A városi zaj átrendezi a madarak szexuális életét
"Az emberi környezetszennyezés állatokra gyakorolt hatásának két példáját tárták fel nemrégiben zoológusok. Míg a méhek táplálkozási szokásait a légszennyezés, a különféle énekesmadár-fajok párválasztását a városi zajszennyezés teszi egyre nehezebbé.
Míg a szennyezett levegő a méheket, a zajszennyezés a madárvilágot tizedeli. A városi forgalom állandó zajában elvész a hímmadarak párcsalogató éneke csakúgy, mint a territóriumukról számot adó dalolásuk, de nem hallják meg a közeledő ragadozókat és az erre figyelmeztető füttyöket sem - számoltak be a napokban a Sheffieldi Egyetem ornitológus szakemberei.
A házi veréb (
Passer domesticus) egyike a városi zajok miatt fogyatkozó madárfajoknak. Nem is olyan rég még nagy rajokban repdestek Európa városaiban, ám populációjuk ma már mindenhol rohamosan fogy. Az ornitológusok egyelőre nem látják tisztán, mi okozhatja a jelenséget, de az énekében gyakran megjelenő alacsonyfrekvenciájú hangok miatt úgy vélik, a zajszennyezés komoly szerepet játszhat a házi veréb pusztulásában.
A fülemüle (
Luscinia megarhynchos) a városi zaj túlélésére kézenfekvő megoldással próbálkozik: hangosabban énekel. Dr. Henrik Brumm, a skóciai St. Andrews Egyetem munkatársa Berlinben végzett megfigyelései során azt tapasztalta, hogy hajnali 5 és délelőtt 10 óra között a város fülemüléi akár 14 decibellel hangosabb is dalolnak, mint erdőben élő társaik: hangerejük a hétköznap reggeleken már eléri az emberi számára fülsiketítőnek ható 95 decibelt.
Fülemüle
Bizonyos fajok egyszerűen képtelenek túlharsogni a városi forgalom zaját, mint azok a vörösbegyek (
Erithacus rubecula), amelyek viselkedését dr. Richard Fuller, a Sheffieldi Egyetem ornitológusa vizsgálta. Az észak-angliai városban élő vörösbegyek közül sokan már leszokóban is vannak a fajra jellemző pirkadati dalolásról, és inkább éjszaka hallatják hangjukat. A jelenség hátterében a zajszennyezés mellett a fényszennyezés is szerepet játszik, ám a madarak számára egyértelműen a zaj a zavaróbb tényező - állítja Fuller. Megint más megoldást figyeltek meg a hollandiai Leiden széncinegéi (
Parus major) között: a város forgalmas részein élő cinkék énekükben több magas hang szólal meg. Tíz európai nagyvárosban, köztük a Londonban, Párizsban és Amszterdamban megfigyelt cinkék is ugyanezzel a módszerrel igyekeznek alkalmazkodni a városi zajszennyezéshez.
Az, hogy az említett fajok számára sikeres lesz-e az alkalmazkodás, hosszútávon fog kiderülni. A zajszennyezés az ember által lakott területeken várhatóan tovább nő, ami egyre nagyobb viselkedésbeli változtatásokra kényszeríti az ott élő állatfajokat. A módosult jelzésekkel kommunikáló madarak a természetes szelekció során várhatóan sikeresebbek lesznek társaiknál, így a populáción belül arányuk megnő. Idővel aztán a városi ének annyira különválik majd a városon kívül élő egyedek énekétől, hogy azok nem is találják majd egymás dalát vonzónak, sőt, nem is tekintik egymást azonos fajhoz tartozónak, s az egymás közti szaporodás megszűnik, és különálló fajok jöhetnek létre. Egyes kutatók szerint az európai feketerigó (
Turdus merula) épp manapság teszi meg ezt az evolúciós lépést: a városi és a vidéki rigóknak már nem csupán életmódja, de éneke, sőt, testfelépítése is eltérő."
Feketerigó
[origo]
http://www.origo.hu/tudomany/elovilag/20080415-celtalan-mehek-uvolto-madarak-a-legszennyezes-es-zajszennyezes-hatasa.html