Helló W.L.!
Nem csak kettőtöket érdekelnek a lágyevők,vagyunk még páran akik élvezettel olvassák az erről szóló beszámolóidat/beszámolóitokat(itt Shamara gondolok).
Én is csak azért nem tartok még lágyevőt ,mert új helyre költöztem és először a meglévő állományomnak kellett a helyét kialakítanom.
De remélem idén nálam is megjelenik valamilyen rigó,vagy egy zosterops-csapat(ezek amik talán a legkönnyebben beszerezhetők).

Jól mondják a srácok!!! Ne fogd vissza magad!

_________________
Üdv: Mózsi Attila
0670 430 79 81

Helló

Bár a fórum valóban napokig a teljes halódás jeleit mutatja olykor, bizony olvassuk amit írsz. És irigykedünk is ám. Ki a lágyevőidet irigyli, ki a bronzpintyeidet, ki a maláj csicsörkéket. Ki a lehetőségeidet. Tudod, a magyar amúgyis egy irigykedő nemzet. Szóval csak írj, ha van időd, mi itt vagyunk és olvasunk.

_________________
Varga Sándor
http://avikultura.blogspot.com/

W.L utolso bejegyzésére reagálva:

Nemtudom h a többiek hogy vannak vele ,de attol hogy nem tudok hozászolni a témához, szivesen olvasom ezeket az irásokat.Söt várom is öket.
Szerintem vagyunk még páran igy. Csak igy tovább......

Nos, akkor eloszor ami teged erdekel.
A samak alfajairol bizony sokkal celszerubb az interneten vagy egyebb szakirodalomban erdeklodni, mint az indonezeknel.
En egy gyors keresessel itt talaltam 12 alfajt elterjedesukkel felsorolva:
http://ibc.lynxeds.com/species/white-ru ... alabaricus
Tudtommal a fehersapkas samat a legtobb szerzo ma mar kulon fajnak tartja.

Es hogy mi az indonezek velemenye errol?
Hat semmi, hiszen becslesem szerint az itteni madarkedvelok kb 99%-anak halvany goze sincs arrol, hogy mi is az, hogy alfaj, arrol meg meg kevesbe, hogy minek alapjan kulonboztetendo meg a fajtol.
Borzalmasan alacsony a tudasszint, reszben a szakkonyvek, de joreszt az erdeklodes hianya miatt is. Az atlag indonez kb olyan viszolygassal nez minden konyvre, mint minalunk az atlagember mondjuk egy felsoszintu matematikai szakkonyvre.
Oket a madarakbol csak annyi erdekli, hogy milyen a hangja, es mennyiert lehet megvenni majd eladni.

Ami az eloeleseg "eloallitasat" illeti, errol szerintem csak a lisztkukacnal es tucsoknel beszelhetunk. A masik 2 alapeledelt, a hangyababot es az alomkukacot nem tenyesztik, hanem gyujtik.
Hogy hol, arra utobbi neveben is ott az utalas.
Emiatt eleinte nagyon, es nemileg meg mindig aggodva adtam madaraimnak, hiszen igazi fertozesgazda lehet. De itt mindenki eteti, es pintyeim illetve kisebb lagyevoim szamara az egyetlen rendszeresen beszerezheto eloeleseg, a lisztkukacra jo reszuk ra sem nez. Es hat van par olyan madaram, koztuk egy indiai papagajamandina, ami mar evek ota fogyasztja. Erdemes megjegyezni, hogy egy kivetellel a leromlas olyan madaraknal kovetkezett csak be, amik kizarolag ezt ettek! A papaszemeseknel is az alomkukac a taplalek kb 50%-a, de nekik kutya bajuk sincs tole.
Szoval en tovabbra is inkabb valami hianybetegsegre gyanakodnek. Kereskedok szerint a csak lisztkukaccal etetett samaknal ugyanezek a tunetek lepnek fel 2-6 heten belul, ezert kell oket mielobb szarazelesegre raszoktatni, am addig tucskok es hangyabab etetesevel is kesleltetheto a dolog.

Az emlitett nemet konyv egyebkent erdekes infot tartalmaz arrol, hogy mi lehet a lagyevok szelesebb koru es hosszabb tavu elterjedesenek egyik fo akadalya.
Azt irja, hogy nagyon keves fajt sikerult eddig tobb generacion at fogsagban tenyeszteni, tipikusan a harmadik generacional leall a szaporodas.
Gondolom ennek egyik fo oka megint csak a hianyos taplalasukbol adodo egyre gyengebb kondiciojuk lehet.
Magad is emlitetted, hogy pl mennyivel kisebb sok tenyesztett sama a vadbefogottaknal.

Apropo tenyesztes.
A minap megprobaltam jokora kalitban osszetenni 2 mar honapok ota csak egy racs elvalasztotta levemadaramat. Eleinte ugy tunt, minden oke, egyut ettek egy papajabol is, am estere a himbol kitort az aggresszio, szegeny tojo csak a kalit aljan ulhetett le, igy ujra szet kellett valasztanom oket. Ujabb probalkozassal sikerre mar csak jokora ropdeben latok eselyt.

Es vegul, nemileg elmosolyodtam azon, hogy szerinted engem otthon joparan irigyelnek lagyevo szerzemenyeimert. Amennyire ebbol a topikbol lemerheto, kb kettonket erdekelnek ezek a fajok. Illetve korabban volt meg ketto erdeklodo, de mostanra mar ok is reg eltuntek.

Üdvözöllek WL Sajnálom a mézesheteid végét, pedig elhíheted, én mondom egy öregedő, régóta házas, hogy ezt követheti a kiegyensúlyozott mégjóbb...
Abban teljesen igazad van, hogy az egyoldalú táplálék semminek sem jó, de ez igaz a madár élő eleségére is! Bizonyára a trópusokon a rovareleség előállítása sem a legsterilebb körülmények között történik. Ezt azért írom, mivel a madaraidon megjelenő tünetek súlyos betegségekre utalnak. Erre nem térek ki, mivel valószínű, hogy ott a kezelésre kevés az esélyed. Az ilyen begagadt szemű lesoványodott madarat jobb, ha az elengedés helyett elaltatod! Igy neki is jobb, és nem fertőz másokat.
Annak viszont örülök, hogy a levélmadaraiddal, minivettel stb nincs gondod. Ezekért itthon is sokan irigyelnek, mármint ahhoz, hogy ilyenekhez hozzájutottál. A könyv amit említettél nekem ismerős, bár nincs meg. Engem ettől jobban érdekelne még mindig a Murai Batuk alfajainak pontos ismerete. Eddig 20 alfaj megnevezéséről tudok, de leírás semmi. Például állítólag Szumátrán elhatárolható 3-4 alfaj, Borneón legalább 5. Az is érdekelne, hogy a helyiek a fehérfejűt külön fajnak, vagy valóban alfajnak tekintik e? Persze nem hiszem, hogy erre egy kereskedő tudományos értékű választ adhat, de hátha számomra használható. A TÖBBI MADARADBAN IS LEGYEN SOK ÖRÖMÖD! Üdv. LA.

Kozben veget ertek a lagyevokkel zajlo "mezesheteim".
A gebicstimaliak, akik csak alomkukacot fogyasztottak, sajnos bevaltottak a szakkonyvek es az idonez kereskedok baljoslatat, miszerint a kukac onmagaban rovarevoknek nem eleg. A klasszikus leromlas allt be, eloszor a szemuk dagadt be, aztan fokozatos legyengules. Eloszor a tojonal, amit mar nem tudtam megmenteni, mig a himnel utana idoben elcsiptem az elso tuneteket, hogy elegedhessem alkalmas elohelyen, hatha a termeszetes koszt meg helyrehozhatja.
Ebbol okulva a szinten csak kukacokat fogyaszto kakukkot is elengedtem, pedig o meg jo allapotban volt, es az elso napok utan sokkal elevenebb is lett.
Egy tovabbi aldozat a viragjaro tojo, mig himje azota is vigan szuperal.

Az elmeletileg szinten a "tiszta rovarevok" koze sorolt, am nalam banant es szaraz eleseget is csipegeto safranymadarak/minivetek azonban azota is jol szuperalnak, raerositve arra a sejtesemre, hogy bizony az egyoldalo kaja lehetett a gond (kiveve a viragjaronal).

A "klasszikusabb diszmadarak" koze sorolhato, gyakrabban tartott levelmadarakkal, papaszemesekkel es a bulbullel semmi gond, ramutatva hogy talan nem veletlen miert valtak bizonyos lagyevocsaladok tagjai sokkal nepszerubbe a madartartok koreben, mint masok.
Ez a "tiszta rovarevoktol" egyelore jol el is vette a kedvem, mig a vegyes/gyumolcs alapu koszton elok eloterbe kerulhetnek nalam.

Kozben az utobbi csoport(ok)rol sikerult egy eleg jo nemet konyvet is beszereznem, ez az elso konyvem, ami erdemileg targyalja a viragjarok tartasat is:

http://www.amazon.de/Fruchtfresser-Bl%C ... enbesucher

Hatha valakinek meg jol jon.

Helo Shama!

No akkor szep sorjaban...

Arrol egyelore szo sincs, hogy pintyeimet mind lagyevokre cserelnem.
Amig az osszes lagyevo nem szokik ra szarazelesegre (amit nem is eroltetek), addig etetesuk az eloeleseg es a friss gyumolcs szuksegessege miatt mindig kisse macerasabb lesz, nem lehet ugy "bespajzolni" mint a szaraz magokbol.
Raadasul az elenk kis szovopintyek, kulonosen az afrikai fajok mozgekonysagaval es tarsas viselkedesevel lagyevoim kozul csak regi kedvenceim, a papaszemesek vetelkedhetnek. Tobbi lagyevom eleg maganak valo, inkabb csak elturi (jo esetben!) fajtarsait is maga korul. Persze gondolom pl a seregelyfeleknel ez mindjart mashogy volna...

A samak ara nemigen valtozott, csak ujra felbukkant a piacon az also hatart kepviselo 4000 Ft-os kategoria. Feherfejut mar reg nem lattam, aszzem anno 10ezer korul volt. Mar eneklo, hosszufarku, tarka es egyeb kiemelt minosegu samak arait elvileg tovabbra is nezegetheted a korabbi linken.

Enekversenyre egyszer tevedesbol mentem be videken, aztan rogton fordultam is ki, engem annyira nem erdekel. Hiaba, inkabb vizualis alkat vagyok!
De persze a versenyre felkeszitesrol itt a konyvekben is boven van info, hiszen ez sokkal jobban erdekli az indonezeket, mint a tenyesztes.
Asszem a felkeszitesben gazdagabb rovareleseg jatszik szerepet, mig az alkalmankenti megszolalasra tukrokkel es kezzel mutogatassal probaljak felheccelni a madarakat. A versenyen gondolom a szamos "vetelytars' jelenlete onmagaban serkento hatasu.

Es akkor vissza az aktualitasokhoz.
A sargarigokat vegul fajo szivvel kihagytam.
Utanuk par erdekes szumatrai madar erkezett a piacra, koztuk 2 ezustfulu napmadar (10.000) es par nekem regota igen tetszo zold szarka (20.000!), melyeket persze nagy meretuk es magas aruk miatt fontolora sem vettem:



Utanuk azonban ittletem alatt harmadszor bukkant fel egy lila kakukk him.
Apro termete (teste kisebb verebnyi, bar farka es szarnyai hosszabbak) es kulonleges szine miatt mindig tetszett, de valahonnan ugy remlett, a kakukkok nehezen tarthatok, igy eddig mindig csak racsodalkoztam.
Nos, ezuttal 1200 Ft-ert megvettem!



Erdekes megjelenesen tul roppant unalmas madarnak tunik egyelore, naphosszat szoborkent ul mint egy bagoly, de legalabb eszi az alomkukacokat. Vajon tartosan megel azokon?
Ha valami, akkor ez egy olyan faj, amibol tenyleg felesleges part venni, hiszen tarsas viselkedese kb nulla, szaporitasara az esely meg detto. Utananeztem, es kiderult, hogy nektarmadarak feszkebe csempeszne tojasait, ugyhogy elso lepeskent azokat kene tenyeszteni, pedig ugye mar eletben tartasuk sem konnyu!
Ha neked van barmi tapasztalatod illetve infod ilyen kakukkfelek tartasarol, akkor nosza!

Tisztelt Madarász Barátaim!
WL. írását nagy örömmel olvastam, mivel korábbi beszélgetéseink alapján úgy éreztem igyekszik megfelelő távolságot tartani a lágyevőktől. Lám-lám végül kiderült,hogy a kísértésnek nem lehet ellenállni. A képek magukért beszélnek. Indonéziának csodálatos a madárvilága, mi itthon csak álmodozhatunk ilyenekről. Nos WL gratulálok a szerzeményeidhez. Nem lepődnék meg, hogy ha elöbb-utóbb a magevőidet lecserélnéd a beszerezhető nektár és rovarevőkre. Néhány egyszerű tanács: általánosságban a kistestű lágyevők egész évben együtt tarthatóak. PL. a képen bemutatottak, pápaszemesek stb. Nálunk ez a teleltetés miatt nem teljesen igaz. Az erdei rigófélék mogorvábbak ezeket semmivel se társítsd! A sárgarigót nem ajánlom, mert mindegyik eléggé vad, így kalitkában nem mutat jól egy összetört tollazatú vérző fejű madár. A minivetek minden faját ajánlom. A JÓL BESZOKTATOTT madár hosszú életű lehet. Nyugodtan beengedheted a nagy szobaröbdédbe. A gébicsek bülbülök között több az agrasszívitás. Igy óvatosan társítsd öket. A kistestű levélmadarakkal sincs gond. Ök is mehetnek a közösbe. A KIMONDOTTAN NEKTÁREVŐKET nem tartottam soha, így azokról nem tudok sem jót, sem rosszat mondani. A leírtak alapján úgy érzem az etetésüket sikerül egészen jól megoldanod. Evvel sem lesz semmi gondod, ha a madarak folyamatos ellátását utazásaid idejére is biztosítani tudod! Lágyevők egy nap éhezést sem bírnak ki. Tenyésztésükről csak akkor gondolkozz, ha megtudod oldani, hogy a kedvenc fajokból minden hazautazásnál hazahozol két-két párt. Ott a helyszinen ennek szerintem nincs reális esélye. Lenne egy személyes kérésem. Ha tudsz, nézz meg,- ha van a lakóhelyed közelében- egy madár énekversenyt! Érdekelne, hogy milyen trükkökkel tudják az énekeseket adott időben szerepeltetni. Változatlanul érdekelnének a Murai Batuk árai. Szumátrai, fehérfejű, tarka változatok dollárban vagy forintban. Végezetül sok sikert és még több örömet kívánok a lágyevők tartásához! Üdv. LA.

Es akkor egy kis frissites!

Miutan madarszobam es otreszes ropdem elkeszult, es ezekbe atkerult pintyeim java, felszabadult jopar kalitkam, melyekbe bevasaroltam par helyi lagyevot.

A dolog nem ment tul siman, es a helyi viszonyokra jellemzoen megmaradt madarak elott es kozott bizony akadt jopar olyan is, ami 1-2 napon belul elpusztult.

Szoval a jelenlegi allomanyom:

1 par fahejszinu safranymadar



Ezek az angolul minivet neven ismert fajok legkisebbje es leggyakoribbja, igy legolcsobbja is. Nem en valasztottam oket, de vegul igy is megkedveltem.
Szinben nem versenghetnek mas (pl a skarlat) minivetekkel, es a him meg fiatal, csak reszben szinezodott ki. Nagyon bajos, kecses, csendes es bekes madarkak, akik kimondott rovarevo kulsejuk ellenere minden kulonosebb rabeszeles es trukkozes nelkul elkezdtek maguktol fogyasztani az alomkukac mellett a gyari tojasoseleseget, majd mikor banan kerult kalitjuba, azt is.

1 par barnaholoku gebicstimalia/lombgebics



Ezek regota tetszettek, igy mikor bagoert felbukkant egy him a piacon, nemi tetovazas utan megvettem. Kizarolag kukacokat fogyaszt a mai napig. Kesobb felbukkant a piacon tobb tojo (?) is, melyek kozul a 3. maradt meg. Apro termetuk ellenere eleg rossztermszetu madarak, az ujonnan melletett tojot a him mindig ellensegesen fogadta, majd neha a tojo uldozte ot, es kb napok multan kotottek olyan beket, hogy elvannak a kalitka 2 ellentetes oldalaban. Semmi osszebujas! Fel is merult bennem, hogy ezek a "tojok" esetleg lehetnek fiatal, meg ki nem szinezodott himek is.
Kesobb mikor a safranymadarak a legnagyobb kalitomba kerultek at, ezeket is mellejuk tettem. Eleinte azokra is tatott csorrel acsarkodtak, de vegul csak osszeszoktak. A himet egeszen megkedveltem mokas megjelenese miatt, a tojo (?) csak azert van, hogy megsem szolo madarat tartsak, de ha el kell majd engednem valamit barmi okbol (pl helyhiany), akkor alighanem elso jeloltjeim lesznek.

1 pikkelyes bulbul



Ez az itteni bulbulfajok talan legkisebbike, erdekes a szinezete, es Javan igen ritka is. Az evek alatt eddig 4x lattam a piacon, eloszor 1-1 "part" majd egy szolo peldanyt, melyek kivetel nelkul mind nagyon ramaty allapotban, farok es evezotollaik nelkul erkeztek a piacra - es ritkasaguk miatt megsem olcson kinaltak oket (2000 ft). Mikor a szolo peldanyt feleennyiert is odaadtak, megvettem, de bar tollazatanak hianyos voltan kivul egeszsegesnek tunt, kajahoz nem nyult, es meg aznap elpusztult! Egy hettel kesobb azonban vegre egy teljesen ep tollazatu peldany jelent meg, raadasul szarazelesegre mar raszoktatva. Ot is megvettem, es meg is maradt, bekoltozve a fennt emlitett 2 faj melle. Banant falja, csipegeti a szaaz tapot es a tojasos eleseget is, de kukachoz nyulni meg nem lattam. Eleg unalmas madarnak tunik, csak ucsorog egy helyben, es neha elereszet egy cserrenest. Talan ha tarsa akad, az dob rajta, de ezeknek ugye a nemeket sem lehet megkulonboztetni.

1 par kekhomloku levelmadar



Ez a Szumatra hegyeiben endemikus faj a levelmaarak legkisebbje, es Szumatran is ritka, kevesse ismert. Az osszes levelmadar legkisebbje. Korabban 1-1 peldanyat lattam jo dragan, am mikor vegul tobb kozott 1 ep tollazatu tojo is akadt olcsobban (4500 ft), ot megvettem. Nagyon bajos es szep madar, a 3. napon mar kezembol vette el a tucskoket! Ezen felbuzdulva megvettem melle egy kisse megviseltebb himet is. A "melle" persze ugy ertendo, hogy raccsal kettevalasztott kalitka tuloldalaba. A tojo a himet igy is rogton roppant haragos cserregessel fogadta es megprobalt a racson at nekiesni, am azota lenyugodtak a kedelyek. A him sokkal felenkebb maradt, de neha hallat kulonfele hangokat. A gyumolcsokon tul tucskot es lisztkukacot is felcsippentenek, de roppantul benaznak ezekkel, csorukben addig zsonglorkodve veluk, mig tobbnyire leeseik a kalitka aljara ahonnan az also racs miatt fel sem tudjak venni. Hogy ez a szabadban hogy mukodik, a lombkoronabol leejtve? A himnek hianyzott a farka ami szepen no ki, ezert gondolom, szuksege van feherjere. Osszeferhetetlen termeszetuk eleg nyug, egyszerubb lenne egyutt tartani oket.

1 par bibormellu viragjaro



Az apro termetu viragjarokrol Shama sem irt, es a lagyevos konyveim sem emlitik oket, pedig szamos fajuk szinte versenykepes a nektarmadarakkal szinpompaban, es bajosan apro termetuek is. Itt enekeskent tartjak oket es rendszeresen kaphato par fajuk, de mindig tartottam tole, hogy a nektarmadarakhoz hasonloan rovid eletuek fogsagban.
Vegul eloszor egy aprobb fajuk himjet vettem, ami csak banant es vizet fogyasztott, es ezen persze nem sokaig elt. Vettem azonban melle a fennt megnevezett joval "robosztusabb", es egyben itt ritkabb fajbol is egy part (a kepen a him lathato), akik a papaszemesmadarakkal osszeteve ugy tunik, egyelore jol megvannak. Azokkal azonos taplalekot esznek: gyumolcs, cukros viz, alomkukac.
Ha ezen tartosan megvannak, akkor szamomra rejtely, miert nem lettek ismertebbek es nepszerubbek kulfoldon is.

Osszegzeskent megjegyzem, hogy eddigi tapasztalataim alapjan a lagyevok (kulonosen a rovarevok) sokkal gyorsabban "megszelidulnek" mint a szovopintyek, es valoban sokkal kevesebbet szemetelnek. Bar azert a gyumolcsevokre bizony rafer a napi takaritas, de az csak a kalitka aljara all.
Viselkedesukben is erdekes, valtozatos fajok, de olvasmanyaim alapjan joreszuk csak ropdeben tenyesztheto, ami nyilvan szinten nem kedvez szelesebb elterjedesuknek hobbistak koreben.
En is sokkal szivesebben tartanam oket jokora, gazdagon beultetet ropdeben, mint kalitokban.

A lagyevozes legnagyobb veszelye, legalabbis itt, pont az, hogy szepseguk es valtozatossaguk miatt nehez leallni a gyujtemeny folyamatos bovitesevel!
Ma pl ez a ritka sargarigofaj kerult miota az eszem tudom eloszor a piacra, es mindjart parban! 5000 Ft lenne a par, es bar sargarigomercevel kicsikek (kb kisebb mejnomeretuek), azert nagyobbak minden eddigi madaramnal igy hova tennem oket?



Es vegul regi kedvenceimbol a papaszemesmadarakbol is bukkantak fel ujabb fajok, de arrol inkabb az o kulon topikjukba irok.

Visszakanyarodva a seregelyek temajahoz, hazaterve szokatlan bosegben talaltam oket a helyi piacokon.
Csak erdekesseg kedveert megirom (forintositott) arukat is:
Indiai mejno (A. tristis) Szumatrabol 3000
Parti mejno (A. ginginianus) Kinabol! 3000
Rozsaseregely/pasztormadar (S. roseus) Kinabol 5000 (nagyon tetszik!)
Javai mejno (A. cinereus) 1500
Azsia tarka seregely (S. contra) 10.000

Utobbi fajbol rengeteg fogsagban szaporitott (!) mar epp repulni es onalloan enni kepes de kezre meg lelkesen tato fioka kaphato, gondolom ezek tokeletesek lennenek szeliditesre es talan beszedre tanitasra is?
De helyigenyuk es a shama altal itt mar emlutett piszkitasuk miatt en ezeket inkabb kihagyom.

Lágyevős madárszoba:

_________________
Kurunczi Gábor

www.neophema.hu

Ja, es ujabb rossz hirt kaptam hazulrol lagyevoim ugyeben.
Az addig teljesen jol szuperalo azurcsuszka jobb szeme felett egyszer csak jokora, gennyel telinek tuno daganat alakult ki, es a madar ennek megjelenese utan 3 nappal el is pusztult. Nagyon sajnalom. Raadasul el sem tudom kepzelni, mitol lehetett.
Tipp?

A, a fenet!
Olyan silany volt ott a korall meg az utakat reklamozo irodak fotoin is, hogy be sem fizettem a turaikra. Akik mentek, azok is azt mondtak, hogy a korall nagyon gyenge volt. Hiaba vann ott egy hosszu korallzatony, a szigeteik szinte mindegyiket mangrove veszi korul. Meg strand is alig van, nemhogy korall.

Szoval a legszebb korallszirtek meg mindig Indonezia Raja Ampat szigeteinel vannal, egyben pompas esoerdokkel, bennuk endemikus paradicsommadarakkal.

Viszont itt Costa Ricaban par napja vegre lattam him (es tojo) quetzalt is.
Nemi csalassal, ui. mestersegesen kihelyezett oduban koltottek kenyelmesen egy turistaut mellett, egy potom $19 beugrot szedo magarezervatumban.
Nem 100% autentikus, de legalabb megvolt.

Egyebkent osszessegeben meglepoen szintelen az itteni madarfauna az altalam megszokotthoz kepest. Jo reszuk a barna, szurke vagy fekete szineket viseli. Meg a papagajok tulnyomo resze is sima zold, talan 1-1 folttal. Kivetel van, de nem sok.

Hali!

Szóval Belizben is voltál? Sz@r ügy lehet...ott vannak a Föld egyik legszebb korallzátonyai...
____________________________________
Egyébként nem pont a turákókra gondoltam de bármikor elfogadnám őket he...lenne meleg helyem.Meg ha annyit szánnék a havi téli gyümölcspénzre mint amik ezek felfalnak....nem 5 dekás izék ám... Azt nem mondom, hogy anyagi csőd lenne, de a nejem így is csak bámulja a reggeli változatos gyümölcskosztot, és megjegyzi, hogy a gyerekeket nem tartom ennyire jól..

Ezek aránylag rendszeresen kaphatóak, ha más nem Pócsi Béla tenyészetéből.Van egy kis film is róla, nem tudom, hogy láttad-e már? https://www.youtube.com/watch?v=65USqkMxZ4E

Mondjuk 2x annyiba lenne egy pár mint amit szánok rá de az a helyzet, hogy a lepidák megint költenek, láttam pár tojást, szóval a röpde foglalt ez éveben, úgyhogy ülök a pénzen...

De mivel irigy vagyok ezért megpróbálok élőben felkeresni egy-két korallzátonyt
és közben nézem a parti erdőt is... persze, lehet, hogy erre rámegy a félretett pénz is..

A hirdetes eltunt, viszont azota lattam a "mannikinek" 2 fajat szabadban is Belizeben. A pirossapkas himek "lekelve" ("tancolva") roppant mokasak.
Ezek is megerdemelnenek egy jokora ropdet siman, de gondolom nemigen kerulnek forgalomba.

A tartasuknak meg csak akkor tudok utananezni, ha ujra Indoneziaban leszek, konyveim tarsasagaban.

Turakok?
Mintha azokat neha lehetne kapni odahaza is.
Szepek es nem panaszkodhatnal, hogy nem toltik be a ropdedet.

Hali!

"Iszonyú " szép madarak, jó környezet: http://translate.googleusercontent.com/ ... 2LmCVBSaUA

Express: Kaptam szép levelet tőlük, hogy az új oldal a kor követelmányeinek megfelelő .. blabla... egy nagy kalap [CENSORED] az "új" oldal. Eladták a felhasználókat a másik portálnak, ez nem beolvadás egy modernebb rendszerbe ez visszalépés (fényéveknyit).

Menjók: Ha majd helyileg jobban állok, elgondolkodom rajtuk

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

Nem egyedül neked áttekinthetetlen, összebarmoltak mindent
Én már írtam is nekik, hogy csináljanak valamit, de egy üzenet kevés a mennybemenetelhez, ezért nosza háborogjatok ti is

ugyfelszolgalat@jofogas.hu