Az új kis jövevény. Ma van két hete nálam. Júliusi kelésű, szülők által nevelt. Az előző gazdijuk szept végén hozták el, de feladták a szelidítését. Most 9 hónapos. Elmondásuk szerint röpdéből halászták ki, s az elején nagyon vad volt, ( vadóc volt a neve), fél év után annyit tudtak vele elérni, hogy kézből elvegye a kaját, s egyszer egyszer adott pacsit. Egy kicsi kis kalitban volt, nem sokat engedték ki, akkor se akart visszamenni, így maradt a törölközős, vagy a fárasztásos megoldás. Nem csoda, hogy morgott rájuk. A feleséget fogadta el úgy ahogy, s még kisgyerekek is voltak, szóval szerencsétlen kapta az ívet. Ma van nálam két hete, annyit tudtam elérni, hogy tőlem is elveszi a kaját, kézből, szájból, sőt, megtanítottam, hogy nasi csak akkor van, ha odajön, s ráfog az ujjamra, igaz, van, hogy néha megcsíp, egyszer vérzett is, de vagy hozzászoktam, vagy egyre kevésbé erősen "harap". Ha meglát, s nasit kér, sokszor integet a lábával, hogy "figyelj vazze, megfogom a mancsod, csak adjál nasit!". Érdekes, mert látszik, hogy igényli a közelséget, de egyenlőre sokat nem enged. Sokat játszik, S láthatóan kelleti magát, ha odahajolok pár cm-re, akkor sincs zavarban. De ugye szülők által nevelt, egy szót sem tud, s valószínű nem is olyan lelkes, mint egy kézzel nevelt, s nem is lesz olyan szelíd, de ez van, én próbálkozok.
Mikor kamaszkorú? Mert elvileg az ivarérés után van nem?
Még nem merem kiengedni, majd csak ha biztosan rááll a kezemre. Bár a mozgás kéne neki...
Jelenleg egy 95 cm hosszú, 60 mély, s 170 magas saját gyártású kalitban van. A feltöltött kép, a hírdetésből való, a régi helyén.
Rettentő kíváncsi természet, most is itt van tőlem kb 40 cm-re...
Gondoltam leírom ezt a pár sort.