Sziasztok !
Egzotáknál általában a táplálkozás során a lisztes mag a döntő mennyiségű eledel amit magához vesz. De táplálkozási szokása
megváltozik a nevelés során. Mégpedig az emészthető nyers fehérje felvételét helyezi előnybe. Ezt nem a saját táplálására, hanem a fiókák nevelésére fordítja.
Az egzoták fajonként változóan
kétféle módon etetnek:arrow: begyből, amikor minden táplálékot előszőr lenyelnek, bizonyos ideig bent tartanak, a begy váladékkal előpuhítanak és az így összekeveredet masszát öklendezik vissza a fióka csőrébe.
másik
a csörből etetés, amikor nem nyelik le a fiókának szánt eledelt, hanem azonnal viszik és etetnek vele.
Itt van a kutya elásva, ugyanis ennél a pontnál kell tudni, hogy milyen eleséget kináljunk a költő párnak. A gyakorló és tapasztalt egzotások a költés idején mindig
a pár etetési szokásának megfigyelése alapján változtatják a takarmány beltartalmát. (lisztes anyag és fehérjetartalom % arányát ) És ezért lesznek sikeresek a nevelésben.
Van aki az élő eleségre esküszik, van aki a komplex beltartalmú lágyeleségre. Egy a fontos nevelés első 1o napjában 5o - 6o % -nyi emészthető nyers fehérje legyen a táplálékban. És legalább a bevitt eledel 2o % - a friss szermaradvány mentes vegyes zöldeleség, ami a vitamin forrást fedezi.
Nagyon fontos, hogy a kikelést követő első napon a fiókák nem táplálkoznak, mivel még a szikzacskóban lévő tápanyagot használják fel az életfunkciók fenntartására, de ezt követően az etetés első 2 napjában
a szülők begyből etetnek a begyváladékkkal kevert tápanyaggal, ami kialakítja a tápcsatorna baktérium flóráját. Ha ez nem történik meg a kicsik 2 - 3 napon belől elpusztulnak, hiába eteti a szülő. /ennek kialakítására sokféle módszert ismernek a madarászok, melyeket jó tudni és főleg alkalmazni/Erről szívesen beszélgetnék veletek, ha érdekel benneteket a téma.