sirálykák mutációit ismeri, ami nem zárja ki a muskátpintyek ez irányú lehetőségeit. Kiállításokon, mint bírónak nekem is gondot okozott az, hogy volt olyan nevező, aki az egyik kiállításon egyazon madarat muskátpintyként, máshol sirálykának nevezte. Ne gondoljátok, hogy ez vicc. Ez ma is, megtörténhet abból az egyszerű okból is, hogy nagyon sok a piacokon a madarak pontatlan megnevezése! Még külföldön is előfordulhat, vagy tévedésből, vagy SZÁNDÉKOSAN! Ha Azt akarsz, AZT KAPSZ!
Tenyésztéshez mellesleg valóban nem kell röpde. A pár egy 80 cm hosszú kalitkában is szaporítható. Röpde nálam 2-3 köbméternél kezdődik, amiben több eltérő faj is, elegendő fészeknél, szaporodni fog. Etetésnél én nem tudok semmi rendkívülit. Amit írtok, az megfelelő a legtöbb hasonló egzótának. A jól beszoktatott madár békés, nem kényes, hosszú életet élhet. A nemek meghatározásánál még ajánlom a nálam sirálykáknál bevált módszert. Ennek lényege: a hímek szeme egy kicsit az összecsukott csőr vonala felett található, míg a tojók szemének közepe egybeesik a csőr vonalával. Másik, a nyaknál két ujjunk között lógatott hím madár farka függőlegesen lóg, míg a tojó farka a függőlegestől szöget zárva emelkedik. Ezt zárt helyen ismert nemekkel begyakorolhatjátok. Persze semmi sem biztos, én eredményesen használtam. Nézzétek el nekem, hogy a leírt színekkel kapcsolatban elmondtam kételyeimet. Üdv. Lakó Antal


 
Offline
Avatar
Csatlakozott: 2012 nov. 29, 7:40
Hozzászólások: 516
Tartózkodási hely: Indonézia
   
Hozzászólás 2014 feb. 3, 9:15 
Kosz! Akkor szerinted a szurkem valoban egy tojo, es erdemes lehet megprobalni parba eroltetni a meglevo barnaval?
Vagy esetleg tobb himet tegyek melle, hadd valogasson? Felenkseg ugyeben nalam egy fokkal jobbak az apacaknal, bar ez nem sokat jelent.

Kicsit meglep, hogy erdekesnek talalod a feherrel tarkititottakat. Az ismerosom tulajdonaban levo kb 50%-ban feher foltos, mig amit a piacon $10-ert otthagytam, annak inkabb csak feje es nyaka volt kb felig feher. Kimondottan csunya volt es a legkozonsegesebb, Tajvanrol tomegevel behozott siralykakra emlekeztetett. Azert is gondoltam, hogy talan hibridek.

Szaporitasukra visszaterve, itt volt akinek 60x40x40 cm-es kalitkaban, kis fonott kosaroduval sikerult. Probalkozzak (tavolletemben!) vagy varjak, mig lesz ropdem?
Ha eljutok odaig, nevelesre az a szarazeleseg eleg, vagy masra is ra kene szoktatni oket?
Magok csiraztatasa nalam hosszu tavon nem megoldhato.


 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Hozzászólás a témához  [ 46 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3  Következő



Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 9 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés ebben a témában:
Ugrás:  
cron

Pontos idő: 2024 márc. 28, 22:15
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO