Hali,
egy kis vélemény először is a páros kiállításról: hazánkban nem szokás (és Európában sem nagyon) a páros kiállítás/bírálat. Van egyéni (egy madár) és kollekció (négy madár, azonos fajú, nemű, fajtájú). Amerikában ezzel ellentétben nem nagyon ismerik a kollekciót, helyette a páros versenyzést használják: azonos fajú, fajtájú hím és tojó. Mind a kettőnek van előnye és hátránya is.
Karcag: egy kiállításnak a részemről több olyan oldala van ami értéknek, élménynek számit. Minél több teljesül ebből, annál jobb értelem szerűen számomra (a felsorolás nem fontossági sorrend) - tanulás: a saját általam választott témában információkat szerezzek, tanuljak, fejlődjek. Itt Karcagon ezt megkaptam, felhordóként folyamatosan kapcsolatban voltam a bírókkal, azok módszereit nézőpontjait ismerhettem meg. A háttérmunkában való aktív részvétel szintén olyan dolgokat ad, amiket egyébként csak elmondásból, vagy hallásból tudhat bárki is. De ha ezt csinálni is lehet, nem ugyan az… - kapcsolattartás, barátkozás: a madarász társakkal való barátkozás egy olyan dolog, ami nélkül el sem bírnék képzelni egy kiállítást. Új madarászok megismerése, egy rég látottal vagy beszélttel a találkozó olyan pluszok, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Persze e mellet a szokásos „Hogy vagy?” kezdések után komoly szakmai eszmecserék vannak. Karcagon sok emberrel találkoztam, voltak akiket itt ismertem meg, másokkal személyesen itt találkoztam először noha már egy ideje beszélünk, levelezünk. A börzés találkozók ezt nem pótolják! - tenyésztői iránymutatás, visszajelzés: merre haladok a madaraimmal, a legutóbbi vérfrissítés, párosítás eredménye csak számomra sikeres vagy mások, avatott szemek is hasonlóan látják? Ez a versenyzés és a bírálat alapvető értéke! Ahogy Vajó Sanyi mondta, szigorú de igazságos bírálat történt. Emellett a bírók által feltárt hibákat is megismerhettem, tudom mit kell javítani és megerősítést kaptam a madarak szelektálását illetően is. - hangulat: a jó hangulat (nem ordibálós, veszekedős, egymást furkáló felállás) lehetősége nélkül el sem indulok egy kiállításra. Számomra nem az a fontos hogy mindenáron ott legyek, kapjak egy plecsnit vagy akármit, hanem hogy jól érezzem magam én is és a családom is egyaránt. A háttérmunkáknál, etetéseknél és szabad percekben folyamatosan jó hangulat uralkodott, senki nem volt felháborodva mert ezt vagy azt kellet tennie, látszódott a friss barátságok kezdeti kiépülése és a már meglévők elmélyülése egyaránt. - családi program: a hangulat mellet fontos a családom hangulata és hozzáállása is a dolgokhoz. Ez csak akkor pozitív ha ők is jól érzik magukat, vagyis családi programként is funkcionál a rendezvény. Ez persze nem igazán a kiállítás szervezőkön múlik, hanem a helyszíntől, várostól. Egy fürdő, egy családbarát központ, egy kis kiszabadulás nagy mértékben megalapozza ezt. Kisfiam után szabadon a „békavizbenlubickoló” (vagyis Berekfürdő) ideális helyszín volt a közös együttlétre és hogy a hétvége ne csak a madarakról, a madarászásról szóljon, hanem egy kicsit az együttlétről is. - más tenyésztők segítése, élmény átadása: ha olyan madarat tudok vinni kiállítna vagy bemutatni, amit más tenyésztők, látogatók szívesen látnak. Számomra fontos az, hogy lássam az örömüket vagy a felkiáltásukat egy madár láttán. Nem azért hogy irigyek legyenek rám, vagy önteltségből, hanem azért hogy örömet okozzak társaimnak. Ezt szintén úgy érzem sikerült elérnem a jó minőségű kiállított madárral és egy igen ritka, bemutatott feketefejű rizspinttyel, melyet direkt erre az alkalomra szántam. - más tenyészetének megismerése: kinek milyen madara van, mivel foglalkozik, milyen minőségben! A vérfrissítés, állomány fejlesztés lehetőségének felmérésé. Alapvető értékek egy kiállításon.
Mind ezek a dolgok megvoltak és nagyszerűek voltak. Ezért járok én kiállításra, versenyekre. Természetesen ha csak mint kiállító mentem volna, ezeknek az értékeknek csak a töredéke jött volna elő. Ha nem segítek én is és családom is a munkában, nem folyok bele a háttérmunkába, a bírálatba, akkor ezeket nem ismerem meg, nem tudnám értékelni. Ha valaki tehát csak valamelyik nap beugrott, eredményhirdetésre, látogatásra, körbement a madarakon stb., nem tapasztalhatta azt amit én/mi igen. Már sokszor megköszöntem, most is megteszem a családom nevében: Köszönöm hogy ott lehettünk!
Bírálat: a bírálat során sok olyan infót kaptunk a bíróktól, amit igyekeztünk átadni a tenyésztőknek. A bírálati lapokra írt hibák, esetenként gratulációk, ezt a célt szolgálták. A hétvégén próbáltam ezeket az infókat személyesen is átadni tenyésztőknek saját tapasztalataimmal vegyítve. Meglepetésemre nem igazán tolongtak a tenyésztők (tisztelet a kivételnek). Volt hogy én cibáltam oda a kalitkákhoz a tenyésztőt és kényszerítettem ki a véleményátadást. Remélem ezzel nem amolyan „lefikázom a madaradat” hatást értem el, hanem a szándékomnak megfelelően segítettem a fejlődést és az iránymutatást is egyben.
|