|
Tisztelt ifjú ismerős és ismeretlen, genetika iránt érdeklődő madarásztársam!
A megszólítást azért kezdtem így, mivel azok, akik véleményüket, egy egyszerű kérdésre, ilyen alaposan és lelkesen igyekeznek megválaszolni, azok megérdemlik a tiszteletet.
Bízom benne, hogy elkövetkezik még valamikor az az idő, amikor Magyarországon a MESTERTENYÉSZTŐI cím valódi rangot jelent. Rangot jelent azoknak, akik nem felvásárolt madarakkal, hanem valódi saját tenyésztéssel nyernek versenyeket. Az én véleményem pedig úgy szól, hogy a genetika minimális ismerete nélkül tenyésztésről ne beszéljen senki.
Megfogadtam, hogy nem avatkozom bele a továbbiakban senkinek a véleményformálásába, mert mindenről negatív visszajelzést kaptam, így inkább kérdezek.
Miért nem vállalja fel egyetlen nagyhírű kanáris sem, hogy legalább a COM besorolását ismerteti néhány legismertebb szín meghatározásával?
Miért nem vállalja fel senki ISMERTETNI a madarak nemkívánatos tulajdonságának okait, a bírálatnál ismert leggyakoribb hibákat? Vajon miért nem kérdez erről senki? Nézzétek meg, egyetlen egyszer írtam erről itt az IDRÉN, és hányan gondolták figyelemre érdemesnek az egészet? Pedig a genetikai ismeret erről szól! Így lenne értelme minden értelmes gondolatot a gyakorlatban hasznosítani.
Tudjátok, én is csupán a keresztezések érdekében kezdtem el alaposabban alámerülni ebben a végtelenül bonyolult genetika tudományában, de egy idő elteltével elrettentett. Elrettentett önmagának, a mutációnak a kérdése is. Az ivarsejtekre, a testi sejtekre gyakorolt mutagének hatása többségében halálos, illetve elrettentő torzulásokat okoz. Nagyon csúf példáit tapasztalhattam meg ennek, a gyakorlatban, idén saját rigóimon. Erről nem írok itt, mert még valaki beperel. Igaz az a gondolat, mely szerint az ismert szakkönyvek a párosításokat elsősorban a COM igényei szerint igyekeznek megmagyarázni, és a letális elmélkedés is elsősorban gyakorlati tapasztalat összevetése az elmélettel. Nagyon sok igazolt eset bizonyította, hogy az elméletben életképtelen utód, hosszú életet élt meg egészségben.
Éppen ez indokolja azt a felvetésemet, hogy minden ismeret az alapok tisztázásával kezdődik.
A genetika alapelve érvényes minden élőlényre. Tanulmányaink kezdetén mindent a borsóval próbálták érthetővé tenni, majd jöttek a patkány kísérletek. A madár is élőlény, de már indulásnál van egy kis csavar. Más az emlős és más a madár. Tudjátok, mire gondolok.
A kanári színek kialakulásának genetikai értelmezése is az alapok tisztázása után értelmezhető. Az intenzív fogalma, a domináns fogalma is igényli az egyfajta kiindulási pont megteremtését. Egyáltalán igaz-e, hogy a kanári fajták egyetlen faj a Serinus canaria leszármazottjai? Ebben az esetben, ha ezt elfogadjátok, akkor a genotípusból levezethető fenotipus lehetőségeinek száma „valamivel kevesebb”, mint akkor, ha elfogadjuk a piros és ónix létrejöttének meséjét. Itt már erősen kibővül a genetikai értelmezés köre.
Nem kereszteltek Kálvinistának, tudjátok a népi mondás szerint Ők nyakasok. Én mégis, nyakas módon, saját elméletemhez egyre jobban ragaszkodom. Ez pedig röviden az, hogy ismereteim szerint 36 serinus faj él a természetben. Ezek bármelyike alkalmas lehet a hasznosítható keresztezésre. Másik, elutasítom a tűzpinty vagy tűzcsíz elméletet ugyan úgy, mint az ónixnál a fekete csízét, de még a mexikói csízét is. Ugyanakkor, elképzelhetőnek tartom, hogy a lizardot a piroshomlokú csicsörkéből tenyésztették, vagy köze van kialakításában. Erre egyre több helyen hivatkoznak. Ha ez mégis igaz, akkor alátámasztani látszik elméletem első része, a több fajból elméletem. Elméletem másik részével kapcsolatban, azt sem bánnám, ha valaki a gyakorlatban megcáfolná. Több évet rászántam, annak modellezésére, eredménytelenül. Mára, azt sem várom el, egyetlen madarásztól sem, hogy hozzám hasonlóan megkísérelje a piros kanárit „sárgából, zöldből” kitenyészteni. Azt viszont örömmel venném, ha legalább lenne valaki, aki a genetikából kiindulva, elméletben megkísérelné igazolni mind azt, amit én tagadok. Az, aki vállalkozik erre, komoly érveket is mondjon. Például tegye hozzá, hogy a „véletlen” hány egyede, hány generációja szükséges, egy mai versenyképes madár létrejöttéhez. Tehát próbáljátok először tisztázni az alapokat, közérthető nyelven, mert e nélkül a kanárik színmagyarázata is olyanná válhat, mint az, hogy melyik volt előbb? A tyúk, vagy a tojás? Kíváncsian várom a hozzászólók érveit, cáfolatait. Nem szólók bele, nehogy egy értelmesen elindult gondolatsor miattam, elhaljon. Üdv. Lakó Antal.
|
Belépés
Regisztráció
Madarász térkép
GyIK
Chat
Madaraim
Keresés
), de ettől függetlenül hogy tényleg egyről beszéljünk, röviden leírom az elmúlt napok összegzését.
