Sokáig tűnődtem, hogy reagáljak e a „Magyar Bajnokságra”, s úgy gondolom, hogy veszteni valóm nincs. Leírom a véleményemet és az észrevételeimet, persze, csak építő jelleggel
1. Kezdeném a csütörtöki nappal:
1/1 A madarak beszállításakor a kalitoknak és a röpdéknek már készen kellett volna állnia a madarak fogadására és nem a vidékről, más országból érkező kiállítók munkájára várva várni a megoldást. Amennyiben tudta a gyulai egyesület, hogy ezzel ők nem készülnek el időben, nyugodtan lehetett volna a nevező egyesületektől segítséget kérni, mivel mindenki célja egy igazi Magyar Bajnokság volt.
1/2 Lehet, hogy a tenyésztő nem minden esetben helyesen sorolta be a madarait, de hogy úgymond a fogadással megbízott személyek sem tudták, hogy 1-1 madár mely szekcióba tartozik?! Egy Bajnokságnak nem lehet így neki indulni.
2. Pénteki nap (az első igazi csalódás):
2/1 Mint minden madarász, megérkezésemkor rögtön a madaraimat mentem megkeresni. Pechemre pont akkor zajlott a „bírálat”. Csendesen háttérbe vonultam. Kérdezem én, hogy egy hiteles bírálat arról szól, hogy 1 perc alatt 5 madarat lebírál egy adott bíró?
3. Szombati nap (még egy csalódás):
3/1 Kiállítási katalógus nincs. Bírálati lap nincs, nem nézhetem meg (nem is lesz?). Utólagos kézbesítés? Utólag olyat töltök ki amilyet akarok. Magyar Bajnokot utólag keresek? Vicc. Nagy fejetlenség az egész napon. A nevezési díjért hiteles bírálatot vártam, csak annyit, hogy tudjam, milyenek a madaraim.
3/2 Nyugodtan lehetett volna segítséget kérni a kiállítóktól, akár az összesítésben, akár a felvezetésben. Mindenki célja egy IGAZI „Magyar Bajnokság” volt (csak volt). Teljesen lejárattuk magunkat, csak ennyire vagyunk képesek? Hol itt az összefogás?
4. Vasárnap (csalódás, csalódás hátán):
4/1 Már teljesen világos, kiállítási katalógus nem lesz.
4/2 Eredményhirdetés, de mikor? 14-11-14 óra? Teljes a zűrzavar. Magyar Bajnok? Keressünk gyorsan egyet-kettőt.
Az ún. „Magyar Bajnokság” csak egy egyesületi kiállítás volt, szervezetlenül. Legfőképpen az szomorít el, hogy a tavalyi hibákból nem tanulván az idén nagyobbakat vétettek.
Szerintem nem egy-két nevet kellene kiemelni köszönet nyilvánításkor, hamen mindazon kiállítónak megköszönni, akik segítettek.
A „Magyar Bajnokság” egy álom volt, az is marad.Petőné Jacsó Marianna