A cikket a Mondain fajtaklubb oldaláról másoltam.
Az eredeti cikk fordítása megjelent a MONDA-IN-FORMÁCIÓ 2010. decemberi számában!
Egy, a közelmúltban, egy kiállítási galambtenyésztőnél történt igen súlyos eset kapcsán szeretnék Önöknek írni erről a betegségről.
A klamidiózis, amelyet a galambok esetében ornitózisnak, vagy papagájkórnak (psittacosisnak) is neveznek a görbe csőrűeknél (a papagájoknál vagy a törpepapgájoknál…), egy a Chlamydia psittaci baktérium által okozott betegség.
Ez a kórokozó számos őslakos vagy bevándorló madárfajt megfertőz, de nagyszámú emlőst is, mint az ember. Az első nagy járvány 1929-ben jelent meg egy papagájtenyésztő farmon Argentínában és gyorsan hatalmas járvány lett belőle, amelynek, nagyon gyorsan sok ember esett áldozatul. Ezután rendszeresen találtak emberi eseteket, papagájt vásárlóknál, a vásárlást követő 1-3 hétben. Néhány évvel ezelőtt egy Morbihanban található vágóhíd személyzete fertőződött meg a kórokozó által egy fertőzött pulyka szállítmány miatt. Valójában, a madarak a fertőzés természetes raktárai, az emberi fertőzés véletlenszerű és ritka.
Megjegyzés: ez a baktérium eltér a Chlamydia trachomatistól, amely a nők meddőségéért felelős, vagy a Chlamydia felistől amely a macskáknál a kötőhártya gyulladásért felelős, vagy a Chlamydia pneumonie-től, amely emberi tüdőbetegséget okoz.
A fertőzés főleg légzőszervi úton terjed, a tollazatból, ürülékből, vagy orrváladékból származó fertőző anyagok belélegzésével. Ez a légutak megbetegedése, de más szerveket is érint, mint az ízületeket, a lépet, az agyat… Felelős a légúti megbetegedésekért (coryza), de az ízületi gyulladásokért, a kövér felnőtt madarak halálozásáért, az idegi károsodásokért… A betegség tehát a megtévesztésig hasonlít a szalmonellához. A lappangási ideje 3-tól több hétig terjedhet. A betegség több madárfajt érint (mindet? ) és emlőst is érint, de eltérő tünetekkel és súlyossággal jelentkezik egyrészt a Chlamydia törzs, másrészt a megfertőzött állatfaj függvényében. De a betegség leggyakoribb formája …a klinikai tünetek teljes hiánya ! Egyébként különböző szerológiai vizsgálatok mutatnak szeropozitivitást, 30-tól 70 %-ig terjedően a galambok esetében anélkül, hogy azok a betegség bármilyen tünetét mutatnák.
A betegség könnyen gyógyítható tetraciklin vagy doxyiciclin alapú tablettás kezeléssel, de a baktérium továbbra is a madarakban marad, bármelyik pillanatban „felébredhet”. Az enrofloxacin (Baytril) hatékonynak ismert a baktérium ellen. Részemről, nem tudtam érdekes eredményeket megfigyelni ezzel a kezeléssel. Az utolsó papagájt (Ara arauna), amelyet kezeltem, tüsszögéssel és ismétlődő orrfolyással került hozzám. A tenyésztő, javulás nélküli Baytril kezelésről számolt be. A konzultáció során előírt doxyciclin kezelés gyorsan gyógyulást hozott. A sinus és torok keneten végzett PCR analízis kimutatta, a tapasztalatokon alapulva a Chlamycia psittaci baktérium jelenlétét. Egy húsgalamb tenyésztő farmon, ahol a tünetek a szalmonellára korlátozódtak (fekete tojások, arthritis, halandóság…), a difloxane alapú kezelés (Dicural), a Baytrill családból származó antibiotikumos kezelés bevezetése nem javította a tüneteket. Azután, hogy az analízis alapján a klamidiózis diagnosztizálásra került, tetracyclin alapú kezelést jegyeztek fel. Minden gyorsan visszatért a rendes útra a tenyészetben.
Megjegyzés: Bár kevésbé hatásos a klamidiózissal fertőzött madarak esetében, a Baytrill családba tartozó antibiotikumok az elismertek az embernél a klamidiózis fertőzés gyanúja esetén!
Ez a baktérium az emberre is átterjedhet. Egyfajta „nátháért” felelős, amely ellenáll a megszokott antibiotikumoknak (ha az orvos azt a kezelést használja). Az a személy, akire a bevezetőben utaltam, néhány napig tipikus náthára jellemző tünetet mutatott, azután a betegség hirtelen légzési nehézségekkel súlyosbodott. A kórház teljes újraélesztő személyzetét mozgósítani kellett.
A kórházi kérdőív alapján szerencsére kiderült, hogy a betegnek galambjai vannak. A klamidiózist mutatták ki (más fertőző elemek mellett, mint az SRAS…és a madárinfluenza !), mert ez lehetővé tette, hogy megértsék ennek az atipusos tüdőgyulladásnak az eredetét. A kórház belső személyzete lépett velem kapcsolatba hogy kivizsgálják a galambokat. A klamidiózis diagnózisát a páciensen 48 órával később megerősítették. Az alkalmazott speciális (doxyciclin) kezelés, a betegség gyors javulását hozta.
A galambok klinikai vizsgálata semmilyen eltérést nem mutatott (kivéve azokat, amelyek a kapillárisokban jelentek meg, a betegséggel azonban nem volt semmilyen kapcsolatuk). Ráadásul arra emlékeztek, hogy 1 vagy 2 párnak kétszer volt fekete tojása idén tavasszal. Mindazonáltal, a Chlamydophila psittaci jelenlétét az analízis igazolta. A galamboknál kezelést alkalmaztak, nem csak a gyógyítás érdekében (nem voltak betegek!), de annak megakadályozására is, hogy kiválasszák a mikrobákat. 15 nappal az antibiotikumos kezelés után (Doxyciclin) már nem találtuk a klamidiózis nyomait a galamboknál legalább két hónapig (tovább nem folytattuk a kutatást). A tenyésztő megtartotta a galambjait!
Ez az eset a szükséges kapcsolatot illusztrálja az orvosok és az állatorvosok együttműködésének szükségességét az állatok és emberek azonos betegségeinek esetében (zoonosis).
A galambok esetében nem könnyű a galambok diagnosztizálása.
Egyrészről, a galambok minden klinikai tünet nélkül megfertőződhetnek. Amikor a tünetek megjelennek, megtévesztési hasonlíthatnak a szalmonella tüneteihez (arthritis, méningitis, héjban halálozás,…). Néha a mikroba egy egyszerű coryzáért felelős, mint ahogy sok más fertőző elem.
Ráadásul, a klasszikus bakteriológia, rutin eljárások alapján, EGYETLEN ESETBEN SEM teszi lehetővé a mikroba felfedezését. De egy speciális diagnosztikai eljárás lehetővé teszi, hogy könnyen felfedezzék a mikroba jelenlétét az ürülékben.
Összefoglalva, az ornitózis egy, a madarak, és különösen a galambok között nagyon elterjedt baktérium által provokált betegség. De a betegség éppolyan ritka a madaraknál, mint az embereknél, akik a madarakat nevelik. De mindazonáltal nem kell elhanyagolni ezt a diagnosztikai hipotézist a náthára jellemző tünetek erősödésénél az emberek esetében. A betegség valójában különösen súlyos lehet megfelelő speciális kezelés nélkül.
A galambokra vonatkozóan, érdekes lenne ismerni ennek a betegségnek a valós megjelenését különböző patológiás megfigyelésekben, és különösen a coryza szindrómában. De ennek érdekében, nagyon jól irányított analízist kell végrehajtani, hogy felfedezhető legyen a betegség.
Dr Bernard LEFEBVRE
Állatorvos
Megjelent: CAM Bulletin No. 94. számában
Fordította: Bukor Szilvia