Ha királyfácánt keltetsz, más fajtákkal együtt keltesd és semmi gond nem lesz az etetéssel. Viszont pár naposan már letámadhatják a gyengébb fajtákat, így vagy el kell őket választani pár naposan a többitől, vagy 1-2 milliméter viszacsípni a csőrükből, netán erősebb madarakkal kell együtt nevelni, mint pl. a fülesfácán csibe.
Szia Dávid!
Ari a fürcsi(be)!
Szia Girgesz!
Egyik madárka a súlyban jobb, a másik az ellenállóképességben, tojásban, stb.
Általában a méretre szelektált madarak más tulajdonságukban (pl. tojáshozam, termékenyülés, élettartam) általában alulmulják normál méretű társaikat. Ha két nagytestű egyedet pároztatsz egymással, nagyobb az esély rá, hogy hasonló a génállománya, mivel valószínűleg egy-két nagytestű madár utódai.
Nekem a fehéreknél nagyon sok hibás madárka kelt, ezért színesekkel párosítottam őket, már felnőttek az első ebből a generációból származó egyedek és a színüket általában a színes madártól, méretüket többségben a fehér madártól örökölték. Következő generációban valószínüleg vissza fog jönni a fehér szín, de legalább nem keltek hibás egyedek és sokkal ellenállóbbak is, mint a fehér-fehér kombináció utódai.
Lehet, hogy a tojáspor, vagy a tejpor ugyanazt tudja, mint a főttojás vagy a túró, de hol van benne az élvezet, ahogy lehet vele futkosni, örülni neki. Egy kedvetlen, gyengébb madár sokkal előbb megeszi, mint a keveréket.
Tavaly valaki megkért, hogy keltsem ki neki a királyfácánjait és egy csomó elpusztult, egyszerűen éhen pusztultak, mert nem akartak semmit enni. Felhívtam és azt mondta, ne ijedjek meg, nem az én hibám, ezért ilyen drágák ezek a madarak, mert sok elpusztul. Aztán eszembe jutott, mikor kislány voltam, mindig túrót adtunk azoknak a kis jószágoknak, amik nem akartak enni. Átmentem a Cserpesbe és vettem fél kiló tartósítószer és adalékmentes házi túrót. A leggyengébbeket kézből etettem meg, de még az is erőre kapott, amelyik már féldöglöttnek nézett ki.
Természetüknél fogva mindent megkóstolnak, ami érdekes, feltűnő, szívesebben eszik.
Képecskék a hétvégi kelésű kis ördögfiókáimról:






Ugye milyen aranyosak?
És rosszcsontok, és lusták, és mindig esznek stb...