Sziasztok!
Egy kis márc.17-i érdekesség [MMEBudapest]-levelezőlistáról:
"Sziasztok!
Ma különös élményben volt részünk a "Kedvenc madarászhelyünk"-ön. (bár a programba még csak készülünk bekapcsolódni, de a megfigyelési adatokat már elkezdtük gyűjteni) Több seregélyt is láttunk, az egyiket megpróbáltam lefotózni. Lassan, lépésről lépésre közeledtem felé, hogy minél közelebbről kaphassam lencsevélgre. Biztos voltam benne, hogy hamarosan elrepül, de nem tette. Pedig a lábam alatt hangosan ropogtak a gallyak, sőt a páromat is odahívtam, hogy ő is nézze meg. A végén már 20 cm-ről fotóztam makro beállítással. Néha nézett, hogy mit csinálunk, de nem igazán foglalkozott velünk. Arra is gondoltunk, hogy talán beteg, vagy sérült, de nem látszott annak. Próbaképp megpróbáltuk megérinteni, egyik ujjammal megsimogattam a hátát, de ez sem zavarta. Várt még pár percet, aztán elrepült. Legalább 10 percet töltöttünk el egymás társaságában, közvetlen közelben. Tapasztalt már valaki ilyet? Hirtelen arra gondoltunk, hogy talán most ért vissza a telelőhelyéről és nagyon kimerült, fáradt. Bár amikor elrepült, nem ez látszott. Az egyik madaras könyv (Szárazföldi madarak, Természetkalauz sorozat) azt írja, hogy ha egy fiatal seregély nem sokkal a fészekből való kirepülése előtt emberkézbe kerül, akkor kedves és ragaszkodó lakótárs válik belőle. Lehetséges, hogy egy ilyen "szelídített" madárkával tallkoztunk? Az eseményről feltettem ide pár képet:
http://benedekorsi.xfree.hu/105795
Üdv, Orsi"
"Az élmény - főképp a fotók alapján - valóban különös lehetett. A madarakra általában nem jellemző, hogy ennyire közel engedik megukhoz önszántukból az embert. Mivel seregélyeket nem igazán tartanak fogságban, szelíd madárra sem gondolnék az eset nyomán. A fotókon látszódik, hogy nagyon alacsonyan, elég sűrűn elhelyezkedő ágak között ül a madár, ami meglehetősen furcsa, ugyanis a seregélyek legtöbbször a fák, vagy bokrok tetején ülve, illetve a földön táplálkozva, ősszel pedig, esti órákban nádasokban figyelhetők meg leggyakrabban. A tapasztalatok szerint erdei környezetben, sűrű ágak között nem igazán tartózkodik. Jómagam arra tudok gondolni, hogy - ahogy írtad - fáradt volt. Ez előfordulhat attól, hogy a vonulás kifárasztotta, de inkább arra gondolok, hogy egy ragadozómadár - pl.: karvaly - megkergette és a sűrű növényzetben talált ellene menedéket. Ilyenkor a madarak a félelem elmúltával még sokáig lehetnek kimerült, sokkos állapotban, ebben az időszakban produkálhatnak tőlük nem megszokott magatartásformákat. Üdv: B.Z."
"A sokkos, illetve végsőkig kimerült madár viselkedik így. Kerecsen és vándorsólyom őrzéskor számtalanszor tapasztaltam, hogy a támadást megúszott zsákmánymadarak "nem félnek az embertől".
Sőt az emberközeli madarak, mint pl. a galamb, de talán ebbe még a seregély is belefér, a támadáskor az esetleg közelben tartózkodó ember felé menekűl! Illetve annak közvetlen közelébe ül be egy sűrű fába, vagy bokorba. És az Istennek se akar elmenekülni!
Én ilyenkor nem szoktam az ügyükbe beavatkozni, se így se úgy. Inkább elmegyek távolabb, hogy se megmenekült madarat, se az üldözőt ne zavarjam.
Az irodalomban már találkoztam azzal is, hogy a karvaly elől menekülő veréb a nyitott ablakon át a szobába is berepült. Vagy ugyancsak a karvaly a szobába is követte a kismadarat és ott fogta meg. Stb, stb! Üdvözlettel: Sz.J."
Belépés
Regisztráció
Madarász térkép
GyIK
Chat
Madaraim
Keresés
! No, de azért csak sikerül egyiket-másikat lekapnom 
