Hogy konnyen megtalalhato legyen az info, bemasolom ide Shama ezekrol a madarakrol szolo hozzaszolasat a lagyevos topikbol.
Shama írta:
Pápaszemes madarak.
Több tucat fajuk, és alfajuk terjedt el, főleg dél-Ázsiában és a szigeteken, de élnek Afrika keleti területein is. Nálunk név szerint a madarászok a gangesziről hallhattak, de hogy valójában ténylegesen melyik faj kapható azt nehéz meghatározni. Vagy elhisszük, hogy az a faj, amit nagy ritkán látunk, az a tulajdonosa állításának megfelelően valóban beazonosítható, vagy nem. A fajmeghatározáshoz több madár egyidejű látványa segítene, vagy egy pontosabb leírás, fénykép stb. Persze konkrét faj azonosítása nélkül is ajánlani tudom bármelyiket azoknak, akik lakásukban gyönyörködni szeretnének néhány kedves, vidám, aprócska csicsergőben. Elsősorban a hazai viszonyokhoz tudok javaslatot tenni, hiszen a melegégövi tartást, az ottani körülmények határozzák meg. Avval kezdem, hogy igénylik télen is a szobahőmérsékletet. Nagyon szépen berendezett madárvitrinben több példányt is tarthatunk belőlük más aprósággal együtt. Ezek lehetnek kis testű magevők közül: zebrapinty, rácsosszárnyú, apácapinty, bronzpinty, gould, tigrispinty, afrikai amarant, aranymellű, és nem sorolom tovább. Papagájamandínákat nem tennék melléjük. Ennek egyetlen oka, hogy megfigyeléseim szerint, a közel azonos színhatású madarak nem szívlelik egymást. Tartásról beszélek, nem tenyésztésről. Tenyésztés csak külön párral lehetséges, ha már „trópusi erdővel” nem rendelkezünk. Tenyésztésről személyes ismeretem nincs, mivel csak vendégként voltak nálam pápaszemes madarak. Abban a pár hétben én is vegyesen tartottam őket néhány pár nélkül maradt magevővel. Tehát nem az a gond, hogy mással tarthatóak-e, mert igen, hanem az etetésükre jobban kell ügyelni. A pápaszemes madarak nagyon szeretik a túlérett gyümölcsöket, a nektárt helyettesítő mézes, cukros vizet, gyümölcslevet, kompótlevet, kompótot, alombogár lárváját, hangyabábot, levéltetveket, „vízibolhát” finom lágyeleséget. A könyvek írnak aszalt gyümölcsöt és édes főtt rizst is, én egyiket sem adtam nekik. Vajon Ázsiában esznek ilyent? Szó, ami szó, önmagában az eleség összeállítása nem okozhat gondot senkinek, hiszen -bármilyen gyors is az emésztésük,- ezek a kicsi madarak semmi esetre sem esznek olyan sokat, ami a pénztárcánkat túlterhelné. Viszont csupán fajtársaival együtt tartva is előfordulhat, hogy nem megfelelő etetőedénynél a vitrinben mindent összekennek. A ragacsosság, magevőkkel együtt tartva még csak fokozódik. A közös tartásnak van még egy hátránya. A magevők hamar megtanulják, hogy ami a pápaszemeseknek finom, nekik is az, így hamar elfogy az apró élőeleség, lágyeleség stb. Tehát a tartás így több figyelmet, több eleséget igényel, mert a többi más fajú madarunk eleszi lágyevőink elől a létfontosságú eleséget. Különösen ott figyeljünk erre, ahol nincs lehetőségünk napközben is etetni. Márpedig madarainkat soha ne éheztessük, mert ebbe rövid idő alatt belepusztulhatnak. Arra is ügyeljünk, hogy a „mézes vizet” valamilyen szűkebb nyílású edényből itassuk. Olyanból, amiből elérik, de belemenni nem tudnak. Na azt képzeljétek el, micsoda látvány a cukros vízben megfürdött madár. Lágyevőket más lágyevővel ritkán társítok, de néhány azonos méretű, azonos ivarúak esetében hely takarékosságból én is megteszem. Többektől hallottam, hogy a vett befogott madarak színe kifakult. Lágyevőknél nem használatos a magevőknél ismert színfokozók használata, így itt a szép szín elvesztése a rosszul tartott madaraknál fordulhat elő. Megfelelő elhelyezés, megfelelő eleség, NAPFÉNY, és megfelelő páratartalom mellett madaraink tolla ragyog. Vedlési időszak azért okozhat gondot.
Mai mesémet avval zárom, hogy nagy hiba a pápaszemes madarak megfogyatkozása Európában. Ezek a madarak a panelban élőknek is kedvenc lágyevője lehetne. Ezeregyedszer is elmondom, hogy lakásban a lágyevők kevesebbet szemetelnek, mint mondjuk egy hullámos. Ráadásul e kecses apró madárkák hangja a szomszédokat sem zavarhatja. Sajnos pápaszemes madárból egyet, vagy kettőt venni értelmetlen. Csak az szerezzen be belőlük, aki megengedheti magának, hogy legalább négyet vagy többet megvásárol. A nemeket a börzén megállapítani nem lehet, az eladókról pedig rosszat ne feltételezzünk, de több madár esetén esélyünk van arra, hogy a csapatban lesz tojó is és hím is. Az áruk akkor lenne elfogadható, ha egy-egy egyed nem kerülne többe, mint egy mozambiki csicsőrke. Sajnos ez álom. Az igazsághoz tartozik, hogy ez a gyakran írt sajnos, és ha, vagy az álom is madarászaink megfontoltságának hiányából fakadt. Gondoljuk végig, hogy adott időben az olcsó, tömegesen elérhető madarakat mennyire értékeltük, értékeljük. Hová lettek? Eltűntek, a pápaszemesekkel együtt. A behozott több száz madarat hiába keressük, elveszítettük, helyettük lógó orrunkon feltolt pápaszemünkkel nézegetjük az élő helyett a könyvekben bemutatott képeket.
Üdv. Lakó Antal
Es akkor par megjegyzes es kerdes.
Itt az osszes nepszerubb faj kozul csak ezekrol hallottam mindenkitol, hogy kifakulnak, szep sarga es zold szinukbol szurkes lesz.
Pedig itt napoztatjak is oket naponta.
Viszont etetesuk talan kevesbe valtozatos.
Alapelesegkent banant kapnak, mellette alomkukaccal, hangyababbal, esetleg liszkukaccal es szarazeleseggel, de hallottam olyat is, hogy valaki csak SUN bananizu babaeledelen tartotta madarat.
Mivel itt talan a legolcsobb, legtomegesebben arult lagyevok, tenyesztesukkel senki nem veszodik, oket is enekukert tartjak egyesevel, apro kalitkakban.
En a sargafejuekbol 4-et, es mellettuk egy kisebb fajbol 2-t tartok egyutt.
Utobbiak mintha kevesbe lennenek eleterosek, tehat lehet, hogy nemsokara csak a 4-es csapat marad.
Egyebkent a sargafejuek kozt volt 2 peldany amelyek fejen a sarga szin az elso reszre korlatozodott. Arusuk szerint ok a tojok, igy bar en is mindig ugy olvastam, nincs kulonbseg a nemek kozott, biztos ami biztos alapon azt a kettot megvettem. De talan csak fiatalabbak, vagy mar kevesebb festek jutott rajuk.
Szerintem is lakasba idealis madaraknak tunnek, es meg kiszurkulve is bajosak lehetnek.
Tenyesztesuk anno odahaza senkinek nem sikerult?