Én úgy emlékszem, a nagymamáméknál a gyöngytyúk szeretett a krumpli sorok közt bóklászni és a krumplibogár lárvákat szedegetni…

A gyászbogár vagy lisztbogár lárvákat „könnyen” ki lehetne ugrasztani a bőrükből egy paradicsomdaráló segítségével.

Minimálisra csökkenne így a kitin, majd lágyeleségbe lehetne keverni a pépet…

Szia Csaba

A burgonyabogár lárváit próbálták biológiai uton fácánokkal eltávolítani. Valami kellemetlen van az ízében de a vadon élő hazai madárfajok nem kaptak rá. Egyébként nem is gondoltam rá, nem biztos, hogy nem kellene próbálni. Mindig az tart vissza az ilyen abszolút ismeretlentől, nehogy a kísérlet a madár életébe kerüljön.

A tücsök tenyésztését megpróbáltam, de nagyon kényes a hőmérsékletre, nálam nem szaporodott.Többször is nekirugaszkodtam, de valamit nem adtam meg nekik megfelelően. Pedig a tücsök volna a legoptimálisabb tápláléka lágyevőknek mérete és beltartalma alapján. Amikor a lágyevők és a nagyobb pintyfélék fiókái eljutnak az egyhetes kor és a kirepülési kor közé hihetetlen MENNYISÉGŰ!!! táplálékot vesznek fel. A mennyiséget apró táplálékkal /levéltetű, ami egyébként indító tápláléknak kiváló/ képtelenség kielégíteni. A fűhálózott sáskák lennének még nagyon jók de néha a tavaszi időszakban még sehol nem találhatók.

Köszi.:LJ

_________________
LJ

Sziasztok,

mit szóltok a krumplibogár lárvához?

A tücsök tenyésztéssel mi a gond? Kiskereskedésekben is számtalan helyen látni az "akváriumot" tele tücsökkel...

Szia

Ez valóban nagyon jó indító táplálék, kelés után. Nálam nagyobb testű lágyevő és olyan magevő pinty/kardinálisok/ van amely szintén elfogadja, de jelentkezik a mennyiségi igény is.

Természetesen a permetezés nagy rizkó faktort jelent, az elmúlt nyáron rozsdafarkú fészkelt nálam és pont kicsik voltak amikor a szomszédom a málnáját unifosz-al permetezte. Másnapra a szülök kidobálták az elpusztult fiókákat.

Köszi az ötletet, üdv.:LJ

_________________
LJ

Sziasztok!
Érdemes még említést tenni a levéltetvek különböző fajairól is (persze nem permetezett helyről gyűjtve). Levelekkel együtt teszem a madárházba, elszórom a padlón. A fiókanevelő aranymellű asztrildjaim aprólékosan szedegetik össze. Ez a táplálékgyűjtési mód ráadásul megegyezik a vadon élő asztrildokéval. Biztosan kedvelik más fajok is, és viszonylag könnyű hozzájutni.

Üdvözöllek

Minden ötlet jó.
A volt munkahelyemen pont ez volt a mezőgazdasági hulladékeltávolítás, ártalmatlanítás, hasznosítás egyik alternatívája. A tárgy oktatójaként dolgoztam és ismerem a teljes technológia menetét.

Sajnos nem merném feletetni az így keletkezett giliszta biomasszát madaraimmal. A giliszta tápcsatornáján átgyúrt talajt mikrobiológiailag megvizsgáltuk. A tapasztalat az volt, hogy a giliszta a humifikálás alatt alig csökkentette a talaj mikróbaszámát. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy különféle kiindulási anyagok kezeléséről volt szó szennyvíziszap, kommunális hulladék, szelektíven gyüjtött fű, fa nyesedék, mezőgazdasági hulladékok. A giliszta köztesgazdája néhány bélféregnek is.
Amint a C/szén/:N/nitrogén/ arány a humifikálandó keverékben 10:1 alá ment a giliszta a prizmából meglógott. A N/nitrogén/ pótlására pedig a trágya volt a technológiában a legjobb megoldás.

Egyébként a kitin vonatkozásában teljesen igazad van a giliszta esetében, kivéve a tücsköt annak elfogadható a hasznosítható fehérje:kitin aránya.

Köszönöm segítő ötleted, üdv.:LJ

_________________
LJ

Szevasztok!

Csak egy ötlet, bár lehet hogy baromság..... Úgy 20 évvel ezelött foglalkoztak sokan müanyag hordóban giliszta tenyésztésével. "Bio humuszt" vagy mi a frászkarikát csináltak (de minek????). Ha jól látom a kertemben a rozsdafarkútól a fekete rigóig minden madár imádja a gilisztát. Jómagam is neveltem fészekből kiesett énekesmadár fiókákat, amiknek jócskán adtam a gisznyából. Nem lenne érdemes megpróbálni tenyészteni ezeket? Talán van olyan a fórumozók közt aki ismeri a technológiát, hogy lehet nagy mennyiségben előállítani ezt. Tudom hogy vannak köztük mérgező fajok is, de hát a tenyészetben el kéne ezeket kerülni természetesen. Talán segítség és megoldás lehetne a rovarevők tenyésztőinek, már aki a kitin miatt elveti a lisztkukacot, gyászbogarat, vagy tücsköt, amiket néhány helyen már ipari szinten tenyésztenek.

Üdv : neco

Szervusz Józsi !

Ezek az információk igencsak megerősítik a csontival kapcsolatos kételyeimet és azt is, hogy nem hiába fertőtlenítettem az efajta élőlényeket. "VIROCID" fertőtlenítő szer O,25 % (1 : 4oo ) arányú hígításban hatékony mindenféle baktériummal, gombával és élesztőgombával szemben. Ez a szer arra is jó, ha o,5 % (1 : 2oo) arányú az oldat, hogy a vírusokat is hatékonyan megölje.

Egy hibája van a csontikat is károsítja és a kezelés után jól át kell mosni. Na ezt a munkafázist nagyon nem szeretem.

Ez a dehidratált légylárva technológia figyelemre méltó és ki lehetne próbálni a lágyeleségbe keverve is, vagy az élő lisztkukaccal keverve talán a madaraknak azt a hatást keltené, hogy élő eledelt kapnak. Esetleg a rehidrálással is megpróbálkozni, ekkor viszont hasonlóak lesznek a fiatal hangyabábhoz amit persze már TILOS etetni.

Én is azt kérem, hogy az ötleteket írjátok le, mivel az egzotásoknak és lágyevősőknek az egyik legnagyobb gondja a biztos élő eleség előteremtése.

_________________
üdvözlettel : -el-

Szervusz Lajos

Köszönöm válaszod , amelyben nagyon sok hasznos információ van.
Külföldi honlapokon járva intettek a dögön, húson, belsőségen, trágyán tenyésztett légylárvától. Legfőbb érvük a Clostridium botulini /kolbászmérgezés/nevű baktérium elszaporodásának lehetősége volt, mások szerint akár a madárinfluenza vírus terjesztése is lehetséges a trágyán történő tenyésztés esetén.
Rendkívül drasztikus a baktérium toxinja /Clostridium/ emberre és az állatokra nézve is zömében kettőslátást /humán esetben/,légzésbénulást okoz. Így nagy csábítása ellenére sem szívesen foglalkozok vele.

Most próbálok egy alternatív utat, amely egy külföldi recept módosított változata, amennyiben eredményes lesz közzéteszem. Egy kanadai cég gyárt olyan dehidratált légylárvát amelynek a tenyésztése teljes egészében növényi alapanyagon történik. Nekem ebből nem tetszik az, hogy víztelenítik mert így az élő jellege elveszik. Írtam nekik, hogy adjanak egy kis ízelítőt a legyek alaptakarmányáról. Nagyon udvariasan válaszolva elküdték az aktuális terméklistájukat árakkal együtt. Ezek szerint nem szeretnék szellőztetni a technológiát.

Kedves fiatal olvasók mindenkinek lehet olyan jó ötlete, meglátása amiről mi nem tudunk. Kacsolódjatok be, írjatok.



üdv.:LJ

_________________
LJ

Szervusz Józsi !

Csontiról :
A romlott hús nekem sem jön be, nem is gyártottam így.
Annó a legegyszerűbbnek a nedves madártrágyán nevelés tünt, de erre utaltam a " gyomor is kell hozzá " megjegyzéssel, már nem is használom. Sok volt a bíbelődés vele, nomeg a fertőtlenítést is utáltam csinálni.
Talán abból kiindulva hogy a muslinca is megél /sőt csak ezen/ a rothadó gyűmőlcsön, talán ki lehetne próbálni a csontit is nevelni rajta.
Bár azt hiszem, hogy a legyek különböző fajai táplálék specifikusak és nem mindenfélén fejlődnek ki. Ezt nem tudom, de még nem is próbáltam.

Viszont kis mennyiségben a darázslárvát már etettem fióka nevelésekor, illetve a kis egzótáknak a muslinca lárvát szoktam adni. A honlapon fórumoz "moddie" tőle kaptam 2oo6- ban egy szárnynélküli muslica fajt, melyből egy törzsállományt alakítottam ki és azok lárváit adtam a télen a madaraimnak. Most majd újra kell kérnem mert kifogytak.

A legbiztosabb élő eleség a kerti plankton amit egyszerűen egy lámpa és egy rovarfogó háló összeszerkesztésével fogok éjszaka. Nagyon egyszerű a kivitelezés egy szúnyoghálóból kialakítottam egy hengert mely fölül egy hagyományos egérfogóra hasonlítóan van kiképezve. Az alján van egy kis tálka, benne vanilíás cukor oldattal fölötte ég egy kis 5 W izzó és felvan akasztva egy fára. Este felkapcsolom a lámpát , reggel begyűjtőm a termést, lefagyasztom őket és a lágyeleségbe keverem. Ehhez a kajához szoktattam a madaraimat. Ezt egészítem ki lisztkukacokkal, de a napi adag / egyed kb. 1-2 élő pondró. Fehérjét félzsíros túróval, Trappista sajttal, tejporral adagolom a lágyeleségbe keverve. Nevelési szezonon kívűl az összes lágyeleség tömegének átlagosan 2o % ban, neveléskor viszont, fajok igényei szerint megemelve azt. A hatás legjobban a Zebrákon és a Sirálykákon mérhető. Átlagos évi nevelésük a múlt évben elérte a 17 egyedes/pár szaporulatot.

_________________
üdvözlettel : -el-

Szervusz Lajos

Javasoltad a weboldal megjelenítését itt következik, leírtam az elérési utat is a fényseregélyes cikkhez:

www.softbillsforsale.com/articles/superb-starlings.asp

Lenne egy kérdésem, hogy légyálcát/lárvát/ vagy más néven csontit szoktál-e csinálni? Nyilván nem szeretném romlott húson vagy trágyán tenyészteni. Olvastam egy információt, hogy növényi eredetű anyagokon is lehet tenyészteni és viszonylag rövid a szaporodási ciklusa. Még nem próbáltam, van-e valamilyen jó, de mégis higiénikusabb alapanyagú ötleted?

A tücsök tenyésztése nem igazán volt eredményes nálam, pedig beltartalmát illetően nem lenne rossz. A légyálcában azt hiszem maximális mennyiségű állati fehérje megvan és viszonylag alacsony a kitin értéke is.

Természetesen ha bárkinek van e témában higiénikusan kivitelezhető ötlete megköszönném

Üdvözöllek: LJ

_________________
LJ

Szervusz Józsi !

Az ilyen cikkek elérhetőségét, illetve a veboldal címét minden esetben felrakhatod mágában a hozzászólásban is, így azonnal rákattinthat az érdeklődő. Sőt kifejezetten jót teszel vele a szörfözöknek, de az érdeklödő madarászoknak mindenképpen.

Olvastam én is János írását, és elképzelhető az okfejtésed igazsága.
Én a Sámarigóknál és a Kínai füleműléknél tapasztaltam azt, hogy nagyon sok élőeleséget fogyasztottak a fióka neveléskor, de kerti és mezei planktont adtam nekik a saját magam által kikisérletezett összetételű lágyeleségbe keverve, melyben a lisztes anyagok, rostok, fehérjék arányaiban megközelítették a jelenlegi gyári keverékek minőségi összetételét. Ehhez járult még, hogy nagy szabadtéri volierben neveltek és a talajlakó rovarokat is ( pincebogár, százlábú, fülbemászó stb.) keresgették és hordták a fiókáknak. Mindezt kiegészítettem darázslárvával, mert az aztán volt a padláson rendesen. Egy időben még sziruppal is etettem a darazsakat, hogy minél több legyen a lárva termés.

Tapasztalatom szerint a lágyevőknél a napi rovar bevitel a táplálék mennyiség 2o - 3o % kell, hogy legyen, kivéve a fiókákat, ahol ugyanez a kitollasodásig változó mértékű. 1-12 naposig 6o %, 12-16 napos korig 5o %, majd 2 naponta 5 - 5 % -al csőkkentem a rovar mennyiségét amig el nem érem a 3o % ot. Az első tollválltásig ezen a szinten tartom, majd megy a normál 2o % amit a lágyeleségbe keverek. Persze mindig van lehetőségük a volierben vadászni a rovarokra.
Én jobbnak tartom a kevesebb kitint tartalmazó lárvák etetését, de ehhez bizony esetenként "gyomor" kell.

A téli félig nyitott röpde szinte szükségszerű az egzoták, lágyevők részére a jó kondicíó fenntartása miatt. Nálam csak a nappali időszakban egész télen kijárnak a röpdébe a madarak, persze teljesen be van takarva fóliával.
De láttam már Németországban egy tenyésztőnél a hóesésben repkedő Gouldot is, persze a védőházban 3o C fok volt a hőmérséklet, amibe egy szűk kis ajtón át mehettek be.

Nagyon eredményes még a darált kit e kat lágyeleségbe keverve, mivel sok emészthető nyers fehérjét tartalmaz némi vitamin és ásványi anyaggal. Lehet, hogy ez pótolja a majomkenyeret ?
Hát bizony mit megnem teszünk a saját hobbink kielégítése érdekében.
De madarászni nagyon jó időtöltés.

_________________
üdvözlettel : -el-

Üdvözöllek Lajos

Érdekes cikket találtam a háromszínű fényseregéllyel kapcsolatban.
Aggodalommal olvastam Antalfalvi János honlapján, hogy a nevelési időszakban a szülők naponta 1-1.5 dl lisztkukacot vesznek fel. Nem kétlem János megfigyelését, de ezt a mennyiséget a mi kis házi lisztkukac telepeinkkel aligha tudjuk biztosítani, hiszen gyakran más madarak is igénylik az élő eleséget és legalábbis nálam ez a mennyiség garantáltan lenullázná a telepeimet.

Megnyugtató volt olvasnom azt az angolnyelvű honlapot ahol ennek az ellenkezőjéről írtak. /szükség esetén közreadom a weboldal címét/
A szerző szerint pont az volt az első két fészekalj elpusztulásának oka, hogy a nagymennyiségben kínált lisztkukacnak a szülők nem tudtak ellenállni és szinte csak azzal etették a fiatalokat.
A sok lisztkukac nagymennyiségú nehezen emészthető kitin bevitelét eredményezte a fiatalok szervezetébe és nagyfokú egyoldalúságot okozott táplálásukban.
Véleménye szerint ez okozta a fiókák idő előtti kirepülését és pusztulását.
Emellett fontosnak tartja a mély odut is mert onnét csak később, fejlettebb állapotban repülnek ki a fiatalok.
A szerző a következő nevelő táplálékot látta megfelelőnek.
Naponta 15-20 lisztkukacnál nem többet és e mellett főtt tojás és áztatott majomkeksz/monkey biscuit/ keverékét adta. Ezzel símán felnevelte a fészekaljakat.

Érdekes volt közleményében az is, hogy szinte havas időben is néha kimentek a külső röpdébe és közben keltettek a madarak.

szia: LJ

_________________
LJ

Szervusz József!

Nem csak hogy megnézem, de szerintem pirók nélkül haza sem fogok jönni!
Előtte persze fel fogom venni vele a kapcsolatot.
Üdv Tangara

Üdvözöllek Tangara

Ha teheted neked is azt javasolnám nézd meg az állományát,
A lágyevők nagy lekötöttséget jelentenek, de tartásuk mindenért kárpótol.
Korábban a pancsolástól /a táplálék elkészítésétől/ féltem, de most már vannak olyan tökéletes beltartalmú tápok a hazai forgalomban amelyekkel egyszerű az etetés. Sajnos melegben ezek sem bírnak ki egy napot. Azt tapasztaltam a seregélyeknél ha melegben kiszárad a lágyeleség nem nyulnak hozzá.

Tehát nem a táplálék megromlása a fő gond. Erre még nincs jó ötletem, egyet tudtam eddig kitalálni, hogy egy fél almát a rácshoz szorítottam és ha megszáradt a táp akkor az almát héjáig kicsipegették így a táplálék hiányt időlegesen megoldották.

LJ

_________________
LJ

Szervusz Józsi !

A két tangarát pont A. Jánostól vettem néhány hónapja.
Tenyészetét még nem láttam, de egyszer el fogok menni hozzá.
Elolvastam a honlapján a tenyésztési tapasztalatait is. Igen tanulságos leírás.
Lágyevőknél a Germicin + fokhagymaolaj adagolásával meg lehet előzni a hasmenést. Most folytatok kisérletet a magevőkkel is.

_________________
üdvözlettel : -el-

Szervusz József!

Megnéztem a lapot, amit Lajosnak is írtál, hát mondhatom nagyon jó!
A mexikoi pirókok tetszettek a legjobban, de a háromszinűk is szépek voltak.
Ilyenkor irigyli az ember azokat a tenyésztőket, akik rendelkeznek elég hellyel
és elég idővel ahhoz, hogy igazán hódoljanak szenvedélyüknek.
Üdv Tangara

Üdvözöllek Lajos

Érdemes lenne elmenned megnézni az Antalfalvi János lágyevő állományát, amely az általam látottakból a leggazdagabb volt fajokban.
Ametiszt seregély, mejnók, bülbülök, gangeszi pápaszemes és még jónéhány egyéb egzotikus faj található nála.

Van egy induló weboldala is azon a kapcsolat felvehető vele, esetleg hivatkozz rám, hogy én adtam meg a címét.

Elérhetősége: www.antalfalvi.hu

Szimpatikus madárszerető ember, nem utolsósorban eredményes tenyésztő is.

szia:LJ

_________________
LJ

Szervusz Józsi !

Valami ilyesmi érzésem volt a fajjal kapcsolatosan, s talán ezért nem ugrottam neki megvenni Sacilében őket, pedig nagyon olcsón kínált egy tenyésztő 4 db-ot.
Köszönöm a választ.

Ezzel a témával azt javaslom, hogy menjünk át a lágyevő topikba. Ott is legyen csevely a madarakról. Csaba majd átköltöztet bennünket.

_________________
üdvözlettel : -el-

Üdvözöllek Lajos

A papagájokon kívül mindig is vonzottak a pintyfélék és minden más ami nem papagáj.

Egy véletlen folytán jutottam hozzá egy Kecskemét melletti tenyésztőnél aki szinte csak lágyevőkkel foglalkozik. Ezeket, amelyek nálam vannak Ő tenyésztette.

Nálam egyedül vannak , nem hiszem, hogy kisebb testű madarakkal megférnének.
Mindenkinek ajánlani tudom akinek naponta van lehetősége kétszer etetni, főleg nyáron a lágyeleség romlása miatt.
Mivel az ősszel kerültek hozzám és 2 év kell az iverérettséghez, ennél többet nem tudok róluk.
Etetésükhöz Orlux uni patee tápot, fött tojást, répát, Qikot adok. Egyszerre megcsinálok többet és hűtőben tárolom. A lisztkukacot nagyon szeretik

Üdv.:LJ

_________________
LJ