|
Az Index.hu híre:
Durva morális dilemmával küzdött Pécs vezetése: helyeselhető-e egy kellemetlen, de kihalás szélén álló madárkisebbség fészkeinek megsemmisítése, ha azok zavarják a környékbeli lakókat? A dilemmázásnak szerda reggel vége lett, a Biokom nevű cég fűrészekkel felszerelt szakemberei ekkor kezdték el a Berek sétány fáira rakott varjúfészkek eltávolítását. Az akcióhoz, ami a nagy szél miatt valószínűleg elhúzódik, az önkormányzat megkapta az illetékes dél-dunántúli zöldhatóság engedélyét.
Ilyenkor jó varjúfészket pusztítani
A vetési varjú védett állat, a természetvédelmi törvény pedig nem teszi lehetővé, hogy eltávolítsák és megsemmisítsék a fészkét, kontráz Bank László, a Magyar Madártani Egyesület (MME) Baranya megyei csoportjának alelnöke. A szerdai akció szerinte akkor is törvénysértő, ha ahhoz a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adott engedélyt.
A varjúdráma idáig vezető lépéseit Csizi Péter alpolgármester és Bank László hasonlóan idézik fel: miután a megyében a több évtizedes, szó szerinti irtóhadjárat miatt a fészkelő varjúpárok száma tizenkilencezerről ötszáz alá csökkent, a megmaradt kétszázaléknyi intelligens madár oda költözött, ahol nem lőhették és mérgezhették őket, vagyis a városokba. Ezért van az, hogy hiába maradt ötvenedannyi madár, mint régen, a városlakók úgy érzik, sosem volt ennyi varjú.
A legnagyobb részük Pécsre költözött, ahol tavaly kivágták egy nagyjából egyhektáros, erdős terület fáinak jó részét. „Ez volt az egész megye legnagyobb fészkelőhelye” – magyarázza Bank. Csizivel együtt úgy emlékeznek, hogy bár a városban évek óta fészkeltek varjak, a kiserdő eltűnése után hirtelen rengeteg pár költözött be a belső részekre, így arra a lakótelepre is, ahol szerda reggel megkezdődött a fészeklefűrészelő akció. Ilyenkor még nincsenek se tojások, se fiókák, ezért ez az alkalmas idő az akcióra, mondja az alpolgármester.
Azt még a madárvédő is elismeri, hogy a varjak a fészekrakás és párzás időszakában hangosan kárognak, ami zavarhatja a közelükben élőket, különösen, hogy a lakótelepi házak között nagyra nőtt fák koronái közel vannak az emeleti ablakokhoz. „Ezenkívül az említett területen vannak vendéglátóegységek, amelyek teraszhelysége a kolóniának otthont adó fa alatt helyezkedik el. A varjak ürüléke több esetben is a felszolgált ételbe-italba pottyant” – idéz fel egy gasztronómiai kellemetlenséget az alpolgármester. Csizi azzal is az akciót védi, hogy egyes lakók önbíráskodással, a madarak elpusztításával fenyegetőztek, ha az önkormányzat nem tesz valamit.
„Megértem az ott lakókat” – fogalmaz Bank, mégis, azon túl, hogy törvénysértőnek, még „értelmetlen, ostoba” lépésnek is tartja a fészkek elpusztítását. A szintén baranyai Szentlőrincen három éve ugyanis ugyanezt csinálták, aminek az lett az eredménye, hogy a madarak maradtak ugyan, de szétszóródtak a településen, és olyan helyekre költöztek, ahol még több problémát okoznak, például az óvodakertbe.
Az sem segít, hogy a modern városlakó nem tolerálja a természet semmiféle megnyilvánulását. Bank álmélkodva idézi föl, hogy a MME olyan telefont is kapott, hogy azonnal távolítsák el a kertből a hangoskodó feketerigókat. A modern állat sorsa jelentős részben azon múlik, elég cuki-e. A vetési varjú pedig intelligens, atletikus, ragaszkodó, de semmiképpen sem egy tollas vombat.
Mi történhet a madarakkal a fészkeik leszedése után? A szakember szerint Pécsett is majd más helyre költöznek a városon belül, hiszen az eredeti, városon kívüli fészkelőhelyeikről már rég el lettek üldözve, aztán, ha tovább piszkálják őket, teljesen kihalhatnak Baranyából.
Nincs megoldás
A fészkeik leszedése ráadásul még egy szomorú következménnyel jár: az általánosan népszerű, ráadásul rovar- és rágcsálóevő vörös- és kékvércse nem rak saját fészket, hanem a varjúéba tojik, már ha talál. Ha nem, kihal, így a pécsi madárbarátok jobb híján műfészkeket tesznek ki.
De akkor mi lehet a megoldás? Nincs megoldás, mondja sötéten Bank László. A mezőgazdaság intenzívvé válásával Baranyában annyira kevés rovar maradt a földeken, hogy csak az urbánus élettér maradt, de azon az emberek nem szeretnének osztozni. Amikor a madárvédő azt mondja, hogy „meg van pecsételve az állomány sorsa”, úgy érezzük, hogy ahol a varjakat temetik, ott varjak vagyunk.
De az alpolgármestert sem lehet varjúellenességgel vádolni, Csizi hivatalból kincstárilag optimista, de a problémát ugyanott látja, mint a szenvedélyes madárvédő: „Bízunk benne, hogy olyan helyre fognak az egyedek költözni, ahol nem jelentenek közegészségügyi problémát, illetve a lakosság is megértőbb lesz és nem ellenségként néznek a varjakra, hanem a természet részének tekintik őket. Sajnos ez manapság a városi embereknél már nem megy evidenciaszámba.”
Lehet, hogy a baranyai gyerekeknek pár év múlva Bécsig kell utazniuk, ha károgást akarnak hallani.
_________________
“It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.”
Charles R. Darwin
|
Belépés
Regisztráció
Madarász térkép
GyIK
Chat
Madaraim
Keresés
vagy már a következőnek az eleje?
