Kedves Warhawk,

Nagyon köszönöm a véleményt,én is ezen töröm a fejem egy ideje,hogy egy nagyobb közös kalitka lehet az első lépés,ami mindkettőjük számára ismeretlen. Aztán a többit meglátjuk. Egy biztos: annak idején azt gondoltam,hogy kedvencnek a legjobb lesz egy kézzel nevelt,most már valamennyi tapasztalattal a hátam mögött azt mondom,hogy a kézzel nevelés sok esetben buggyant madarakat eredményez...

Az első kérdéssel megfogtál.
Ha gondolod privátba megírom zanzában, de nem akarom itt keverni a szalámit, mert végül is nem kerültem "üzleti kapcsolatba" az eladóval, de lassan már ott tartok, hogy referenciát nézek a tenyésztőről.

Ismert vagy elismert? Mert nem mindegy. Amúgy meg... komoly problémák vannak a fejekben néhol. Amikor egy "tenyésztő" azzal sincs tisztában, hogy a madarai nem azonos alfajhoz tartoznak (vagy rosszabb, mert tudja csak nem érdekli) akkor ott baj van.

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

Peti007

Azért kézzel nevelt és kézzel nevelt közt is van különbség.
Van aki azt is annak tartja, hogy az inkubátorban kikelt fiókát CSAK az etetés idejére veszi ki és utána dugja is vissza.Van aki foglalkozik is egy keveset vele, van aki meg sokáig.

Láttam ilyet is, meg olyat is.

Azt biztos, hogy az én párom is ilyen, mert a hím sokkal bizalmasabb, amolyan ragacs néha.

Ottó elmondta, hogy a két madárból csak az egyik az övé a másik egy másik tenyésztőtől van de azt is Ő szerezte nekem.Biztos vagyok benne, hogy a másik madárral nem foglalkoztak annyit mint ami Ottótól van.

Szelíd ugyan, tökéletesen meg vagyok vele elégedve ezzel nincs is probléma, sőt mindenkivel egyformán viselkedik de nem keresi annyira a társaságot mint a hím.
Ellenben már ő egy tökéletes alap lenne egy további szelídítéshez ami nem célom, mert minek?Ő úgy jó ahogy van.

Tehát azok a madarak amelyeket csak etetés idejére vesznek ki, főleg "tömeggyártásnál-futószalagon" azokkal többet is kell foglalkozni.

Sztem az ilyen tenyésztők nevét tudjuk, nem kell leírni.Bár az nagyon meglep, hogy akitől vette ilyen madarat adott el, de lehet, hogy valami gikszer történt és nem az Ő hibája.Mondjuk a közmondás szerint hallgattasék meg a másik fél is.

Egyébként ez a tenyésztő titulus is olyan...
A börzén olyan madárpár volt ami után régebben vágyakoztam, de a CITES miatt már szinte eladhatatlan mert félnek tőle emberek, hogy be kell jelenteni micsoda tortúra az...
De a lényeg, hogy a madarak nem voltak fiatalok, sőt költőpárok voltak de olyan kis termetűek voltak, hogy csak lestem..
Láttam én már több ilyen madarat TÉNYLEG OLYAN TENYÉSZTŐNÉL aki csak minőségi madarakat árul, és azok vagy 5 cm-el nagyobbak voltak.

És nem azért mert doppingolta Őket és nem azért mert alfajok voltak, és nem azért mert standard madarak voltak, mert ennél a madaraknál még azért nincs ilyen..

Csak egyszerűen nem érték el a normál méretet. És ez egy országosan ismert tényésztőnél volt.Ez számomra egy kissé zavaró.

Bár úgy írtad, hogy "fullszelíd család kedvenc volt" így nem értem én sem, hogy mi is van/volt a kulisszák mögött.

Nos, mivel a fiú kézzel nevelt madár (hogy mennyire volt szocializálva a kézzel nevelés során azt nem tudhatjuk), így a viselkedése ha nem is normális, de érthető. Lehet sosem fogja felfogni, hogy ő nem ember, hanem pont olyan madár mint aki a mellette lévő kalitban van. Próbálkozni viszont mindenképp érdemes, mert egy idő után valószínűleg mégis elfogadja majd a másikat. De ez nem napok vagy hetek kérdése, hanem valószínűleg hónapokig tartó folyamat eredménye lesz.

Ha két idegen madarat össze akarunk szoktatni, akkor a legjobb módszer, ha a régi madarat teszik az új helyére, hogy ne érezze "otthon" magát. Az új környezetben kicsit ő is idegen lenne és nem akarná védeni a saját territóriumát. A legjobb tehát az lenne, ha a fiú (régi madár) kerülne be az új madár mellé (felügyelettel persze). Vagy pl a szobában közösen legyenek kint így van lehetőségük kitérni egymás elől.

Az is jó megoldás lenne, ha egy nagyobb (közös) kalitot szereznétek a számukra amit telepakoltok játékokkal (rágható fajátékokkal), így az agressziót és a rágási kényszert azon élhetik ki.

Bármelyik módszert próbáljátok, nagyon fontos eleinte a folyamatos felügyelet!

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

Sziasztok,

A tanácsotokat szeretném kérni. Tavaly áprilisban vettünk egy kézzel nevelt szenegáli fiút, aki az elmúlt egy évben nagyon nagyon jó barát lett, a család kedvence. Talán túlzottan is, mert ha egy napra elmentünk valahova, amikor hazajöttünk, látható volt, hogy nem túl sokat evett, kicsit mindig megzakkant. Ezen felbuzdulva, és hogy jól érezze magát a madárka, egy hónapja vettünk mellé egy szintén kézzel nevelt 4 hónapos szenegáli lányt. Itt kezdődtek a problémák. Külön külön jól megvannak, de ha egy pillanatra is egymás közelébe rakom őket, lassan méregetik egymást, aztán egyre közelebb merészkednek egymáshoz, aztán kisebb csetepaté alakul ki. Komoly sérülés nem volt, mert mindig a közelben vagyok. A tenyésztő, akitől vettem, azt javasolta, hogy a fiú kalitkájába költöztessük a lányt, a fiú jelenleg egy nagyobb utazó kalitkában lakik. A két kalitka közvetlenül egymás mellett van, egész nap látják, hallják egymást. Napközben szoktak egymagukban is lenni, de a szakirodalommal ellentétben én még nem tapasztaltam, hogy kezdenék megszokni egymást. Pedig tényleg jót akartam, azért vettük a társat, de egyelőre, egy hónapja nem jutottunk túl sokat előre. Lehet, hogy a fiú alapvetően nem is igényelné a madár társat? Mert a lány piszkálását az elején is ő kezdte.
Szóval tanácstalan vagyok, ha valakinek van ötlete, köszönettel várom.

Ezt én már tényként kezelem (hogy nem kézzel nevelt). És ehhez képest tényleg jól haladnak.


Kicsit (részben) OFF: Nos, tudom nem megnyugtató, de szinte mindenben hasonlókat tapasztalhatunk. Pl. kutyásoknál az eladott eb kategóriákkal drágább ha törzskönyvel kéred. Mert a törzskönyv drága – de ez hazugság, mert nem az. Ellenben az így lespórolt törzskönyvel más nem tőle származó kutyákat tud eladni. Vagy épp a nem törzskönyvel eladott kutya valójában nem tőle származik. Ha már eljöttél képtelenség bizonyítani. Tudok olyan "tenyésztőt" (én nem nevezném annak) aki azért ér el eredményeket, mert saját egyesületet hozott létre amin keresztül gyártotta magának az "elismeréseket". Az állatorvos becsületét is megvette kilóra.

És ezek még csak nem is a "szaporító" kategóriába tartozó emberek. Ezeket tenyésztőnek hívják.

Sorolhatnám. Itt még az sem segítene, ha a tenyésztői "státuszt" csak vizsgával lehetne elérni. Mert ott is lenne aki ismeretséggel vagy pénzel megvenné magának. És attól kezdve nincs sok értelme az egésznek. Elnézést, csak kidühöngtem magam.

Siralmas a helyzet.

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

Szia Feri!
Az már teljesen biztos, hogy ez a madár nem szocializált, kézzel nevelt, de a "tenyésztő" természetesen "családi környezetben nevelt, teljesen szelíd" -ként adta el, és az ára is ennek megfelelő ( sőt még jóval felette !! ) volt .
Ezzel egyébként az a gond, hogy azon kívül, hogy még akár bűncselekménynek is számíthat az ilyen jellegű átverés ( attól függetlenül, hogy elég nehéz bizonyítani ...bár szerintem egy ornitológus szakvéleménnyel már neki lehetne indulni...) , egy életre el is tudja venni az ember kedvét ettől a hobbitól.. ( az emberek felé táplált "bizalomról" már ne is beszéljünk... )
Azt hiszem Nektek nem kell taglalnom, hogy milyen nehéz megélni az idomítással járó napi szintű kudarcokat -pláne kezdőként - és lehet, hogy a büdös életben nem fogok tudni egy olyan teljes értékű társat nevelni belőle mint amilyet szeretnék.
Pont ezért szerettem volna igazi kézzel nevelt példányt, hogy normális alapokat kapjak, legalább ne utasítsa el a közeledésemet a jószág. Az árával sem lett volna gond, ha tényleg azt kapom amit ígérnek !!!!
Lehetett volna gerinc a kereskedőben, és megmondhatta volna, hogy figyelj : ez a madár bizonytalan, nekem is problémás ( mert persze tőle is menekült !!!!!!! ) gondold át, vagy inkább várjál egy hónapot, jön a következő adag, válassz majd abból....A pénzét akkor is megkapta volna !
Persze nem így volt...... csak félős, majd megszokja az új helyét......nem értem miért ilyen stb......
Ebből is tanul, és építkezik az ember..... Csak szomorú, hogy manapság amikor pénz cserél gazdát, szinte száz százalékban negatív tapasztalatokat nyerünk "fajtársainkkal" kapcsolatosan....
És itt jön a képbe a 21. század fő szlogenje, hogy itthon nagyon sokan azonnal, és gyorsan akarnak pénzt szerezni... Ahhoz nincs elég agya, hogy kicsit előre is tekintsen a jövőbe...Ma megcsinálom a nagy üzletet, és nagyban f@sok rá mi lesz holnap....
Egyelőre még nem akarok vádaskodni, folyamatosan dolgozok a madárral, de egyszer úgyis elfogy a türelmem és akkor biztos, hogy a környezetemben mindenki ismerni fogja ennek a kereskedőnek a nevét!
És amit viszont nagyon szeretnék tudni az pedig az, hogy valójában honnan való, és ki nevelte fel ezt a fiókát, mert nemhogy nem kezes, de kimondottan FÉL, RETTEG az emberi kéztől ! Nagyon valószínű, hogy valami komoly negatív élménye van szerencsétlennek !! Szóval ennek az ismeretlennek is ki szeretném fejezni egyszer a hálámat !
Szívem szerint visszavinném, de úgy érzem, hogy az állattal szúrnék ki leginkább... És titkon remélem, hogy ezt a belé fektetett extra energiát és szeretetet egyszer majd meghálálja.
Már volt több papagájom, és a legrosszabb eresztésekből ! A kereskedésben vett, pánikolós, csípős nimfa két hét alatt olyan kezessé vált nálunk, hogy a zuhanyzóba is magammal kellet vinni, mert ha nem látott, akkor visítva végigpásztázta az egész lakást.....
Szóval - nagyképűséget félretéve - abban biztos vagyok, hogy a hiba nem az én készülékemben van...

Ismét nyomatékosítanám, hogy amennyiben rövid határidőn belül áttörést érek el a kismadárral - amit kétlek - akkor természetesen a sikert is nyilvánosságra hozom, megkövetem magam, és mindenkitől elnézést kérek... de egyelőre az a nagy helyzet , hogy szerintem át lettem vágva !!!

Mindenesetre az itt jelenlévőknek szeretném megköszönni a segítséget !
üdv.p.,

Ezzel az a baj,hogy eltelt kb.10 nap és egy kézzel nevelt ennyi idő alatt szinte teljesen megszokja az új helyet és az új gazdát.Tehát a madár valószinűleg nem kézzel nevelt(csak az ára ) Ha viszont szülő nevelte,akkor tényleg jól halad a szelidités.Bocs,de nincs hosszú i a billentyűzeten.

Nagyon köszönöm a támogatást !!! A próféta szóljon belőled !!

Ez teljesen jó (apró lépésekben kell haladni) és teljesen megszokott (néha olyan mint két lépést hátra és egyet előre). De apránként haladva előbb - utóbb meg fog szelídülni. Szóval szerintem jól haladtok!

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

Szia Ottó !
Nagyon köszönöm biztató szavaidat !
Nagyon szépek, és kedvesek a madaraid ! Jojo is mesélte, hogy az Ő papagájai is Tőled származnak .
Nagyon bízom benne, hogy rövidesen az enyém is hasonlóképp fog viselkedni ! Elviekben decemberi kelésű, remélem még nem késtem el semmivel.
Apró lépésekben haladunk ( legalábbis úgy érzem ) , csak egy valami zavar... Ha estére elérünk valamit ( pl. megengedi, hogy megsimogassam a csőrét, fejét ) , az másnap reggel már nem működik, és egy kicsit olyan, mint ha elölről kéne kezdenem mindent
De estére általában megint minden oké....
Nagyon bízom benne, hogy nem én fogtam ki az egyetlen személyiségzavaros, v. amnéziás anti-szoci szenegálit !

üdv. p.,

Őket nem kell hajkurászni,és még nem is morognak.
Egyébként kézzel és kézzel nevelt madár között is sok a különbség.
De,mivel fiatal madárról legyen szó ha szülők által nevelt is biztosan meg szelídülni.
Ezek a madarak nagyon okos és értelmes kis állatok.
Nálam a szülők által nevelt 4-5 éves madarak is kézből esznek.

Sziasztok !
Csak , hogy a jó dolgokról is beszámoljak :
Ma este a madár kézből elfogadta a banánt, és sikerült a csőrét is megsimogatnom a ketrecen belül, és kívül is !!!
Hihetetlen !
Tegnap még morgott, ha a kezemet a ketrec felé nyújtottam, ma este pedig ez....

Lehet, hogy tényleg csak idő kell Neki, hogy megszokjon minket ....
Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy rengeteget foglalkozom Vele, de ez mondjuk természetes.
Szóval nincs minden veszve !!

Köszönöm a sok jó tanácsot, és segítséget !
üdv.p.,

Szia !
Na ez az! A tenyésztőnek is elrepült, de elfogadtam a magyarázatot, hogy engem nem ismer, ezért még fél.... Szándékosan azért esett a választásom erre a madarászra, mert kézzel nevelt , szelíd madarat szerettem volna....És persze nem is annyit fizettem érte, mint egy szülők által nevelt példányért...
Most már mindegy, ebből is tanul az ember.
Nagyon köszönöm a segítséget !

Hello!
Ez szerintem egyáltalán nem normális reakció egy kézzel nevelt madárnál.ott voltál amikor kiszedték a helyéről?Mert egy szelid madarat a tenyésztője/tartója egyszerűen leemeli az ülőrúdról megfogáskor.Mert az nem menekül az ember elől,hanem inkább keresi a társaságát.Ha máshogy történt a megfogása(kesztyűvel,áttereléssel,hálóval)akkor az jó eséllyel szülők által nevelt. Ha viszont nem igy történt,akkor valamivel nagyon megijesztettétek a madarat.És csak lassan fog a bizalmába fogadni.De ne add fel,sikerülni fog!Egy kézzel nevelt szenegál mindig bizalmas marad az emberrel.Csak idő és türelem,na meg valami csemege kérdése.

Sziasztok !
Négy napja vásároltam egy zárt gyűrűs, 5 hónapos, kézzel nevelt szenegáli papagájt. A madár látszólag nagyon jól érzi magát, csacsog össze-vissza, szépen eszik, viszont az emberi közeledést teljesen visszautasítja. Ha belépünk a szobába, már akkor a kalitka legtávolabbi pontjára kúszik, és ha tovább közelítünk - mert pl. az etető, v. itatótálat ki kell venni - akkor van, hogy még morog is. Nagyon sokat foglalkozunk vele, de ebben a négy napban még semmit nem sikerült elérni, egy helyben topogunk..
Kézzel nevelt madaram még sosem volt és tudom, hogy mindegyik egy külön egyéniség, új neki a hely stb..., de ennél azért többet vártam.
Ez amúgy normális reakció egy kézzel nevelt madárnál ? Lehet, hogy csak időre van szüksége ?
Köszönöm segítségeteket !

Köszönöm,persze,hogy jók tőled valók a picik szülei.

Ezek is,de ezek már egy kicsit idősebbek!Jók a madaraid Ottó! Már első költésnél jól nevelnek.

Szenegál bébik!