Pintér Gáborné írta:
nagynejutka írta:
Pintér Gáborné írta:
Köszönöm a tanácsot és minden jót nektek.
Szia!
Sikerült találnom ?
Szia azt hiszem sikerült,de van egy nagysanyim is és sokan azt tanácsolták itt a forumban hogy ne vegye mellé jákót.
Te mit gondolsz erről
íszeretném ha minnél többet megtudhatnék,mivel nem szeretném hogy rossz legyen a madaraknak.
Ezt ugyan nem tőlem kérdezted, de annyit tennék hozzá, hogy van egy nagyon kedves ismerősöm, akinek 1 pár nagysanyija, 1 törpearája és egy jákója van, meg azt hiszem tán még 1 kis kecskéje is. A kecskét eleve nem bírja a jákó, ha elkapja a szárnyánál fogva rázza

(bár ezt nekem más is mondta, hogy a nálánál kisebbeket veri, de nálunk a sapisokkal csak kötözködik néha, mert azok nem félnek senkitől és azonnal visszavágnak, ha bepróbálkozik valami kis csínnyel, így többnyire békén hagyja őket, max kardoznak egyet a csőrükkel)) , a nagysanyikkal meg kötekszik és időnként püföli is őket.
Nekem vannak feketesapkásaim, ha mind együtt vannak kinn akkor szoros emberfogásban ügyelek rájuk, mert a jákó baromi rafkós, sokkal jobban repül mindegyiknél, kíválóan manőverezik, képes arra is hogy helyből felszállva közvetlenül a fejük felett repüljön el és jól belekapjon a frizurájukba, azok meg persze alulról igyekeznek elkapni a lábát. Nekem az a szerencsém, hogy a nemeseim hímek, akik hihetetlenül nyugodt madarak, nem könnyű a béketűrésükből kihozni őket (bár Merlinnek azért sikerül időnként) és inkább kitérnek a harc elől, ez nagy előny. Az a kérdés, hogy a nagysanyi ki tér-e előle vagy felveszi a kesztyűt és akkor csak az a megoldás marad, hogy külön-külön tudod őket kiengedni. Az is előny nálam, hogy a nemesek hímek a szürke meg tojó, hiszen ők teljesen tisztában vannak egymás nemével.
Mint "nagycsaládos" ötpapagájos viszont azt is el kell mondanom, hogy nem csak hátránya van annak, hogy több madaram van, hanem előnye is. Africz "gyesen" van Kakapo királylánnyal, én dolgozom, de az enyémek sosem unatkoznak, mert ott van mindegyiken kívül még 4 akiket lehet mozizni egész nap, átanyázgatnak egymáshoz, nézegetik a másikat, nincs idő unatkozni, ha egy elmegy enni, akkor mind az 5 azonnal rávetődik a tálra. Ez a nyájszindróma!

Ha a 3 nagy van kinn külön, akkor eljátszogatnak az ágyon, rengeteg rágnivaló baba és papagáj játékuk van vagy valami plüss állatot gyilkolásznak nagy egyetértésben, esetleg a konyhában fosztogatnak bőnszövetkezetté alakulva, olyankor hatalmas az egyetértés mindhárom között. Esténként kását vacsoráznak, olyankor sincs feszkó, mindnek megvan a maga helye és tálja, még véletlenül sem cserélik fel, de mikor kb. jóllaktak, akkor megindul a vetésforgó és mind mászik a szomszéd táljához jól kizabálni a maradékot, mert az tuti jobb, mint az öve volt. A legbékésebb időszakunk a szürkület-este, mikor már nem annyira aktívak, akkor nem is kell nagyon rájuk figyelnem, mert a sapisok korán fekszenek, a 3 nagy pedig olyankor isteni békében elfekszik rajtam, mindnek saját helye van, amit tiszteletben kell tartania a többinek (Mózesé a bal vállam, Sámsoné a bal karom, Merliné a jobb vállam és olyankor mind odabújva pihenget)
Ismerek olyan idősebb hölgyet, akinek 1 szürkéje van, szinte egész nap kinn lehet, mégis tépi magát, mert egy hihetetlenül ingerszegény környezetben él és unatkozik, na szerintem az a legnagyobb ellenségük. Mondtuk is a hölgynek, mikor megvette, hogy inkább egy békés-szelíd nemest válasszon, de a jákóért ette a görcs, mert hogy az beszél. Hát rosz választás volt, a madárnak mindenképpen!
Nálad az előny, hogy otthon vagy, hiszen nem kivitelezhetetlen, hogy külön engedd ki őket. Ha tudok valamit segíteni, csak szólj!
Bocs, hogy ilyen hosszú voltam!
