Sziasztok. Kérdezni szeretnék. Kaptam 2 hete egy nimfapapagájt. Szeretném kérdezni, hogy hogyan tudnám őt megszeliditeni, mennyi idő után lehet kiengedni a ketrecből? Próbáltam hogy óvatosan benyúlok a kalitkába, de nagyon megriad és csak repűl össze vissza. Köszi a választ előre is.

Sziasztok!
A köv lenne a kérdésem a kis sanyimmal kapcsolatba. Nappal nagyon félénk benyújtok neki egy kis szál fürtös kölest, ilyenkor megijed repked összevissza, nyugtalan, nem is akar közeledni, nagyon megvadul. De este ez teljesen visszájára fordul, akkor is repked kicsit, ideges, de egy kis idő után megnyugszik, egyre közelebb jön, majd a végén elfogadja a fürtös kölest és a kezemből eszik, de megsimogatni nem hagyja magát. Ez miért van? Rosszul csinálom? Így ne is erőltessem, kezdjem az egészet előröl? Vagy ezt az esti szelídséget, tanulékonyságot, valahogy áttudnám vinni nappalra? Folytathatom így tovább?

Bocsi a sok kérdésért

A válaszokat előre is köszönöm!!!

Gratulálok a fejlődéshez! Nagyon jó úton haladtok

_________________
Minnél jobban megismerem az embereket, annál jobban szeretem az állatokat...

Gratula!

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

Ebben a pillanatban tettem vissza a ketrecében. 2.-ra engedtem ki a ketrecből. Úgy gondoltam hogy kinyitom, és ha ki akar repülni ki repül de én kitakarítom a ketrecem. A ketrec ajtaja felé ment oda tettem a kezem, meg fogtam a magot. Rá ült a kezemre feljebb emeltem és elrepült. Repkedett a szobában pár kört utána rá ült a vállamra... azt se tudtam mit tegyek. Közben adtam neki magot, elfogadta. Egy idő után meg leültem tanulni ő meg egész végig a vállamon ült. Rágcsálta a hajam, meg a pólóm nyakát. Nagyon megdöbbentett ez a fejlődés. Bemenni is bement rendesen, igaz felmászott a fejemre és átmásztattam a kezemre úgy tettem be, de alig akart lemászni a kezemről is. Hú ez kicsit váratlanul jött

Ismerkedj a rácson keresztül, ha már nem húzódik el előled, ha már kiveszi a kezedből a nasit (rácson át), akkor lépj tovább. Szerintem.

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

Nem tudom mennyire kell szelídnek lennie, hogy kiengedjem. 1x már ki lett engedve de 3 és fél órán keresztül a szekrény tetején mászkált. 4 óra után se ment be a kalitkába, és így betettem. Igaz kellett utána szaladgálni , de akkor nem csípett meg.

Szelíd már annyira, hogy a kalitból kiengedd? Amikor kiveszed tartsd oda a kezed. Ha csípi, akkor egy rövid botot tarts oda neki, arra lépjen rá. Egyre rövidebb botot használj (vagy fogd egyre közelebbről) és úgy próbálkozz. Madara válogatja de néhány nap vagy hát után lehet már a kezedre is ráül. Ha tudja, ha megtanulja, hogy azért ül rá, hogy kijöhessen, akkor nem fogja bántani a kezedet.

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

De hogyha nem nyúlhatok be a ketrecébe, akkor hogy tudom megtanítani hogy ráüljön a kezemre?

A ketrec az ő territóriuma. Védelmezi. Ne nyúlj bele. Vagy a rácson keresztül adjál neki nasit (kintről) vagy ha már ki lehet engedni, akkor amikor kint van, akkor próbálkozz vele barátkozni. Ha benyúlsz, akkor támadni fog, mert védi a területét. Még akkor is így tehet ha már megszelídült.

_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin

Már elveszi a kezemből a magot, és a tenyeremből is. Eddig ha a ketrec oldalához tettem a kezem akkor messzebb ment, de most már nekirohan a kezemnek és meg akarja csípni. Párszor már próbálkozott. Ha pedig maggal közelítek akkor is nekirohan a kezemnek de a magot veszi el. Amikor meg benyúlok a ketrecbe hogy adok neki magot elveszi, de mikor meg megmozdítom a kezem, megcsípi. Kicsit agresszív lett. Mit tegyek?

köszönöm a tippeket

Szia!

Kezdetnek annyit, hogy ülj mellete sokat, beszélj hozzá nyugodt, lágy hangon, hogy megszokja hogy nem bántod, hogy nem kell tőled félni. Aztán egyszer csak kerüljön elő valami finom falat, amit rácson keresztül kínálj neki... Ha elvette, megvan az első lépés
Persze ehhez sok-sok (rengeteg) türelemre és változó mennyiségű időre lesz szükséged (akár hónapokra is)...
Addig is, olvasd át ezt a topikot, nagyon sok minden le van benne írva. Ez mellett dobozostej fórumtárs aláírásában szereplő honlapot és könyvet is ajánlom, jól használható:)

Üdv, Gábor

_________________
Minnél jobban megismerem az embereket, annál jobban szeretem az állatokat...

Persze, hogy lehet szelídíteni, akár többévesen is. Az IDRÉn sok helyen szó van róla, hogy kell.

Sziasztok

Kaptam nemrég egy kissanyit júniusi születésű, és nem volt kézhez nevelve, és azt mondta akitől vettük hogy még lehet szelídíteni (mert csíp egy picit) csak nem mondta hogy hogyan. Nagyon kezdő vagyok a papagájok terén. Ha más tanácsokkal is kisegítenétek örülnék neki. Ebben kérnék segítséget.

Türelem, türelem, szelíd madarat terem...

_________________
Minnél jobban megismerem az embereket, annál jobban szeretem az állatokat...

Nos én sem úgy csinálom hogy egy klikk után megehet egy egész fürtöt, csak haraphat belőle pár szemet.
Szeretném hámhoz is szoktatni, hogy akkor is ki tudjunk menni, mikor már visszanőttek az elvesztett tollai. Egyébként mégnem nagyon látom, hogy kezdene nőni.... Jobb lenne ha tudna szegény repülni...

Én is hasonlóképpen csinálom, de az etetés csak pár szemet jelent (fürtös köles), nem komplett menüt Ezzel jó ideig fenn lehet tartani az érdeklődést.

_________________
"Az ökör dolga, hogy türelmesen vonja az igát, a madáré, hogy gondtalanul éljen". (Balzac)
http://nimfapapagajok.blogspot.hu/

Tobbnyire engedi hogy simogassam a hatat, de neha csip.
Ugy probalom elerni, hogy rajojjon hogy klikk utan jutalomat kap, hogy klikkelek, aztan megetetem, klikkelek es megetetem, es ezt ismetlem, de azert nem akarom halalra etetni.....

Hogyan tanithatnám meg az elsős öcsémet a trigometria alapjaira?
Ceruzám és kockás füzetem van.

A válasz mindkét kérdésre az hogy hogy fokozatosan és lassan és sok sok idővel meg türelemmel:)

Kezd el valami egyszerűvel, pl. a pálca érintése, kézre lépés, forgás, magadhoz hívás...
Persze először jól kondicionáld be, hogy összekösse a klikkert a kajával és berögződjön neki hogy klikk=jutalom. A témában ajánlom dobozostej fórumtárs könyvét, ott szépen le van írva minden részletesen.

A hátra fektetés és a szabadon való reptetés azok a "mutatványok", amik a legmélyebb bizalmat követelik a madártól.
Mert mikor ér valaki a madár hátához? Vagy akkor ha a hím megtermékenyítés céljából rámászik a tojó hátára, vagy ha valami ragadozó elkapja. Mivel te nem vagy madár és nem vagy a párja, ragadozó vagy. Na, most képzeld el, mekkora bizalom kell ahhoz, hogy magától, önként zsákmánnyá váljon?

"... alakíts ki akkora bizalmat a madaraddal, hogy engedje, hogy a hátára fektesd a tenyeredben, megmarkold és bárhol megsímogathasd. Ezt úgy érheted el, hogyha végigsimítod, és ha ő nem áll ellen, akkor klikkelsz és jutalmazol.
Ha megmarkolod és engedi, klikkelsz és jutalmazol. Ha egy kicsit elfordítod a kezedben, hogy a hátára feküdjön, és közben semmi ellenállást sem tapasztalsz a részéről, klikkelj és jutalmazd meg. Viszont ne jutalmazz abban az esetben, ha csípni akar. Várd meg míg lenyugszik. Ekkor klikkelj és jutalmazz."
Idézet Az idomítás művészete c. könyből.

_________________
Minnél jobban megismerem az embereket, annál jobban szeretem az állatokat...