andré írta:
Tisztelt Madarászok!
Mély fájdalommal tudatom veletek,hogy Richter Gusztáv az MNK tiszteletbeli elnöke,roller kanári bíró hosszú betegség után 63 éves korában 2010 június 14.-én elhunyt.
NYUGODJ BÉKÉBEN GUSZTI BÁTYÁNK!
Sziasztok!
Engem külföldön ért utol Maróti Béla telefonja Guszti halálhíréről. Lelkem mélyén fel voltam készülve erre, hiszen tudtam, hogy évek óta küzd a betegséggel, de mégis megrázott a hír. Május végén, utolsó beszélgetésünkkor már nagyon érződött a beszédén, hangján hogy komoly fájdalommal küzd, mégis a "Hogy vagy?" kérdésemre, egy reá jellemző határozottsággal megfogalmazott "Most ne erről beszéljünk! Végül akkor most hány fiókát választottál le, és ebből mennyi lett a tízesedtől, mennyi a tavalyi szuperknorros hármastól?!" mondat-kérdés volt a válasz.....
Néhány perc múlva elbúcsúztam tőle azzal, hogy ha Fonyód felé járok felhívom, és ha a kikötőben van mindenképpen beugrok hozzá egy kis zalai rizlingszilvánival. Mikor legközelebb arra jártam már nem vette fel a telefont....
Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam ott lenni a Fonyód-i kikötőben az Őt gyászolókkal, és köszönöm Dorombolónak, hogy képviselt minket, rollereseket-madarászokat ezen a búcsúszertartáson.
Anno írtam egy néhány részes cikksorozatot a DM-ben a rolleresekről. Természetesen az első rész Gusztiról szólt. Reá emlékezve bemásolom ide, röviden elmeséli benne madarász életútját:
---------------------------------------------------------------------------------------------
"A roller kanári tenyésztés és énekeskanári bírálás nagymestere:
Látogatóban Richter Gusztávnál Jómagam csak néhány éve foglalkozom ezzel a majdnem elfeledett kanárifajtával, a roller kanárival. Azóta rendszeres kapcsolatban állok azzal a maroknyi csapattal, akik rajonganak a fajtáért, kitartóan tenyésztenek, és évente hagyományosan énekversenyeket rendeznek e madaraknak. A hazai díszmadártenyésztés meghatározó alakjai éppúgy megtalálhatóak köztük, mint orvosok, hivatásos vadászok, üzletemberek, vagy éppen egyszerű nyugdíjasok, akik tartalmasan szeretnék eltölteni csekélyke szabadidejüket. Szeretném bemutatni az egyesület - hivatalos nevén MDOSZ Roller Szakcsoport Díszmadártenyésztő Egyesület - néhány tagját egy cikksorozat keretében. Nagyon sokszínű társaság, érdemes megismerni őket, madaraikat, munkájukat.
Elsőként egyesületünk tiszteletbeli elnökével, a pécsi Richter Gusztávval, hazánk egyetlen COM vizsgával rendelkező énekeskanári bírójával beszélgettem. A fonyódi kikötőben látogattam meg Gusztit, ahol csodálatos környezetben tölti a nyarat munkával, pihenéssel, vitorlázással. Önmagáról, és természetesen örök szerelméről a madarakról beszélt elsősorban: " 14 évesen kezdtem el madarakat tartani. Ahogy akkoriban mindenkinek, nekem is "stigók", csízek, kenderikék szerepeltek első állományomban. Félig szabadon tartottam madaraimat a szobámban, öröm volt nézni, hallgatni őket, ahogy a függöny karnisán ülve énekeltek naphosszat. Édesapám természetesen nem nézte jó szemmel, hogy az akkor már védett madarak röpködnek a lakásban, ezért hamar szabadjára engedtem ezt az állományt. Vigaszul 68' karácsonyára kaptam az első roller kanárimat. Ez a madár Szendrő Béla tenyészetéből származott. Az idősebb korosztálynak nem kell Béla bácsit bemutatni, a fiataloknak meg csak annyit róla röviden, hogy 4-szeres magyar bajnok volt, és 60 évig rollerezett Pécsett. Olyan hatással volt tenyészete, madárszeretete édesapámra is, hogy mikor az ajándékomat mentünk hozzá kiválasztani, nemcsak nekem, hanem saját maga részére is vett egy dalnokot. 1970-ben már olyan komoly állománnyal rendelkeztem, hogy részt vettem versenyeken is . 1973-ban megnősültem, ekkor néhány évre abbahagytam a madarászást, kicsi volt a szülői ház a két család mellett a madaraknak is. Mikor külön családi házba költöztem természetesen újra elkezdtem tenyészteni, de 78'-ban visszavonultam ezüstkoszorús mestertenyésztőként. Ekkor már bíráskodtam, és összeférhetetlennek tartom a tenyésztést és a bíráskodást ugyanabban a szakágban. Ebben az időben még Pécsett nagyon magas szintű rolleres-, és madarászélet folyt. Bőven kielégítette a madarakkal való foglalkozásom igényét a tenyésztőkkel való kapcsolattartás, és a versenyek elbírálása. 1988-ban, Olaszországban tettem le a COM bírói vizsgát. Francesco Scneider volt a vizsgabiztos, a feladat meg az volt, hogy vele párhuzamosan kellett elbírálnom két kollekciót. Az elsőre Schneider úr 350 pontot, én 349-et adtam. miután elmondtam neki, mely madárnál mit hallottam, a vizsgabiztos a következő kollekció helyett szendvicseket és üdítőt kért a felhordótól, a következő fél órát pedig végigbeszélgettük. Rengeteg külföldi versenyen bíráltam ezek után, de a legemlékezetesebbek a cseh-szlovák rendezésű versenyek voltak. Nagyon kedves emlék a 82-es prágai, vagy a legutóbb a csehországi Tábor városában megrendezett 97-es verseny, ahol a közös Cseh-Szlovák-Morva bajnokság 50 legjobb kollekcióját bírálhattam. Több nagyon komoly nemzetközi verseny helyszíne volt Budapest is a nyolcvanas évek előtt. Most is hívnak külföldre, decemberben az Osztrák Nemzeti Bajnokság bírája leszek, meg hát a hazai csapatnak is szervezek egy januári nemzetközi versenyt éppen Ausztriában. Azt bátran állíthatom, hogy a hazai tenyésztők madarai helyt fognak állni ezen a megmérettetésen, hiszen az élboly világszínvonalú állománnyal rendelkezik. Idősebb tenyésztőink mesterei a felkészítésnek, a fiatalok meg minden szakmai segítséget megkapnak tőlük. Természetesen én is segítem őket felkészítési, tenyésztési tanácsokkal. Amúgy szívesen bírálok színkanárikat is. Ismerem az összes COM kulcsot, de kitölti szabadidőmet a roller, meg hát a roller az "igazi madár".
Az azért elkedvetlenít, hogy nagyon kevés a 30 év alatti tenyésztő, de nem csak a rollerek, hanem a díszmadarak körül is általában. Kinyílt a világ. A fiataloknak ezernyi lehetőségük van szórakozásra, utazásra, a madarászás meg helyhez kötött, napi elfoglaltságot igénylő tevékenység. Nem érdekli őket a madarászat, és ez világméretű jelenség. A pécsi egyesületnek 1982-ben 146 tagja volt, most talán 10 ha van. Tudom, vannak kezdeményezések ennek a folyamatnak a megfordítására, és nagyon szeretném, ha ezek a próbálkozások sikerrel járnának.
Természetesen a rollerek mellett más madarak is terítékre kerültek beszélgetésünk során. Öröm volt hallgatni, milyen lelkesen mesélt a ház előtt álló fűzfán fészkelő széncinegékről, és a gyönyörű parkban élő többi madárról, tengelicről, zöldikéről... Nevetve mesélte, mióta beérett a bodza termése, naponta kell cserélnie az abroszt a kerti asztalon, oly sok fekete rigó és seregély látogatja az árnyat adó fát felette, ennek nyoma meg persze látszik a terítőn.
Beszélgetésünket egy jó tanáccsal zárta, amit többször hallottam már tőle, és minden madarásznak szóló üzenet : "Magatoknak tenyésszetek gyerekek olyat ami nektek tetszik, ne a bíróknak. Soha nem fogtok csalódni. A verseny évente csak fél óra, a madarászás meg 365 nap. Ti egész évben örüljetek madaraitoknak."
Jó egészséget Guszti bátyám! Kívánjuk, hogy még sok évtizedig bíráld a madarainkat!
NG 2007"
--------------------------------------------------------------------------------------------
Búcsúzóul egy kép, amit tavaly decemberben készítettem, mikor Andrával meglátogattuk:
Nyugodj békében Guszti-bátyám!
Belépés
Regisztráció
Madarász térkép
GyIK
Chat
Madaraim
Keresés
hát én most meg tettem.
Nekem is hiányoztok, meg a madarak is nagyon, de most gyereknevelés van, és mint köztudott, az eléggé időrabló. 
Boldog, egészséges kiskölyök, nagyot nőjetek!
. Csibikém pölö gyönyörűen hozta a gurgulázós éneket, de hiába mondtam neki, hiába neveltem, csak kinyitotta a csőrét éneklés közben a lelkem. El kellett teljen egy jó adag idő, míg fajtiszta tenyészállományra tettem szert, sajna, szerelmetes Fonzóm már nem lehetett ennek része... Szovel akkor mondom, mit tudni szeretnél s én es tudok, na. De mi nem stimt, itt majd csak gyün valaki, s kijavít 
) 
)
de ezért nem kell nagyon utálni engem. 
