Szia!
Nem volt kézzel nevelt. A mentett madarakat koruktól és állapotuktól függően a szabad életre neveljük - vagyis feleslegesen nem szoktatjuk emberhez.
Az örvös kb. 3 hetesen került hozzánk fej és nyaksérüléssel - kutya szájából vették ki - eleve nem volt szelíd és 1 hét múlva elhagyta volna a fészket. Önállóan evett, ivott már akkor is, védte magát tőlünk és a többi madarunktól. Addig tartottuk magunknál, amíg kezeltük a sebeit, és fel nem gyógyult. Az állatorvossal hozott közös döntés alapján engedtük el, amikor nemcsak gyógyult, hanem megfelelően érett is volt - és amúgy is menni akart. Általában minden vad faj felnevelt fiókáján látszik, hogy mikor készek az önálló életre, mikor lehet elengedni őket. Így volt ez a korábbi csókával, erdei pinttyel, rigóval stb. A galamb és gerle fiókákat ki szoktuk tenni az erkélyre a korlátra - ha még nem érettek, nem mennek el. Általában maguk választják meg az időpontot, hogy mikor hagyják el a védelmet. A röpdénk több oldalról szabad ki és bejárást enged a madaraknak. Az örvöst is minden nap látjuk, halljuk a környéken. Amióta elengedtük azóta is sokat fejlődött. Gyakran repül együtt a kóburgi galambjainkkal.
Remélem ez megnyugtat

:)
Ha ismersz esetleg örvös galambászt, kérlek üzenj.
Üdv: Hoysa