Kedves topik lakók!
Mostanra sikerült leírnom, amit jegyzeteltem Szegeden. Kicsit hosszú lett. El kell mondanom, hogy úgy telt el a 3 óraszakmai beszélgetés, hogy észre sem vettük az idő múlását! Kérek minden résztvevőt, hogy ha kell egészítse vagy javítsa ki a jegyzetet! A dőlt betűs rész a saját kiegészítésem, ami ott nem hangzott el, de fontosnak tartom a témához. Szóval a jegyzet:
Jegyzet az MNK Roller szakcsoport szegedi megbeszéléséről
Szeged, 2009 február 01
• Könyvajánlás: Anker Alfonz: Repülő keresztrejtvény ( Gazda kiadó 1996)
Varga Tibor több vajdasági kiadvány mellett a fenti könyvet is melegen ajánlotta a társaságnak. Bár a könyv a galambokról szól, mégis számos megállapítását lehet a roller kanárira is vonatkoztatni.
• Néhány gondolat a tenyészmadarak elhelyezéséről:
o Nyugalmi időszakban a madarak napsütés igénye legalább az idő 25%-a, tehát 6 óra.
o Lehetőség szerint a helyiséget úgy tájoljuk, hogy a reggeli, déli nap süsse, tehát délkeleti tájolású legyen
o Tűző nap ellen rasel hálóval jól lehet védekezni. Mivel a madarak a szabad természetben sehol sincsenek huzamosabb ideig kitéve a direkt napsugárzásnak, ezt a fogságban is követnünk kell, hiszen itt a madár nem mindig tud elbújni.
o Tenyésztéskori megvilágítás időtartamát l2-14 órára növeljük. Célszerű ezt fokozatosan megtenni.
o Használjunk kontroll égőt. Egy 5W-os izzó akár éjjel nappal is be lehet kapcsolva.
o Az ideális páratartalom 70-80 %. Ha a levegő szárazabb, könnyen besülhetnek a tojások. Mivel a madarak testhőmérséklete kb 41 oC , az embriófejlődés ideális hő tartománya pedig csak 39-40 oC. A páratartalmat beállíthatjuk fűtőtestre helyezett párologtatóval, a padlózat felmosásával, állott vizes permetezéssel. Fontos a kelés előtti permetezés! Akár 2-3x ismételjük meg naponta. Alacsony páratartalom esetén használhatunk fürdetőt itató helyett. Így a kotló madár a fürdés által maga állítja be a fészek páratartalmát. Az is fontos, hogy milyen szerkezetű a fészek. Lazább szerkezetű fészekanyag (pl. kókuszrost) jobb szellőzést biztosít.
o A hőmérséklethez a roller jól alkalmazkodik. Azoknál a tenyésztőknél, akik hosszú éveken át tenyésztenek akár helyi vonalak is kialakulhatnak pl. hidegtűrésre. Fontos a különbség a hímek és a tojók hőigénye között. A tojókat teleltessük fűtetlen körülmények között! Ilyenkor fontos a megfelelően energia dús takarmányozás (erről még később). Varga Tibi szerint: „ a hideg meg kell hogy érintse a tojókat!” Ha van helyünk, használjunk röpdét, ahol a friss lvegőt élvezhetik madaraink! Figyelem! A szabadban való teleltetés esetén fontos napi 2x ivóvíz (fagyveszély) vagy hó beadása! Ha a hőmérséklet -10oC alá süllyed, takarjuk a röpdét fóliával. ( a fentieket megerősíti Doromboló beszámolója a szlovák tenyésztőkről) A hímeket ezzel szemben fűtött körülmények között tartjuk, kb. szobahőmérsékleten. A felkészítésre szánt versenyzőket egyértelműen, de a tenyésztésre szánt hímeket is! Fontos, hogy a hímeknek hosszabb idő kell felkészüléskor, mint a tojóknak az eredményes tenyésztéshez! Ha elszúrjuk, lesz egy csomó üres tojásunk. ( a herékben kb 30 nap alatt érnek be a spermiumok )
o Létezik téli és tavaszi tenyésztés. A téli már októberben elkezdi, a tavaszi február közepén. A magunk részéről a februári kezdést, tehát a tavaszi tenyésztést javasoljuk
o Takarmányozás:
Itt úgy érzem, hogy kell egy kis elméleti dologról beszélnem, csak alapfokon:
A takarmányok szárazanyag tartalma (ami nem víz, kb 85% a szemes takarmányok esetében) alapvetően, fehérjéből, zsírokból, szénhidrátból és ásványi elemekből áll ( + vitaminok, nyomelemek stb.) Ezeknek összességében van egy energia értékük (Kcal, régebben keményítőérték, újabban kJ) Ezek az értékek vagy a megfelelő táblázatokból kiolvashatóak, vagy újabban a csomagoláson már feltüntetik. A fehérjeképzéshez természetesen fehérjére (aminósavakra) van szükség, az energiatermelést a zsír (olaj) szolgálja,egyszersmind ez a legnagyobb energiatartalmú összetevő. A tartalék képzését (hízást) legjobban a magas energia (zsír-olaj) tartalmú takarmány szolgálja. Valamint tudni kell, hogy a felesleges fehérjéből és szénhidrátból tud a szervezet zsírt képezni, visszafelé viszont nem, tehát a zsírból csak zsír lesz. A takarmányok összetételének meg kell felelnie az illető állat éppen aktuális igényeinek. Tehát mint feljebb tárgyaltuk, a rideg körülményekhez nagyobb energiatartalmú, de kisebb fehérjetartalmú étrend szükséges. A költéskor (és vedléskor is!) az energiatartalmat ehhez képest csökkenteni, a fehérjetartalmat viszont növelni kell. A nagy gyártó vállalatok is kb így állítják be a keverékeik összetételét. Egy normál szemestakarmány fehérje tartalma kb.8-10%, az Orlux tojásos eledelé viszont pl. 17%. A téli takarmány magasabb energiaszintjét nagy energiatartalmú olajos magvak (akár 40% is!) hozzáadásával lehet fokozni. A fehérjeadag növelését elsősorban a lágyeleség etetésével valósítjuk meg. A főtt tojás fehérje csaknem tiszta fehérje. A sárgájának már van komoly zsírtartalma is! A hüvelyesek magjai is sok fehérjét tartalmaznak pl. szója, bab, borsó, bár ezeknek a rollereknél szerintem nincs jelentősége.
Ezeket azért írom most le, mert manapság szinte mindenféle takarmányt lehet készen, gyárilag kititrálva kapni. De egy kis utána járással házilag is el lehet készíteni mindezeket, de természetesen tudni kell, hogy mit és miért csinálunk.
Az a véleményem, hogy lágy eleség tekintetében bár a gyári cuccokkal is biztosan lehet eredményeket elérni, mégis a házi összeállítást sokoldalúbbnak, frissebbnek és ezért jobbnak tartom.” Ész olcó”. Persze ehhez idő kell, és ez sincs mindig!
A másik téma a csíráztatott magok kérdése. Varga Tibi szerint egy ausztrál tenyésztő, aki jó tenyésztési eredményeket ért el, rendszeresen ad csíráztatott magot a rollereknek! A magam részéről a felkészítési időszakban a tojóknak és a növendékeknek én is rendszeresen adok. Ehhez a Versele-Laga kanárik részére összeállított csíráztató keverékét használom. A csíráztatáshoz 2 napos technológiát alkalmazok szobahőmérsékleten, a lényeg az, hogy a rügyecske megpattantsa a magot. Ekkor a legértékesebb a mag. Nem kell tovább várni, mert az már inkább zöld etetésnek számít.
Szintén különbség van a hímek és a tojók igénye között!! A tojókat rideg körülmények között teleltetjük. A felkészítés már ilyenkor elkezdődik!! (és nem a melegben!). A külső röpdében tartott tojók takarmánya illeszkedik a rideg körülményekhez. Tehát kellő energiatartalommal kell, hogy rendelkezzen. Ezért Varga Tibor azt ajánlja, hogy a szokásos magkeverékhez kb 20-40%-ban keverjünk olajos magvakat (nem repcét, mivel az az alapkeverékben már van!). A következők jöhetnek szóba: kis szemű napraforgó, kendermag, dió (zúzalék, őrlemény) lenmag, mák, stb. Ne féljünk attól, hogy a tojók elhíznak. Az a jó, ha a tenyész szezon kezdetére egy kis tartalékot felhalmoznak (ettől a has sárgás színezetű a zsír miatt). Tenyésztéskor az alaptakarmány mellett lágyeleséget is adni kell. Erre vonatkozóan szinte mindenki felhozta a saját receptúráját: Egy kis ízelítő: Szárított barna kenyérből készült morzsa, kukoricaliszt, szója granulátum, búzadara, búzacsíra, kukorica csíra, darált keksz, korpa, zabkorpa, méz, propolisz, csíráztatott mag, stb. Az összeállításnál a fent említett beltartalmi arányokra kell odafigyelni, de készen is lehet kapni.
A négermag a roller tojók bájitala, mondja Varga Tibi!
Gyáriakból az Orlux ill. CD került megemlítésre.
Perényi Laci doki pl. úgy állítja össze a lágyeleséget, hogy annak minden összetevője alkalmas emberi fogyasztásra is.
A hímek takarmánya inkább fehérje dús legyen, mivel általában kisebb helyen is élnek, hajlamosak az elhízásra. Vigyázzunk az energiával! Varga Tibi a hímeknek még lisztkukacot is ad. A természetes úton bevitt E vitamin javítja a hímek teljesítményét.
Zöld eleségként szinte minden fellelhető zöldről szó volt: tyúkhúr, saláta, káposzta, uborka, zeller, petrezselyem (mint egy húsleves!), uborka, útifüvek, pásztortáska, disznóparéj, brokkoli, alma, stb. Figyelnünk kell, nehogy permetes legyen. Erre Esztero Lajos a következőt ajánlja, ha nem vagyunk biztosak pl. a saláta eredetében és nem bízunk meg a Tesco-ban: egy fej salátát kb 10 l (egy vödör ) vízben áztassunk 24 órát, közben kétszer cseréljük a vizet. Másnap a salátát szikkasszuk és etethető. Kisebb volumenben (merthogy Lajos több száz madárról gondoskodik) Én azt javaslom, nézzük meg, hogy honnan szedjük a zöldet, az a legbiztosabb. Figyelem! Utak és mezőgazdasági táblák melletti zöldeket tekintsük szennyezettnek, ne etessük!
Rolleres mennyiségben, ha van az embernek egy kis kertje, mindig találunk tyúkhúrt vagy egyéb zöldet.
o Kozmetika: kb havonta egyszer vegyük kézbe a rollereket és vizsgáljuk át. Sovány, vagy elhízott, karom, csőr állapota, stb.
o Vedlés: Hirtelen hőmérséklet emelkedés vedlést okzhat. Ennek rizikóját a páratartalom csökkenésével csökkenteni lehet. Ha a vedlés elkezdődött fehérje és vitamindús etetéssel segítsük annak korrekt lefolyását. Az uborka etetése sokat segíthet ebben. A vedlés akár 6 hétig is eltart, eddig biztosan nem tudjuk tenyésztésbe fogni a madarakat! Ezért is fontos a jó előkészítés, mert kifuthatunk az időből!
üdv