Végre volt időm és
utána tudtam nézni kicsit ennek. Most már csak arra vagyok kíváncsi ki volt az a rémhírkeltő aki a frászt hozta az ismerősömre...
Pacheo betegség.
Először 1929-ban figyelték meg Brazíliában, de csak 1975-ben bizonyították, hogy vírus okozza. Egy erősen fertőző betegség, akut májgyulladást okoz. Nagyon gyors lefolyású akár mindössze két nap alatt alatt végezhet a madárral. A lappangási idő 3-14 nap. A fertőzés szennyezett élelmiszerrel, vízzel vagy széklettel terjed. A vírus a madár testén kívül nagyon hosszú ideig életképes marad, így sokáig fertőző képes. Tünetei: hasmenés, kedvetlenség, idegrendszeri problémák (remegés, szédülés), hirtelen halál. Az újvilági (Amerikai) papagájok érzékenyebbek rá, az Óvilági fajok ellenállóbbak. Az amazonok és a kakaduk különösen érzékenyek erre a betegségre. Néhány faj ellenállóbb vagy rezisztens a fertőzéssel szemben, így akár vírusgazda is lehet. Ilyenek a Pirosálarcos aratinga (
Aratinga mitrata), Nanday papagáj (
Nandayus nenday) vagy a Sziklapapagáj (
Cyanoliseus patagonus). Ugyanakkor bármely madár ami egyszer túlélte ezt a betegséget potenciális hordozóvá válhat.
Megelőzés az egyetlen járható út, mivel a betegség jelenleg nem gyógyítható.
Acyclovir kezeléssel (80 mg / testsúly kg, naponta háromszor, vagy 400 mg / kg takarmány) néhány esetben sikerült a betegséget legyőzni vagy a már kitört járványt megfékezni, de a felépülés során akár a begyszondával történő etetés is szükséges lehet mivel a madár nagyon legyengül és képtelen önállóan táplálkozni. A gyógyszer és a betegség mellékhatásaként előfordulhat, hogy a felgyógyult madár maradandó szervi károsodásokat (máj, lép, vesék) szenved.
Bár létezik védőoltás de sajnálatos módon a védőoltásnak gyakran van nem kívánt mellékhatása. Elsősorban a kakaduknál figyeltek meg az oltás helyén kialakuló zsírdaganatot, illetve nem ritka a bénulás sem. A védettség eléréséhez kétszer kell oltani 4 hét eltéréssel. Az oltást célszerű évenként egyszer megismételni.