Szia Zsolt !
Eddig nem nagyon volt időm, de most megpróbálom egy kicsit részletesebben áttekinteni a témát ! Már most jelzem hogy szívesen veszem az ellenvéleményeket, ill. egyéb tapasztalatokat !
Tehát!
A " fehérjék " amikről írsz valójában aminosavak, azaz a fehérjék alkotóelemei ( a fehérjék kémiailag aminosavak összekapcsolódásával képződő óriásmolekulák). Az általad említett aminosavakon kivül természetesen még számos más aminosavra is szükségük van madaraknak (össz. kb. 20 különböző aminosavból épülnek fel a fehérjék).
Az aminosavak csaknem felét az esszenciális aminosavak teszik ki (ez állatfajonként változó). Ezeket az állatnak a takarmányból készen kell
kapnia, azaz nélkülözhetelenek. A nem esszenciális aminosavakat az állat maga is elő tudja állítani más aminosavakból.
A metionin, lizin, triptofán stb. esszenciálisak, a cisztint metioninból előállítja a szervezet (feltételesen esszenciális, mivel csak metioninból tud képződni). A zavartalan fehérjeszintézis feltétele az esszenciális aminosavak jelenléte a szükséges mennyiségben és arányban, ill. elegendő nem essz. aminosavra is szükség van. Ha v.melyik essz. aminosav nincs elegendő mennyiségben jelen, akkor a többi aminosav beépülésére is hatással lesz. A szükséglethez mérten a legkisebb mennyiségben rendelkezésre álló essz. aminosav lesz a limitáló aminosav.
A gyári lágyeleségekben a legtöbbször a metionin és lizin kiegészítéssel találkozunk. Ezek az aminosavak a takarmányokban viszonylag kis mennyiségben találhatók( ugyanakkor a legfontosabb essz. aminosavak), és mivel szintetikus úton is előállíthatók könnyen pótolhatók, így mint limitáló tényezők kizárhatók lesznek. A gyári l.eleségek összeállításánál (ideális esetben) a fentebb leírtaknak megfelelően arra törekednek, hogy olyan fehérjéket keverjenek az eleségbe, amelyeknek aminosav garnitúrája a legjobban kielégíti az adott faj igényeit. Ezt kiegészíthetik még aminosavakkal pl. lizin, metionin.
A kérdés már csak az mennyire van feltérképezve a gondozott fajok igénye. Gyanítom hogy főként tapasztalati alapon megy a dolog, és csak a leggyakoribb fajok igényét vizsgálták behatóbban. Azaz a termékek nagy része csak néhány fajra van optimalizálva.
Ha tojást adunk a gyári termékhez az abszolút fehérjetartalom attól függően változik, hogy milyen mértékben tér el az eleség és a tojás fehérjetartalma. A tojás kb. 13% fehérjetartalommal bír, ha az eleség ettől nagyobb f.tartalmú akkor valamelyest csökkenti ezt a hozzáadott tojás. Azt érdemes tudni hogy a tojásban található fehérje biológiai értéke nagyon jó, mivel minden olyan aminosav megtalálható benne kedvező arányban és mennyiségben ami a madár-szervezet felépítéséhez kell. Kétségtelen azonban hogy a tyúkra van optimalizálva. Az esetek nagy részében a fehérjetranszformáció nem szenved hiányt tojás hozzáadása miatt, bár az essz. aminosav tartalom csökkenhet, az igazság az hogy ez a gyakorlatban nem okoz problémát. Az élőlényeknek rendkívül jó a kompenzáló képességük, az aminosavakat képesek tárolni, ráadásul igényeik általában egy intervallumon belül optimalizálhatók. És valljuk be őszintén, hogy madarainktól nem várunk el extra teljesítményeket mint a gazdasági állatoktól, ahol jóval nagyobb jelentősége van a precíz receptúráknak( és bár ezekkel a fajokkal kapcsolatban rengeteg információval rendelkezünk, mégsem állíthatjuk hogy 100%-ban ismerjük igényeiket).
Érdemes megemlíteni hogy az aminosavaknak nemcsak a hiánya, hanem a feleslege is felboríthatja az aminosav-egyensúlyt:
-aminosav-imbalansz:hiány és felesleg egyaránt okozhatja, ezért kerülni kell a közvetlen aminosav adagolást
-aminosav-balansz:az aminosavak a szükségletnek megfelelő mennyiségben fordulnak elő
A vitaminellátás és az aminosavigény között is van kapcsolat, pl. a szervezet metioninigénye kisebb ha B 12 vitaminból vagy kolinból jól el van látva, nikotinsavamidból(B3 vitamin származéka) pedig triptofánt tud előállítani. A nem essz. aminosavak szintézise akadályozott , ha a táplálékban nincs elegendő tiamin ((B1 vit.), pantoténsav(B5 vit.) vagy piridoxin (B6 vit.).
A tojás zsírtartalma kb. 12 %(többek között a fehérjetranszformációnak is nagy az energiaigénye). Elképzelhető hogy egyes fajoknál ez gondot okoz ill. a zsírsavösszetétele nem megfelelő. Megjegyzem, az állati zsírokat nagyobbrészt telített zsírsavak (palmitinsav, sztearinsav stb.) alkotják, ugyanakkor a tyúkembrió fejlődéséhez is nagyon fontos a többszörösen telítetlen zsírsavak jelenléte, azaz ezek is megtalálhatók a tojásban. Arányuk attól is függ, hogy a tojótyúk a tojásrakás idején milyen takarmányt kapott. Ha többszörösen telítetlen zsírsavakban(linolsav, linolénsav, arachidonsav) gazdag takarmányt fogyasztott, a tojás kedvezőbb összetételű lesz. Mivel a kukorica nagy arányban tartalmaz linolsavat és az alapvető takarmánya a tojótyúkoknak, igy feltételezhetjük hogy a tojások zsírsavösszetétele nem feltétlenül rossz. Természetesen egyetértek azzal, hogy lehetnek olyan fajok melyeknek a tojás önmagában nagyon energiadús és nehéz fehérjetápláléknak számít (ezt a gyakorlatban egy kis odafigyeléssel bárki eldöntheti), ilyenkor megoldás a gyári l.eleség, de az is elképzelhető hogy a tojás és lágyeleség keveréke is beválik(mintegy "feljavítjuk" a tojást)
Na igen, ez a vita tárgya hogy szükség van-e erre ! Sokak szemében ez a gyári eleség lerontásával egyenlő !
Az is megoldás lehet, ha a tojássárgájának a részarányát csökkentjük mivel ez tartalmazza a zsír csaknem teljes mennyiségét, sajnos azonban így csökkentjük sok hasznos fehérje, vitamin és ásványi anyag részarányát is.
Nyilvánvaló ha valaki azt tapasztalja hogy elhízást okoz ( más is okozhatja), akkor ne alkalmazzuk. Az elhízás több szempontból is nagyon káros, a máj zsíros elfajulása ugyancsak veszélyes, a szerv törékennyé válik, könnyen reped.
A tojás vitamin- és ásványianyag-tartalma jelentős, nem befolyásolja negatív irányba a gyári tápokat.
Végezetül a tojás összetétele:
víz:73,6%
fehérje:12,8%
zsír:11,8%
szénhidrát:1%
hamu(szervetlen alkotók):0,8%
A tojásszik értékesebb, fehérje és zsírtartalma nagyon jelentős, szervetlen anyagai:P, S, Ca, Cl, K, Na, Mg, Fe, Zn, Cu, Mn, I, .
Vitaminokban gazdag pl. A-, D-, B1-, B2-, B12-, E-vitamin stb. .
A tojásfehérje több mint 80%-a víz, zsírokat csak nyomokban tartalmaz, az ásványianyag-tartalom egyharmada viszont itt található. Vitaminokban szegény( niacin, riboflavin,B-vitamincsoport egyes tagjai).
Több mint 40 proteintípus található benne.
Hogy miért keverik sokan a gyári eleségeket tojással ?
-könnyen beszerezhető, mindig kéznél van, a költségek csökkenthetők az eredmények romlása nélkül
-a konzisztencia kedvezőbb lesz
-a madarak általában kedvelik, a legtöbb fajnál jól bevált
-sokkal több a pozitív tapasztalat mint a negatív
-stb. stb.
Mindenkor a gondozott fajjal kapcsolatos hozzáférhető információk, tapasztalatok alapján járjunk el. Mindenkinek saját magának kell meghozni a döntést, hogy milyen takarmányozási módot alkalmaz !
Ha figyeljük madarainkat, bizonyára megadják a választ!
VÉGE
_________________ Fegyverneki Attila
www.fegyo76.blogspot.com/
|