Reggio Emilia 2011. - Élménybeszámoló / Kirándulás Reggio Emilia-ba a H-50-nel
A madarász világ idei egyik jelentős eseménye volt november 18-20.-án Olaszországban, a világ legnagyobb kiállításának és börzéjének titulált Reggio Emilia, 72. Nemzetközi Ornitológiai Kiállítás.
Nagy álmom teljesült be ezzel a csodálatos kirándulással. Régóta terveztem már, hogy Szlovákián kívül szeretnék eljutni egy kicsit messzebre is és bepillantást nyerni más európai országok madarászatába, madárkultúrájába.
Egyik nagy öreg madarász barátom invitált az olasz útra, amint megemlítette Reggio-t, rögvest elgondolkoztam azon, hogy az elmúlt években nem voltam sehol, eléggé leültem, csak a családommal foglalkoztam. Beállítottságomból kifolyólag, mindig kerestem az új lehetőségeket at élet más területein is. Eldöntöttem, hogy elmegyek Olaszországba, ígyhát fel is hívtam a H-50 elnökét(Bánfai Istvánt), hogy tájékozódjak az utazással kapcsolatban. Készségesen elmondott mindent és nagy örömömre, volt még néhány szabad hely. Az utazás költsége a mostani helyzethez mérten véleményem szerint, teljesen korrekt volt. A H-50 tagjai megszavazták, hogy az éves nagyszabású európai buszkirándulás célpontja: Reggio Emilia. A tagoknak még kedvezőbb volt az utiköltségük, mint a miénknek(külsősöknek). A csapat nagyobb részt a H-50 és néhány másik egyesület tagjaiból és magánszemélyekből, vegyes nemzetiségű(magyar, szerb, román és roma származású) emberekből állt. Teljesen jó kontakt és harmónia volt közöttünk és jó kedvűen telt az utazás.
A kb. 40 fő utiköltségének díjja fedezte az utazás költségének a háromnegyedét, a hiányzó összeget az egyesület kaszájából pótolták a szervezők.
November 18.-án 17 órára érkezett a bérelt jármű a Keleti Pu.-hoz, nemsokkal utána elindult a társaság Olaszország felé.
Annak ellenére, hogy a buszon dönthető és oldalra elmozdítható ülések voltak, nyugodtan kijelenthetem, hogy a 12 órás(1000km-es) utazás, ugyanúgy megviselte mind a 20, mind a 70 évest is. Természetesen 3-4 óránként megálltunk egy-egy 20 perces pihenőre. Mivel a többség nem igazán tudott aludni, így beszélgetésekkel és eszmecserékkel tettük elviselhetőbbé a fárasztó utazást! A vidám társaság jó hangulatát fokozta némi pálinka és egyéb szeszes ital elfogyasztása is. Odafele néhány házi készítésű vidót is megnéztünk a buszon lévő két tv-n, az elmúlt évek nagyobb kiállításairól(németországi, ausztriai és a legutolsó világkiállításról). Néhány idős madarásszal több komoly témárol is beszélgettünk, köztük talán számunkra a legfontosabbról, az Eu fauna TENYÉSZTETT madarainak tartásának és tenyésztésének legalizálásáról, törvényi szabályozásáról.
Sajnos hazánkban az érvényben lévő jogszabályok tiltják ezen csodaszép küllemű és énekű madarakkal való foglalkozásunkat.
A legrosszabb pedig az, hogy természetkárosító kifejezéssel illetik, azt aki ilyen madarakat tart vagy szeretne tartani.
A környező országokban, de egész Európában az Unió engedélyezi a megfelelő szabályok betartása mellett az Eu fauna TENYÉSZTETT(nem vadbefogásból származó) madarainak tartását és tenyésztését. Térjünk vissza Reggio-ra.
Másnap(19. szombat) reggel 6-fél7 fele értünk a színhelyre , de mivel a jegypénztár csak 8 órakor nyitott, így sajnos még várakoznunk kellett, mindenki tűkön ült, hogy bejuthasson. Egyszer csak elérkezett a várva várt idő és elindultam megvenni a jegyemet, ami 9euro-ba került. Kemény tortúra volt elvergődni a hatalmas ember tömegben a kasszáig. Az egy üzemelő kassza miatt lassan haladt a sor, nem is értettem, hogy miért ilyen gyenge a beléptetésnek a szervezése. Nagy nehezen sorra kerültem és megvettem néhány jegyet, rögtön indultunk is befelé. Egyébként csak a belépőért való sorbanállás ment nagyon keservesen. Végre bent voltunk. Reggio-t úgy kell elképzelni, mint mondjuk nálunk a B.N.V.-t, 3 nagy pavilon adott helyet a több tízezer tollas szépségnek. Az 1. épületben a kiállított madarak kaptak helyet, amiket a rendezvény első napján(péntek) la is bíráltak, ha jól láttam. A másik két helyen 2 napos(szombat-vasárnap) börze volt, az egyik pavilonhoz tartozott egy "kisebb", fűtetlen sátor is, ahol a díszbaromfik voltak. A börze egész atmoszférája számomra teljesen felelmelő volt. Rengeteg ember mindenhol, kultúrált, magas színvonalú ketrecelrendezés az asztalokon és magasítókon, a nagyobb tenyésztők sok standdal is képviselték magukat és persze ezek körül kaptak helyet a felszerelési eszközöket, vitamin, stb. gyártó cégek standjai is. Olaszországban nagy hagyománya van a díszmadártartásnak, temérdek féle mag és kiegészítők, lágyeleségek voltak gusztusosan, nyitott fedelű úrnákban kitéve, hogy az érdeklődő vásárlók kézzelfoghatóan szemügyre vehessék a kínált portékát. A madarak terén az olaszok a kanári tenyésztésben nagyon erősek. Mind alak és szín tekintetében nagyon nagy választék volt a kiállításon és a börzén. Az utitársaim nagy többsége kanári vásárlási céllal jött Reggio-ba, persze volt olyan is, aki ráadásul hozott is Magyarországról madarat eladási szándékkal. Mindenki megtalálhatta a számítását. Az árak tekintetében összeségében elmondható, hogy az olasz árak nagyon magasak, az európai árak 2-3 szorosa! A madarak minősége is vegyes, megfigyeléseim alapján a sok kiváló madár mellett, sok rossz minőségű hibás példányt is meglehett vennni, természetesen horror áron. Én is vásároltam vérfrissítés céljából 3db gyémánt gerlét, de otthon csalódtam az egyik minőségében, mert az egyiknek a lábujjai deformálodottak. A börzén a lapos szállítóban nem vettem észre, a madár tollazatra, tapintásra jónak tűnt, de mégis sikerült egy hibás, beltenyésztett egyedet megvennem drága pénzért, vigasztaljon, hogy a másik kettő kiváló minőségű. Szerencsémre elkértem a Modena-i tenyésztő névjegykártyáját, kíváncsi lennék rá, ha mondjuk jövőre visszavinném neki a selejtes madarát, ki cserélné-e nekem egy hibátlanra? Néhány itthoni kezdő madarász ismerősöm ódákat zeng a külföldi madarak kimagasló minőségéről, pedig jó alapanyagból a magyar madarak is lehetnek csúcs kategóriásak. Vannak világbajnok magyar tenyésztőink is(Pócsi Béla, Gyerkó Tibor). A Reggio Emilia-val szinkronban volt Németországban, a szintén nagyon rangos Kassel-i kiállítás, ahol több magyar tenyésztőtársam madarai szépen szerepelt, a kanáriknál 92 pontot is elért Guti Zoli sárga intenzív madara pl. Azért elgondolkodtató, hogy a nemrég lezajlott Gyula-i országos kiállításon a hasonló kaliberű madarakat alulpontozták(86-87) a bírák.
Nade térjünk vissza Olaszorságba. Rengeteg extra érdekes és különleges madarat lehett látni, sok fényképet sikerült készítenem. Nemcsak magamnak és a gyerekeimnek, hanem azon barátaimnak, akiknek nem adatott meg az a lehetőség, ami nekem. A börzéről szabadon ki, s be lehetett járkálni a bázishoz, természetesen pecsétet kellett kérni a kezünkre, mellyel igazoltuk, hogy kifizettük a belépő árát, ha nekem Reggio-t komplexen kéne jellemeznem és értékelnem a saját tapasztalataim és összbenyomásom alapján, akkor elmondhatom, hogy egy nagyszerű kirándulást tudhatok a hátam mögött. Én sokkal többet kaptam Reggio Emilia-tól, mint azt előtte remélhettem volna. Új kapcsolatokra(pl. a Galambalkatúak Olaszország-i Szövetsége), kialakuló barátságokra, tapasztalatokra tettem szert. Bepillantást nyerhettem az olasz díszmadár kultúrába, megismerhettem ennek a piacnak a főbb szereplőit. Az angol nyelv ismeretével megtudtam magam értetni ott, ahol kellett, bár a tenyésztők közül kevesen beszélték a világnyelvet. Egy kicsit elszomorodok, ha a Magyarországon uralkodó helyzetre gondolok, sajnos nagyon elvagyunk maradva sok tekintetben, de azért persze remélem, hogy közös erővel és tenni akarással javulni fog a magyar madarászat jövője!
Eddigi életem legnagyszerűbb és legérdekesbb kirándulását éltem meg és abban, amit a legjobban szeretk, a madarászatot. Köszönöm a H-50-nek, a szervezőknek, hogy lehetőségem nyílt résztvenni ezen az úton. Külön megköszönöm a nagy öreg madarász barátomnak, Lipták Józsefnek a segítő és tanító szavait. Remélem a jövőben még sok hasonló szép élményben lesz részem.
Ennyit szerettem voln, ha a lap terjedelme nem teszi lehetővé a teljes story leközlést, természetesen kihagyhat a szerkesztő úr belőle részeket, nameg persz stilisztikai, fogalmazási szempontból is javítani fog rajta.
Köszönöm előre is, többen vártak már tőlem valami irományt, kezdetnek ez sikerült.
Laczkó Tamás(Jattostomi)
H-50
IDRE
web:
http://www.laczkotomi.gportal.hu