Én is ebben bízok.

_________________
Cséplő Árpád

Ja, attól, hogy a többiek nem irnak itt oldalakat genetikáról, még nem biztos, hogy tök hülyék hozzá....

Én sakkozni sem tudok, nem vagyok egy műszaki zseni.....

Elhiszem hogy mind három fejű előfordul a vadonban is, de az általános szabályok alkalmazhatósága miatt mindenképpen ki kell jelölni , (ki kell választani) egy, az az egy db vad tipust, és mindent ahhoz mérni/viszonyítani. A mutavi engem meggyőzött, hogy a vörös fejű állapot az eredeti vad típus.


Kár hogy a többség ilyesztőnek találja a genetika alapjait, pedig az alapokhoz nem kellene több és bonyolultabb szabályt megtanulni, de meg inkábbb megérteni ,mint a sakkban. A Csabákkal azért vergődünk értetek hogy ezt a pár szabályt mindenki megértse és ez által agyilag önellátó legyen (ne kelljen négy oldalon felsorolni az összes lehetséges párosítási kombinációt), és önállóan be tudjon kapcsolódni a játékba önmaga örömére. Nem kevésbé, a fogalmakat ezért kell egyértelműsíteni, hogy meg (és ne félre)értsük egymást ha beszédbe elegyedünk egymással.

Csaba! Nem kellene grundolni egy külön genetika topicot?
Itt el vagyunk dugva gouldok közé, pedig az eddigiek jórészt általános dolgok, minden fajra vonatkoztathatóak.

_________________
Cséplő Árpád

Szia Árpád,

a természet csodálatosan kialakította a 3 fejszínt, de azt nem árulta el nekünk melyik az "eredeti" vad típus. Órákat lehetne vitatkozni azon mi volt előbb és mi nem. Bármelyik logikailag levezethető eredetinek. Mind a 3 vad típus, hiszen a természetben előfordul.
A vércsoportokkal kapcsolatban jó a véleményed.

Szia Szabolcs,
elnézésedet kérem ha sokat genetikázunk, biztos így vagyunk programozva.
Dobjál be lájtosabb témát

Kezdtek viccesek lenni ezzel a genetikai tulpörgéssel......

Persze ezt biztos csak én látom igy!

Szia Csaba!

Egy kicsi szeplőt leszámítva, szerintem lényegében korrekt, amit írsz.

A piros fej mindkét lehetséges értelmezésben természetesen domináns, de nem ez a mutáció, hanem az ellentétei (a fekete fej, és a narancs maszk). A vad forma nem mutáció, bár valóban ez a domináns allél.
Példának hozhatnád fel helyette a hullámosok szürke faktorát, az ausztrál tarkát, galambnál a Spread gént, a dom. vörös alapszínt ....

A codominanciás példában úgy okoskodom, hogy azért van csak négyféle vércsoport mert az A0, AA gyakorlatilag egyre megy, mindkettőre azt mondjuk hogy "A"-s, ugyan így a B0 és a BB is egyszerűen "B"-s.? ( Nem állítom, csak vélem.)
Üdv:

u.i bocs még valami a többieknek:
A részleges dominancia példájához kiegészítésként még oda kivánkozik, hogy ha az ilyen mutáció történetesen a sex kromoszómán található,akkor a "hemi-" állapot miatt, domináló allél hiányában az egy faktoros mutáns tojók a duplafaktort imitálják.


.... most azon kezdtem el gondolkodni, hogy ha egy tiszta fekete fejű populációban , nem öröklődés, hanem reverz mutációval felbukkan a színes fej , akkor melyik allélt kell mutációnak tekinteni? Ebben az esetben, úgy érzem technikailag a szines fej lesz a mutáns, de ettől függetlenül, nevezékileg továbbra is, mindig a feketefejűséget kell mutációnak nevezni.

_________________
Cséplő Árpád

Hali,

na most van egy kis időm, projektváltás közben válaszolnék az öröklődés problémára és megpróbálok közérthetően elmagyarázni pár dolgot. Nem ez a szakmám, így remélem nem írok nagy butaságokat (ha igen, szóljatok) .

Maga az öröklődés menete egy modell, ami megpróbálja leírni hogy egy genetikailag kódolt tulajdonság hogyan öröklődik az utódokban. Ez lehet bármilyen tulajdonság, általában a színezet az ami számunkra, díszmadártenyésztőknek fontos. Az öröklődés menetnek két fontos jellemzője van:

Az első hogy hol, melyik kromoszómán található a mutáció (a vizsgált genetikai kód). Mint ahogy az embernél, a madaraknál is van egy speciális kromoszóma pár, a nemi kromoszómák. Ezek határozzák meg az egyed nemét. Ezen kromoszóma pár egyik tagja (az „Y”) sokkal kevesebb információt tud tartalmazni, „elcsökevényesedett”, így ezen nem tud olyan információ megjelenni mint a párján, az „X”-en. Ezért az öröklődés menetét lényegesen befolyásolja, ha itt található meg a mutáció. A madaraknál (fordítva mint az embereknél) a hímeknek XX, míg a tojóknak XY ez a kromoszóma pár. A többi kromoszóma párt testi kromoszómáknak hívjuk (fajonként változó hogy hány van belőle). Ezekből adódóan megkülönböztetünk nemhez kötött (vagyis a nemi kromoszómákon elhelyezkedő mutáció) illetve nem nemhez kötött, vagy autoszomális (testi kromoszómán elhelyezkedő mutáció) öröklődés menetet.

A másik nagyon fontos jellemző a modellben, hogy a mutáció hogyan viselkedik a kromoszóma párján található másabb információval szemben. Fontos kiemelni hogy csak a párjával szemben (amennyiben van, hiszen ha nemi kromoszómáról van szó, akkor a tojóknál nincs ilyen)!
A teljesség igénye nélkül, csak a fontosabbakat kiemelve, ez a jellemző lehet receszív, domináns, részlegesen domináns, kodomináns.
Receszív: a vizsgált mutációt elnyomja a másik kromoszómán megtalálható információ, csak akkor tudja a mutáció kifejteni a hatását ha mind a két kromoszómán ugyan az az információ megtalálható, Ettől függetlenül örökíti a tulajdonságot az utódokban, akár aktív akár nem. Ilyen mutáció a gouldok tekintetében a kék hát.
Domináns: elnyomja a másik kromoszómán található információt. A kétszeres jelenléte a kromoszómapáron a biztos öröklődést jelenti, de vannak olyan mutációk (nem gouldoknál) amik kétszeres jelenléte letális faktor eredményez, vagyis életképtelen az utód. Ilyen mutáció a piros fej, vagy a lila mell.
Részlegesen domináns: a mutáció a párjával szemben nem is receszív (nem tudja teljesen elnyomni) de nem is domináns (ő sem tudja elnyomni a másikat) így a hatás valamilyen köztes átmenetben mutatkozik meg (nem összekeverendő a köztes öröklődéssel!), ha csak a kromoszómapár egyik tagján található meg. Ilyen mutáció gouldok esetében a pasztell/sárga. Vagyis ha egyszeresen van meg, akkor pasztell a madár (részlegesen tudja kifejteni a hatását), ha kétszeresen akkor viszont sárga (teljesen ki tudja fejteni a hatását).
Kodomináns: nagyon könnyen összekeverhető a részlegesen domináns jelenséggel, mivel alapvetően a színeket figyeljük, melyek alapból összetett színek. A kodominancia esetében mind a két kromoszómán megtalálható eltérő információ kifejti hatását! Itt még jobban ki kell emelni hogy a kromoszóma páron belül! Vagyis a mutációknak egymás alléljai (változatai) kell hogy legyenek. Ellenkező esetben csak a mutációk kombinációjáról beszélhetünk. Gouldok esetében nem tudok példát felhozni, sok külföldi írásokban is helytelenül van megadva egy-egy mutáció kodominánsan, de most hírtelen más madárfajra sem tudok. Klasszikus példa kodominancia esetére az emberi vércsoportok (ABO rendszer). Ebben az esetben a 3 féle változat (A, B és 0) egy azon helyen található meg, egymás alléljai. Egyik sem nyomja el a másikat, ha megtalálható a kromoszóma valamelyikén, kifejti hatását. Így van az embernek 4 féle vércsoportja (fenotípusosan 4, genotípusosan 6): A-s, B-s, AB-s és nullás.

Üdv:
Csaba

WOWW!
Köszi.
Nagyon szép madár, azaz nekem tetszik....

Hali,
a szakirodalom hivatalosan egy keresztezést ír le, amit Macky is említett, vagyis a háromszínű papagáj amandina keresztezést melyet legelőször 1936-ban, Németországban sikerült "létrehozni".
Ezen kívül természetesen még lehetnek más keresztezések is, melyekről nincsenek hivatalosan megerősítések, ilyen például a Malabári pinttyel való keresztezés is.

És az emlegetett kép (természetesen nem 1936-ból ):

Szia! 3színű p.amandínával már jelent meg kép is.

Sziasztok!

Ki mit tud arról, hogy a gouldot milyen madárral lehet keresztezni?
Gondolok itt zebrapintyre, japáni sirálykára stb......

Sziasztok!

Könnyen és szívesen magázódok magam is,de mivel az első lépést pertuban kezdtük ,attól féltem, hogy a visszalépés, a barátságtalanodás jele volna. Örülök a válaszaid(itok)nak.



Céljaink és kínjaink is azonosak!



Az idézett definicióval maradéktalanul egyet értek. Azzal viszont , hogy az epi/hiposztázikus viszonyok változásai miért nem értelmezhetőek az öröklődési folyamatok részeként, még nem. Abban a tekintetben megingathatatlan vagyok , hogy nem allél gének (mint pl.: a "v" és az "s") viszonyának kapcsán dominanciáról és/vagy recesszivitásról beszélni nem szabad!



Ha az Xbf+ allélt "vörösfejűség" helyett, pl "menfeketefejűségnek" (ez tartalmilag tökéletes ,de bénán hangzik), esetleg "színes fejűségnek", vagy hogy egy könnyebben kimondhatót emlitsek : " maszktalan"-nak nevezne a gould világ, minden probléma ezzel kapcsolatban megszünne.



Minden érvem és észrevételem a genetika általános, fajtól független, kérdéseivel , és főleg a genetika kommunikációval kapcsolatos.
Konkrétan a gouldpintyek..bocs, gould amandinákkal kapcsolatban egy- két dolgot még mindig nem tudok/értek ( a korábbi Pü-ben is kérdeztem pár dolgot Tőled is) A két dolog nem zárja ki egymást. Győzködnélek benneteket, amiről van véleményem és szeretném megtudni azt, amiről még nincs.




Köszönöm, ez a helyére került. Mellesleg soha nem állítottam egyik jelrendszerről sem hogy rossz , vagy hogy használhatatlan. Leginkább az egyféleség és az aktuálisan legtökéletesebb használata mellett érvelgetek. Egyébbként, időben melyik született előbb, a Fidler könyv, vagy a Mutavi cikk?
Most mennem kell etetni, üdv:

_________________
Cséplő Árpád

Kedves Árpád,

Abban a környezetben nőttem fel, ahol az egymásnak megjáró tiszteletet megadása magázódással kezdődik, pláne a nálam idősebb emberekkel szemben. Emiatt sokszor kerülök dilemmába, hogy szólítsak meg embereket hogy ne tűnjek tiszteletlennek. Sokszor a felajánlott tegeződésről viszont elfeledkezem a dilemmám során, én már csak ilyen vagyok, nézd el nekem.

Visszatérve a szimbólum rendszerre, ahogy említettétek, bármilyet is használunk, azt mindig ki kell értelmezéssel egészíteni. Mivel te nem találkoztál az általunk használt jelrendszer magyarázó szövegével, érthető ha a szövegkörnyezetből kiragadva nem is tudod teljesen értelmezni. De számomra illetve azok számára akik értelmezik is, az általad felsorolt következtetések adottak ebben a helyzetben is.

Nagyon becsülendő dolog ha hobby genetikusokat szeretnél faragni a tenyésztőkből, én azonban már annak is kimondottan örülnék ha a madarászok nagy része helyesen tudná használni a mendeli törvényeket és a különböző párosítások lehetséges eredményeit maguk ki tudnák számolni.


Bocsánat de itt határozottan ellent kell mondjak. Olyan hogy episztatikus öröklődés nincs! Az episztatikus/hiposztatikus kifejezés gének közti kölcsönhatás leírására szolgál:
„episztázis: a nem allél gének között fellépő olyan kölcsönhatás, amelyben az egyik gén (episztatikus gén) nem engedi érvényre jutni más gén (hiposztatikus gén) hatását a fenotípusban.„ (Forrás: http://www.agraroldal.hu/episztazis_szotar.html)
Így tehát az episztatikus öröklődés értelmezhetetlen fogalom.


Ebben a helyzetben bármilyen szimbólumot behelyettesíthetsz a felsorolásba, nem tudod megoldani a problémát. Magának a génváltozatoknak a hatásait (nem az egymásra gyakorolt kölcsönhatásokra gondolok) kell értelmezni hozzá. De ahogy most elolvasom Fekete Csabának írt válaszodat, azon gondolkodtam el hogy győzködni szeretnél minket valamiről, vagy pedig te sem érted pontosan a dolgokat a fejek színével kapcsolatban? Egyik sem gond, csak döntsük el hogy eszmét cserélünk, vagy az értelmezésben van szükséged segítségre.



Mike Fidler az Ausztráliában tevékenykedő fajmegmentő alapítvány vezéralakja. A nevéhez egy komoly könyv fűződik még, mely angol nyelven jelent meg, megsaccolni sem tudom hány példány kelhetett el belőle. A könyvben a mi általunk is használt jelrendszer angol megfelelőjét használják. De ettől függetlenül te olyan rendszert építesz fel magadnak, amilyet szeretnél, vagy azt használod a meglévők közül, amelyik jobban tetszik. A lényeg hogy értelmezni lehessen és a célt szolgálja.

Üdvözlettel:
Küzmös Csaba

Kedves Árpád!
Hozzászólásod utolsó mondatára kívánok válaszolni.
A feketefejű sárgahátú gouldok feje nem tartalmaz melanint, ezért ezen madarak feje fehér. A feketefejű pasztel hímek feje szürke. A piros illetve a sárgafejű gouldok, ha a hátuk kék, akkor a fejük bézs színű. Tehát ha precízek vagyunk, akkor fekete, piros, sárga, fehér, szürke és bézs színű fenotípusokról kellene beszélni a fejszín tekintetében. Természetesen ebben az esetben már nem csak két génről kell beszélni, mert a két alapjában a fejszín kialakulásárért felelős gén hatását befolyásolják a test színét kialakító mutációk, tehát az európai pasztel és a kék mutáció.

Szervusz CSaba! Utóbbi hozzászólásod legelejét és legvégét összevetve, nem is tudom mit kellene tennem.
úgy látszik nézetkülönbség van közöttünk abban a tekintetben ,hogy mi felesleges és mi értelmetlen.


Én ilyen sugalmazást a mutavi cikkében nem találok, viszont az ellenkezőjét annak amit állítasz ,igen. De facto, az van leírva, idézem: "We can therefore use the following genetic symbols: for Red Head: of+/of+ and for the Orange head : of/of " megpróbálom lefordítani a célközönség kedvéért (Van itt egyáltalán valaki rajtunk kívül érdeklődő?): " Ezért a következő genetikai szimbólumokat kell használnunk: a Vörös Fejre : of+/of+, és a Narancs Fejre: of/of."Ide tartalmilag az van írva, hogy a narancs arcért felelős allél jele az of, a duplafaktoros of/of pedig narancs arcot(fejet) eredményez . Az arc piros színét a piros arc megjelenéséért felelős allél, nevezetesen az of+(of plusz) okozza (Mivel ez a domináns ebben a viszonyban , akár egymaga is). Ez teljesen rendben van!
(Nekem csak annyi sóhajom lenne a mutavi felé, hogy ha már of , akkot irjon face-t head helyett, és az Orange változatot a szövegben is írja kisbetűvel (orange)).


Lehet, hogy meg fog változni!? Budapesten , úgy tudom éppen arról ábrándoznak, hogy hamarosan csatlakozunk azokhoz az országokhoz, akik a sok féle pénznem helyett már bevezették az egyfélét.


Ez nem életszerű. Fordult már elő valaha a praxisodban, hogy egy kezdő igy fordult hozzád: "Csaba, a gouldok vörös fejszíne abban az értelmben, hogy nem fekete a fej, hogyan öröklődik?"
Ilyen kérdést csak az tudna feltenni, akinek nincs rá semmi szüksége, hogy feltegye, mert már amúgy is ért mindent.


Csaba, kezdelek elveszíteni. az of jelet a narancs arcszínre használja, az of+ -t pedig a pirosra! Nincs ebben semmi tisztázni való. Az of; of+ jelpár egymás ellentétei pont mint az általatok életrehívott s;S páros. A különbség csak annyi, hogy a mutavi rendszere nemzetközileg érthetőbb, az okozott fenotípust pontosabban határolja be, és kiegészítő információkat is tartalmaz.



Ezt nem értem! Most akkor ki győz meg, kit, miről? Melyik elnevezés jó nekik? ( Az of,of+ ; Xbf,Xbf+ rendszer alapvetően nekem is bejön.)

Csaba! a hozzászólásog további részével egyet értek, és nem nem venném szőrszál hasogatásnak, ha segítenék megérteni, hogy mire gondolsz a fehér, meg bézs meg szürke fej kapcsán?

Üdvözlettel :

_________________
Cséplő Árpád

Kedves Árpád!
Én úgy gondolom, hogy genetikáról jó dolog beszélni és beszélni is kell, de csak addig, amíg a lényegről beszélünk. Teljesen felesleges dolgokról oldalakon keresztül levelezni semmi értelme.
Én ilyen felesleges dolognak érzem azt, hogy arról beszéljünk, hogy mit minek neveznek és minek mi az ideális jelölése.
Jelenleg mint említettem nincsen egyetlen elfogadott jelrendszer sem. Tehát bárki bármit használhat, az a lényeg, hogy tisztázza azt, hogy milyen jelrendszerről beszél. Jelenleg bármelyik használt jelrendszerben lehet találni logikátlanságot, ha csak egy elemét nézzük. Ha viszont egy madárra vonatkozó jelrendszer le van fektetve és erről beszél az illető, akkor már nem félreérthető. Így például az általam nagyon tisztelt MUTAVI of+/of+ illetve of/of jelrendszere sem teljesen logikus, mert azt sugallja, hogy a narancs arcért felelős allél jelenléte eredményezi a maszk piros megjelenését. De ettől természetesen még jó ez a jelrendszer, mert le van írva bővebben, hogy mi mit jelent.
Erről vitatkozni kissé olyannak tűnik számomra, mintha elkezdenénk arról vitatkozni 3-an, 4-en vagy akár 20-an, hogy jó-e az, hogy jelenleg több száz pénznem van a világon. A végén persze kitalálhatnánk, hogy a budapesti fabatka lenne az ideális pénznem a világ számára, de nem hiszem, hogy ettől bármi is megváltozna.
A piros vagy vörös fejjel kapcsolatban pedig ezt mindig tisztázni kell, hogy melyik génről beszélünk és akkor nincs félreértés. HA megnézed, a MUTAVI leírását, akkor ott is annak ellenére, hogy az of szimbólumot használja arról beszél, hogy a piros fejű madár jele of+/of+, de mégis egyértelmű a dolog, mert tisztázza, hogy melyik génpárról van szó. Én úgy érzem, hogy amennyiben olyan szervezeteknek, mint a Save the gouldian fund vagy a MUTAVI vagy olyan madarászoknak, mint Mike Fiedler, akiknek egyes években több mint 3000 fióka nőtt fel a madárházában jó ez az elnevezés, akkor itt nekünk nincs miről beszélni.
Az pedig, hogy hány fejtípusról beszélünk, az megint kizárólag attól függ, hogy fenotípusról vagy genotípusról beszélünk.
Ha fenotípust említünk, akkor teljesen egyértelmű, hogy fekete, piros és sárga fejről lehet beszélni. Egyébként itt egy teljesen elfogadott dolog, hogy fejről ír mindenki, habár a maszk is ugyanígy helyes lenne. Ha itt is szőrszálhasogatók akarnánk lenne, akkor még kellene beszélni fehér, bézs és szürke fejről is, de ismét, ha ez a három fenotípus megnevezés elég a világ madarászainak ahhoz, hogy tudjanak egymás közt beszélni, akkor valószínűleg nekünk is jó kell, hogy legyen. Ezzel szemben, ha genotípusról beszélünk, akkor természetes, hogy a hímeknél 9, a tojóknál pedig 6 féle genotípusról kell beszélni. Itt megint a lényeg, hogy egyértelmű legyen, hogy amiről beszélünk, az geno vagy fenotípus.
Jelenleg arról van értelme beszélni, hogy melyik gén melyik allélja pontosan mit okoz. Így például azt fontos megérteni, hogy van egy génpár, ami tollszerkezeti változásokon keresztül befolyásolja a fej színét, illetve van egy másik génpár, ami a karotinid pigmentek átalakulásért felelős és ennek a két hatásnak az eredménye a háromféle fejtípus a gouldokban. Ha valaki ezt megérti és tisztán látja ennek a mechanizmusát, akkor már nem lesz gondja azzal, hogy átlássa az egész rendszert, addig pedig nincs miről beszélni.

Üdv Mindenkinek! F.Csaba és a többi olvasó számára írom, ami biztosan már nyilvánvalóvá vált, hogy kezdő vagyok a madarászok között, jellemzően galambász volnék, de aztán lett egy pár gouldom ,és így csöppentem ide. A madarakról sok mindent nem tudok,,a madarászatről meg még annyit sem. Ugyanakkor, ha a genetikát nézzük, (kizázólag hobbi kategóriában) sokat foglalkozom vele, és a magam területén eddig is igyekeztem másokat is értővé tenni ebben a tudományban.

Kedves K.Csaba! Örülök, hogy időt szakítottál rám. Tegeződve kezdtünk. Mivel valószínűleg én születtem egy régebbi évjáratban , ajánlanám, hogy maradjunk pertuban. Persze , önződhetünk is, ha úgy kényelmesebb.

Nem titkolom, hogy az utóbbi két hozzászólást olvasva kissé csalódott vagyok. A galambászok között nem nagyon van hazai társaságom, akivel genetikázni lehetne, és mindig azt hittem, hogy bezzeg a madarászoknál milyen jól mennek a dolgok. Most úgy látom , hogy annyira azért még sem.

Reagálnék Ckuzmos hozzászólásaira, csak előbb még rá kell jönnöm, hogy hogyan is kell ezeket a helyes kis inzertálásokat csinálni....nem megy.
akkor, majd így:

Ahány ház annyi szokás, illetve ahány ország annyi jelrendszer.
Sajnálattal olvasom, hogy így mennek a dolgok. Meglátásom szerint a genetikai jeleknek egységeknek kellene lenni az egész világon. Egy faj egy génjének mindenkor egy neve , és egy jele kell, hogy legyen. Úgy tudom, hogy a nem hobbi fajok (pl. egér, muslica) esetében, amiven valódi tudósok játszadoznak ez így is van. Kinek jutna eszébe "A" vegyjelet adni az aranynak Au helyett, vagy az elektromos ellnállás jelét "R"-ről, "E"-re magyarosítani? A H2O sincs magyarul mégis értjük. Pontosabban csak így értjük, azért mert csak igy ismert, azért mert csak így tanítják. Hasonló okból lettek kitalálva a tudományos nevek (Erythrura gouldiae) is. Kérdés persze,hogy melyik rendszerhez igazodjunk? Az aktuálisan a legtökéletesebbhez.

[i]A kérdés viszont az, hogy szükséges e nekünk, a mi szintünkön egy sokkal nehezebben értelmezhető jelrendszert használnunk, vagy sem?
Hogy érthetőbb legyen amiről beszélek, egy sárgafejű hím genotípusának leírása (csak a fejszín tekintetében, ha más testtájakat is figyelembe veszünk, akkor ez hosszabb.):
Nemzetközi rendszerben: Xbf+ / Xbf+ ; of / of
IDRE álltal használt rendszerben: VVss

Szerintem a Mutavi által használ jelrendszer sokkal jobb, és bár első ránézésre bonyolultabbak tűnik, ha mellékelünk hozzá egy kis használati utmutatót, kiderül hogy amennyvel bonyolultabb , annyival több hasznos információt is relt magában!
Az Xbf+/Xbf+ ; of/of sort ha nézzem a következő információkat látom:
1-a ; elválasztó jel miatt tudom, hogy két génhely két-két alléljéről beszélünk. a / jel az alléleket választja el lokuszonként.
2- Az X arról tájékoztat, hogy az adott génhely az X, azaz az ivari kromoszómán található, ergo tudom, hogy autosex öröklődik.
3- a + jel tudatja, hogy egy olyan allélről van szó amelyik a vad (azaz nem mutáns) tipusra jellemző
4- a bf a + előtt, (galambászék a + kitevőjébe írják) kisbetűvel írva(!) informál arról hogy a vad tipus melyik lokuszáról van szó, kiolvasható hogy az illetőnek a mutásn génallél párja recesszív öröklődésű (ergo a vad típus allélja domináns a mutáns alléllel szemben).
5- az of előtt nincs X , tehát tudom, hogy szomális kromoszómán található az of lokusz.
6-az of gén mutáns gén, mert nincs mellette +.
7- az of gén kisbetűvel recesszíve öröklődik és adott esetben homozigótáról van szó (ezt az Xbf+ génről elfelejtettem megjegyezni.)

(+1: az of jel ,az orange face szavakból erdeztetve(vs red head) valósághűbben irja le a kialakuló fenotípust. A gouldoknak a hasa sárga, az arca inkább narancs színű , nem az egész fej narancs , hanem csak annak az eleje. )

Nos , 16 db karakter üzenetét ennyi sorban sikerült leírnom magyarul.

A VVss jelet legalább három különböző képpen vagyok képes félreértelmezni:).

Ne feledjük, a mi célközösségeink nem a genetikusok, hanem az egyszerű madarászok.[/i][

Nekem speciel célom, hogy az egyszerű tenyésztőkből hobbi genetikusokat fabrikáljak. Ha volna, aki hagyja magát:) .

Attól még hogy a fekete fejű mutáció hatását tekintve episztatikus a vörös és sárga fejjel szemben, az öröklődés menete nem változik.

úgy mondanám , hogy a fekete fejűség (Xbf) a vörösfejűséggel (normál tollszerkezet a fejen (Xbf+)) szemben recesszíve, a sárgafejűséggel (of) szemben episztatikusan öröklődik.

Ahhoz hogy megértsük a különböző színek öröklődését, tök mindegy hogyan nevezzük el a géneket.

Szerintem ,nem tök mindegy. A meg nem érthetőség forrása pontosan a rossz nevekből, a félreértésre okot adó nevekből (és jelekből) , valamin nevek hiányából eredhet.

I.F. egy mondaton belűl mind a három fejszín fenotipust , a maga négy lehetséges alléljével, egyetlen jelpárral jellemzett. s a sárgafejűség S a vörös és/vagy a feketefejűség...

Nekem nagyon úgy tűnik,hogy a vörös fejűség két különböző dolognak is a neve . HA bármit állítok ezek után szimplán csak vörösfejűséget emlitve, valamielyik értelemben hamisat állítok.
of= narancs arcúság, of+ =vörös arcúság, Xbf =feketearcúság Xbf+= vörös arcúság????? Hát, ez itten a probléma.

K. csabának koránbban pü-ben irtam pár marhaságot,de ugyanakkor a megoldást is a fenti komminikációs problémára.

Most azonban, felfüggesztem a felforgató tevékenységet, pizsama osztás van nálunk , jó éjszakát mindenkinek.

_________________
Cséplő Árpád

Kedves Árpád,

üdvözlöm itt a fórumon is. Az Ön állttal említett cikk írója Iker Ferenc, aki a forumon is megtalálható, de elfoglaltsága miatt keveset tud fórumozni.


Igen, igen és igen. Ahány ház annyi szokás, illetve ahány ország annyi jelrendszer. Az általunk kidolgozott standard leírásban és teljes genetikai áttekintésben a jelrendszert honosítottuk, magyar szavak kezdőbetűit használva, hogy könnyebben értelmezhető és magyarázható legyen. De más nyelveken értelem szerűen más betűket is használhatnak.
A nemzetközi kutatócsoportok, genetikusok egységesebb jelrendszeren dolgoznak, melynek az alapja angol. Ebben van benne a MUTAVI is. A kérdés viszont az, hogy szükséges e nekünk, a mi szintünkön egy sokkal nehezebben értelmezhető jelrendszert használnunk, vagy sem?
Hogy érthetőbb legyen amiről beszélek, egy sárgafejű hím genotípusának leírása (csak a fejszín tekintetében, ha más testtájakat is figyelembe veszünk, akkor ez hosszabb.):
Nemzetközi rendszerben: Xbf+ / Xbf+ ; of / of
IDRE álltal használt rendszerben: VVss
Ne feledjük, a mi célközösségeink nem a genetikusok, hanem az egyszerű madarászok.

Igen, itt valószínűleg elírás történt a kis és nagybetűknél, de a cikk teljes tartalmában található egy táblázat mely a genotípusok lehetséges változatait sorolja fel, ott helyesen van használva.

Attól még hogy a fekete fejű mutáció hatását tekintve episztatikus a vörös és sárga fejjel szemben, az öröklődés menete nem változik. A cikk írója itt az öröklődésére utal, vagyis a vörösfejűség nemhez kötötten, dominánsan, míg a fekete nemhez kötötten recesszíven öröklődik. De van olyan mutáció is, amivel szemben pont a feketefejű a hiposztatikus.

Ez a mondat azonban szerintem rendben van. Bocsánat a kérdéseit nem értem. Ahhoz hogy megértsük a különböző színek öröklődését, tök mindegy hogyan nevezzük el a géneket.

Üdvözlettel:
Csaba

A kérdésedre a válasz, hogy nincsen hivatalos jelölés. Ez egyelőre probléma, de ez van. Madaraknál nemhogy a rövid jelek esetében nincsen hivatalos verzió, de igen sok esetben egy mutációt is igen sokféleképpen neveznek, amiből sajnos sok kavarás van. Papagájok esetében a MUTAVI dolgozik a nevezéktan egységesítésén, de valószínűleg ez még sok év munkát jelent számukra. Pintyféléknél nem tudok ilyen törekvésekről.