Fekete Csaba írta:
Amennyiben a fehér mell egy pontmutáció, azaz egy darab aminósav megváltozásának a következménye, akkor elméletileg lehetséges, hogy ugyanazon aminósavat kódoló nukleotid triplettben létrejöjjön egy újabb mutáció, ami pont az eredeti aminósav kódolását eredményezheti. Azonban elrontani mindent sokkal könnyebb, mint megjavítani. Egy fehérjében elég sok olyan aminósav van, melyekből bármelyiknek a kicserélődése a fehérje működésének megszűnését eredményezi. Ezek közül ha egy is létrejön, akkor már létrejöhet a fenotípus. Annak viszont messze kisebb a valószínűsége, hogy az elromlott gén megjavuljon.
Ha a fenotípust kromoszóma törés, nagyobb szakasz kiesése, vagy megfordulása hozta létre, akkor pedig semmi esély sincsen a javítódásra.
Így nem gondolom, hogy Fekinél ilyesmi jöhetett létre.
A rózsás mell viszont nagyon trükkös. A majdnem fehértől (szerintem inkább a látszólag fehértől) egészen a majdnem sötétliláig terjedő színskálát eredményezhet. Egyetlen gén ugyanazon változata nem gondolom, hogy eredményezhet ilyen színskálát. Ezért én a mell színéért felelős gént következő képpen képzelem el:
Ha a madár vadszínű, akkor tiszta az ügy, mert a vad fehérje hatása olyan erős, hogy más gének nem nagyon tudják befolyásolni a mell színének megjelenését.
A fehér mellű madár esetében pont a fordítottja van. A melanin beépülése a mell tollaiba teljesen lehetetlen, így ezt sem tudják befolyásolni más gének, azaz mindig fehér mell lesz.
A rózsás mell esetében egy sérült, nem tökéletesen működő fehérje van jelen. Valószínűleg ilyen esetben szóhoz tudnak jutni más gének is, azaz valószínűleg több kisebb hatású gén együtt képes erősíteni vagy gyengíteni a mell színének megjelenését.
Így előfordulhat, hogy akár több generáción keresztül is elnyomódik a rózsás mell, de egyszercsak ez az elnyomó hatás megszűnik egy utódban és újra rózsás mellett látunk.
Szerintem ez hasonlít ahhoz, ahogy a tojók fejszíne kialakul. Ha generációkon keresztül szelektáljuk a piros vagy sárga fejű tojókat, akkor létre tudunk hozni olyan vonalat, ahol a hímekhez hasonlóan tiszta a tojók maszkja. Ha ezzel nem foglalkozunk, vagy bevonunk a tenyésztésbe olyan fekete fejű madarakat, melyek generációkon keresztül fekete fej mellett voltak tenyésztve, azaz nem voltak a maszk tisztaságára szelektálva, akkor sok fekete toll lesz a piros vagy sárga maszkú tojókban.
Szelekcióval egy génes öröklődés esetén nem lehet célt érni, az csak sok génes öröklődés esetén segít.
De persze ez csak az én véleményem.
A kémiai részen nem mozgok otthonosan, de valami miatt azt gondolom, hogy ha csak egy ponton változik meg egy gén akkor annak az egy pontnak csak 3 másfajta változási alternatívája lehet. nyilván az is nagyon kicsi esélyt ad , de hát a vissza mutálódás nem is egy gyakori jelenség. Ha pl egy kromoszóma szakasz fordítva (180 fok) épül be, akkor az ezt a mutatványt a komplett szakaszra vonatkoztathatóan meg is ismételheti feltételezésem szerint,és ez a változás csakis az eredeti állapotot eredményezheti. Mindazonáltal nem valószínű hogy kromoszóma szintű rendellenesség a fehér mell, mert az más, az élet -(és kiállítás)képtelenséggel is együtt járna.
A módosító gének lehetőségével egyet értek, azzal a kiegészítéssel, hogy azok nem csak a rózsamell mellett fejthetik ki a fehérebbé tevő hatásukat, hanem az eredeti fehérmell gén mellet is , csak akkor éppen nem érzékeljük módosító hatásukat (Episztázis). Azt akarom kinyögni, hogy ha vannak, akkor mindig vannak , és ha mindig vannak, akkor mindig ugyan azt csinálják (csinálnák).
A vastag mondattal vastagon egyetértek! Ebből sok minden levezethető pl. szinte minden kiállítási követelmény sokgénesen öröklődik. Igy a kiállításokon nem sok előny származik a genetikai tájékozottságból, ezért is gondolják sokan, hogy felesleges ezzel foglalkozniuk.
Belépés
Regisztráció
Madarász térkép
GyIK
Chat
Madaraim
Keresés
