Warhawk írta:
Lacrimosa írta:
Nem tudom, de én eddig a 15 év madártartás alatt épp az ellenkezőjét tapasztaltam... A madarak egyedül sokkal hangosabbak, mint párban, hiszen ha egyedül vannak, folyamatosan kiabálnak társaság után, míg párban csak szokásos - üdvözlés, riasztás, udvarlás - van.
Azért gondolj bele: Nem minden fajt tartottál és nem minden faj reagál / viselkedik egyformán. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ne húzz egy "sablont" a viselkedésükre, mert lesz ahol nem vagy nem úgy "működnek a dolgok". Ahogy a világ sem fekete-fehér, úgy fajonként, de még egyedenként is nagy különbségek és eltérések vannak. Főleg a közép és nagy papagájok viselkedését, szokásait nem lehet a kisebb társaikéhoz hasonlítani.
Azért akkora különbségek nincsenek. A papagáj az papagáj, szociális állat és természetes, hogy kiabál, mikor egyedül van. Na már pedig ember nem lehet mindig mellette, sőt lesz olyan idő, mikor akár napokra is egyedül maradhat - ki tudja mit hoz a sors alapon. Ekkor a madár monotonan ordít. (egyáltalán nem kellemes, sőt!!!) Na már most, ha ott a párja, akkor nem ordít - minek is? "kiabálás" ekkor már a normális szituációkra tér vissza: udvarláskor, reggel üdvözlés, este búcsúzás a napocskától, és játék - na meg mikor idegenek érkeznek - de ez természetes! Általam ismert fehérbóbítás kakaduk is ilyenek... meg nem mondanád, hogy abban a házban kakaduk élnek, mert tényleg annyira csend van. Csupán mikor kinn vannak és játszanak eleresztenek egy-két ordítást, meg vinnyogást.
Mikor beszerezték a nappapagájt, tudták, mire számítsanak, tudták, hogy nem feltétlenül lakásba való kedves kis hangocsskája miatt. Viszont a jövő hozhat olyan szituációkat, fordulhat akkorát a madár állapota, mikor a gazdák kétségbeesetten próbálnak neki párt szerezni majd - csak akkor talán már későn? Ezért nem pártolom, hogy ennyire elzárkóznak ettől gondolattól.