Ha egyszer adottak lesznek a feltételek, talán meggondolom...

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

Vegyel es foglalkozz vele te!

Ez meg a viszonylag beszerezhetobb kategoria...

Szeles koru nepszerusege aligha lehet, hiszen lagyevo, ropdet igenyel, es viszonylag draga.

Hali!

Ez nem fura! Itt már senki nem foglalkozik semmivel...

Az az elmebeteg fészbúk mindenkit lefoglal, de ettől függetlenül , tényleg elég ritka.
Sajna ez (is) egy halott fórum lett az emberek nagyon megváltoztak...

Egyébként nem hogy egy fényseregéllyel nem foglalkozik senki, még egy nyüves aranyverebet sem árul senki, és nem is tart senki.Pedig régóta keresem..
Most egy ivarérett (eredeti színű) rizspinty pár megvétele is nehézséget okoz.

Fura, hogy ennyire nincs senki aki foglalkozna ezekkel a repülő ékszerekkel...

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

Üdv.

Tud valaki esetleg háromszínű fényseregélyt? Kérlek segítsetek.

Köszönöm.

Egy szlovén ismerősömnek háromszínű fényseregély kellene, (no meg pásztor madár, de az nálunk gondolom tiltott csemege) ha valaki esetleg tud főleg D-Ny irányban, az szóljon. Az expresszen van , de sajna az még innét is 400km (Makón)

Üdvözlök Mindenkit!
A csonti ( légylárva=nyű) tenyésztése megoldható viszonylag steril körülmények között. Természetesen a trágyát és a rothadó húst (ezen szaporodik legjobban a Clostridium b.) mellőzzük. Mivel horgászom és akvarisztikával is foglalkozom gyakran tenyésztek csontit minden probléma nélkül. Csalinak jó kis mennyiségben a hús, egyébként pedig a cukrozott vagy tejbe áztatott kenyér tökéletesen megfelel, de adhatunk a lárváknak túrót, sajtot, kutyatápot stb.
Tenyészetünket védett száraz helyen tároljuk. A túletetéstől óvakodjunk, tenyészetünk könnyen elfolyósodhat és ilyenkor már tényleg nagyon kellemetlen az " illata". A szükséges méret elérése után a lárvákat egy rosta segítségével elválasztjuk a nevelő közegtől. A lárvák átmásznak a rostán. Tárolásuk hűvös, szellős helyen, búzakorpában problémamentes.

A földigiliszta tenyésztése is nagyon egyszerű. Itt is mellőzzük a trágyát!
Közegként jó minőségű lombföld pl. akáclombföld, semleges kémhatású natúr tőzeg, zabpehely, búzakorpa és -dara , avar stb. használható. A lombföld aránya 70-80% legyen! A növényi anyagokból egy kevés földdel keveréket készítünk, és a lombfölddel váltogatva rétegezzük egy nagyobb edénybe. Az edényünk alján legyen egy 5-10 cm-es drénréteg (pl.nagyszemű sóder)és vízelvezető nyílás. A legfelső réteg lombföld legyen, nedves zsákvászon takarással. Tenyészetünk legyen mindig nyirkos, a túlöntözést kerüljük, legjobb pincében elhelyezni. A tőzeget felhasználás előtt vízzel telíteni kell, ha száraz. A beoltás földigilisztával történjen, a trágyagiliszta nem jó. A giliszták szaporodását a növekvő számú kokon és az apró giliszták megjelenése jelzi.

A leírt módszerekkel nevelt táplálékállatokat én törpepapagájokkal etettem lágyeleségbe keverve, problémamentesen. Szerintem máshol is alkalmazható!

A módszereket egy nagyon jó horgászkönyvben olvastam !
Horgászok kézikönyve, szerk. Antos Zoltán 1981, Mezőgazdasági Kiadó

_________________
Fegyverneki Attila
www.fegyo76.blogspot.com/

Szia Te horgász!

Remélem, hogy nem hitted el ezt a tejbeásztatott csontizást.Ha meg el-
hitted, ne mond el senkinek, mert hülyére röhögi magát.A csontkukacot
döglött halon tenyésztik. Beköpetik a léggyel, és a tetemen kifejlődik
a csontkukac ( csonti).Meg ne próbáld tenyészteni, mert a szomszédaid
biztos hogy "agyoncsapnak".Én is horgászom vagy 40 éve, úgy hogy
hidd el hogy igazam van.(Ehhez jön még, hogy évekig horgász boltot
vittem.)Amit a boltba veszel azok viszonylag "steril" körülményekből
származnak.(Nagyker. besz. ára: 800-900 ft./l.)A legjpbb minőségű
az angol és az olasz csonti.

Neharagudj, hogy ezt leírtam, de úgy láttam megpróbáltak finoman
szólva átverni.

Üdv: Vs. ( Green Boys' Team)

Üdv!
Olvastam a régebbi hozzászólásokat a csontiról. Mivel én horgász is vagyok megkérdeztem az egyik horgászbolt tulajdonosát hogy miben tenyészti a csontit? Nem akartam elhinni de tejbe áztatott kenyéren.
Apropó, és mi a vélemény a szúnyoglárváról?

Sziasztok,

Utólagos engedelmetekkel a lisztkukacos hozzászólásokat kiszedtem a Háromszínű fényseregély témából.
Véleményem szerint már olyan mértékű információ halmozódott fel erről, hogy az már külön témát érdemel!
Így mások is könnyebben megtalálják majd...
Megtalálható a Tartási helyek, eszközök, felszerelések csoportban, a Lisztkukac tenyésztés témában.

Sajnos a generációs ciklus idejéről nem sokat tudok. Viszont Guvat kész technologiát szállított nekünk! Úgy látom nem sok marhaságot írtam . Magas hőmérséklet, alacsony páratartalom. Stimmel azt hiszem minden.
Már csak sok sikert kell kívánnom a tenyésztéshez!
Meg persze köszönjük Guvatnak az infot!

Üdv : neco

na itt az árlistás:
http://www.tucsokfarm.extra.hu/

Szevusztok!
szerintem érdemes terrarista oldalakat is látogatni
élőeleség ügyben.
itt lehet olvasni az Afrikai kétfoltú tücsök tartásáról:
http://pyromaster.extra.hu/oldal2/aloldal8.htm

http://www.haziallat.hu/index.php?menu=cikk&cikkid=558

itt árlistával:
[url][/url]

Szia Neco

Érdemes volt eltévednem a topikon, hisz amit leírtál egy nagyon jó ötlet.

A meleg a tenyészet számára biztosan egyik alapvető fontosságú tényező lehet, hiszen nem véletlenül élnek ott ahol élnek.

Gondolom a generációk idejéről is tudsz néhány adalékot, mert nagyon fontos lenne azt is tudni mennyi idő alatt fejlődik ki a petéből a szaporodó egyedig. Azaz egy év alatt hány generáció zavarható le.

Állítom, hogy ha ez megoldható lenne, és miért ne, ez képezné a legoptimálisabb élőeleséget madarainknak.
Köszönöm válaszod, üdvözöllek

_________________
LJ

Szevasz Józsi!

Amit most leírok az minden tudományos alapot nélkülöz, csak jómagam megfigyelésein alapszik.
Munkámból kifolyólag elég sok pékségben megfordulok. Jónéhányban irdatlan mennyiségű tücsköt lehet találni. Elsősorban az épített kemencék zugaiban, repedéseiben tanyáznak, és olyan helyen vannak rengetegen, ahol a kemence tetején vagy mellette szárítanak morzsának valót. Tehát valószínüleg borzasztó meleg kell nekik ( akár 40-50fok is, hiszen a kemence falának hőmérséklete ezt a hőfokot is meghaladhatja) valamint száraz környezet, és növényi alapú táplálék.
Megjegyzem, ezek a tücskök nem feketék hanem "hullámpapír" színűek. Minden másban -alakra, formára- hasonlítanak a mezei tücskökre, és persze ciripelnek is becsületesen. Lehet hogy ugyanaz a faj, csak a környezeti tényezők, vagy a táplálék hatására pigmenthiányosak. Az is lehet hogy ilyeneket árulnak a boltokban. Ezt e4gy nálam okosabb szakinak kellene megállapítania.
Tehát ha én tücsköt tenyésztenék nagyon magas hömérsékleten, száraz környezetben tenném, és szárazkenyérrel, illetve zsemlemorzsával táplálnám őket. Vízzel a környezettől elszeparálva, egy kis tálkában, vagy esetleg egy műanyaglapkán, egy nedves szivaccsal látnám el a tenyészetet.
Remélem tudtam segíteni.
Érdekességképpen megjegyzem: amelyik üzemben van tücsök, ott soha nem fordul elő csótány.
Apropó: csótány mint táplálékrovar ?

Szia Neco

Korábban már írtam a giliszta tenyésztés problémáiról, amely egy igen kiváló táplálék lenne lágyevőknek. A probléma a giliszta táplálékában van, hiszen a trágya szerves anyaga a legjobb megoldás a giliszta tenyésztésében, amelyet korábban a gilisztahumusz előállításánál is alkalmaztak.
A giliszta tápcsatornáján áthaladó tápanyag bakteriális csíraszáma alig csökken , innét a ddolog óvatos kezelése.

A kitin kedvezőtlen arányát csak a lisztkukac és a gyászbogár lárvája esetén említettem.!!!

A tücsök lenne a legideálisabb táplálék , de annak a technológiáját sajnos nem ismerem. Természetesen kapható a tücsök, de a távolság és a mennyiség, beszerzésnél nem mindegy.
Ezért keressük itt közösen a megoldást, hátha valakinek jobb ötlete van mint amiről eddig tudtunk.

_________________
LJ

Az életciklusról jut eszembe!
A cserebogár ciklusát nem lehet valami hasonló módon lerövidíteni vagy felgyorsítani?
A pajor igen kedvező lehet táplálásra…

A minap látta egy ismeretterjesztő filmben, ahol egy afrikai nép egyik kedvenc ételét mutatták be.
Gyakorlatilag egy „kukac” volt. Kb akkora vastag volt mint a hüvelykujjam, hossza pedig pár centi. Valami szószba mártogatták a popsijukat és kapdosták befele nyersen…

Sok információt gyűjtöttem a német
vogelforen.de oldalról. itt kölön szekció foglalakozik a lágyevőkkel.
- beó
- napmadár-kínai fülemüle
- egyéb lágyevők ( hát itt a kolibritől kezdődően mindenről lehet olvasni-kérdezni)

itt:
http://www.vogelforen.de/forumdisplay.php?f=118

Adalék a lisztkukac etetéshez

Két tenyésztővel beszéltem akik megerősítettek abban a hitemben amit a közzétett honlapon is olvastam, pontosabban arról, hogy a túlzott lisztkukac etetés a fiatal madarak pusztulásához vezethet. Okaként a kitin emészthetetlenségét jelölte meg az irodalom.

Két napja beszéltem Antalfalvi Jánossal a fényseregélyek idei eredményéről. Említve a honlapon olvasottakat, Ő is feltételezi a második keltésből származó 2 fiatal rejtélyes elpusztulásában a kitin emészthetetlensége lehet az ok.

Hasonlóan kellemetlen hír volt számomra egyik madarásztárs beszámolója, aki korábban nagy örömmel említette, hogy vörös kardinálisai ülnek. Később telefonon beszélgetve beszámolt két kikelt fiatalról. Ezután rossz hír következett, 16 naposan fiataljai bélhurutra emlékeztető tünetben elhullottak. Ugyanígy jártam két éve én is piros kardinálisaimmal, 3 fiókám volt, mind a három a "jószándékú" lisztkukac többlettől elpusztult. /persze akkor ezt még nem tudtam/

A két utolsó esetben a probléma egyértelműsíthető, hiszen ugyanarról a fajról volt szó, a tünetek is megegyeztek.

Tehát jó a lisztkukac, de nagyon körültekintően kell adagolni.
A korábbiakból okulva ez évben amikor a szürke kardinális fiókák kikeltek a napi háromszori lágyeleségbe csak 10-15 db lisztkukacot adtam és ezeket is ollóval összedaraboltam.

Az aprítás azért is célszerű mert a lágyeleség így ráragad a lisztkukac darabokra és az egyébként csak kukaccal etető madár is előbb-utóbb rászokik a lágyeleségre.

_________________
LJ

Szia Csaba

Mindkét meglátásod jó, a gyóngytyúkot sikerült azt hiszem a legkevésbé domesztikálni. Valószínű ,hogy tudja is még mi jó számára. Volt Szarvason egy igen jó madarász, nevét nem tudom, akinél egyetemista éveimben jártam és a kertjében szabadon sétáltak az ezüst és aranyfácánok. Neki is a kertbe ültetett burgonyáját véleménye szerint a szabadon sétálgató fácánok védték meg a burgonya bogár kártételétől.

Korábban írtam, hogy burgonya ültetvényeken is a vadon élő madarakban bízva remélték a kártevők visszaszorítását. Érdekes módon a begyvizsgálatokban a bogár előfordult a lárva nem. Sajnos a nagy monokulturákban a növényvédelem vegyszeres beavatkozása nem iktatható ki. Tehát az ilyen jellegű bio termesztés néha nagy fantáziával párosul.

_________________
LJ