Támogassa egyesületünket adójának 1%-ával






Hozzászólás a témához  [ 2014 hozzászólás ] 
Keresés ebben a témában:
Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 ... 101  Következő
Szerző Üzenet
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2013 dec. 6, 12:37 
Elkezdődött a téli madáretetési szezon a madarász homokozómban, a Csajkovszkij parkban :D
Kép
Kép
Kép
szajkó is jött a szotyi-szóróra, de sajna fotó nem készült róla... :roll:

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2013 dec. 2, 18:28 
és még egy saját montázs :)
Kép

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2013 dec. 2, 17:41 
most szombaton életemben először voltszerencsém egy jegesrécéhez (278.)!
a siófoki mólónál, ráadásul partközelben, pár méterről!
http://birding.hu/megfigyeles/adatlap/633443
Kép
Kép


_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2013 nov. 28, 11:00 
columba írta:
A vércse és a tömeg szavak csak nem akarnak szocializálódni a fejemben.

http://www.kekvercse.mme.hu/hu/content/ ... =kekvercse - Vonulás >>
"A kék vércse a fiókanevelési időszakot követően augusztustól októberig kóborol. Elsősorban a költőterületeken, de olykor inváziószerűen megjelenik Nyugat-, sőt Észak-Európában is. Napközben kis csapatokban táplálkozik, estére azonban akár több ezer példány is összegyűlik. Az éjszakázó helyek kialakulásáról még keveset tudunk, de egyes magányos fákon, fasorokban és erdőfoltokban kialakult pihenőhelyeire tradicionálisan évről-évre visszatér."
Kép

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Offline
Csatlakozott: 2011 jan. 1, 17:19
Hozzászólások: 542
   
Hozzászólás 2013 nov. 27, 23:29 
Csicsörke írta:
a linkre kattintva segítséget jelentettek volna a képleírások:
"A Doyang melletti gyülekezőre érkező amurivércse-tömegek Pangti falu határában (Fotó: Fehérvári Péter)"
"Pangti falu közösségének vezetői és elöljárói rövid ima keretében búcsúznak „Pangti”-tól és kérik az istenektől, hogy térjen vissza Doyangba a következő őszön (Fotó: Obed Swu)"


A vércse és a tömeg szavak csak nem akarnak szocializálódni a fejemben.

Aggódom, hogy az elöljáróság közétkeztetési megfontolásból fohászkodik!?

_________________
Cséplő Árpád


 
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2013 nov. 27, 18:58 
Kép
XIII. TATAI VADLÚD SOKADALOM - 2013. november 29 - 30.
http://www.vadludsokadalom.hu/index.html

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2013 nov. 26, 18:07 
a linkre kattintva segítséget jelentettek volna a képleírások:
"A Doyang melletti gyülekezőre érkező amurivércse-tömegek Pangti falu határában (Fotó: Fehérvári Péter)"
"Pangti falu közösségének vezetői és elöljárói rövid ima keretében búcsúznak „Pangti”-tól és kérik az istenektől, hogy térjen vissza Doyangba a következő őszön (Fotó: Obed Swu)"

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Offline
Csatlakozott: 2011 jan. 1, 17:19
Hozzászólások: 542
   
Hozzászólás 2013 nov. 25, 19:15 
Nem értem a képeket.
Mit néz ez a sok szomorú ember? Ott vannak a vércsék elásva?
Vagy, azok sötétítik el az eget a felső képen?

_________________
Cséplő Árpád


 
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2013 nov. 25, 16:14 
Kép
Nágaföldi kalandok, avagy műholdas jeladók felhelyezése amuri vércsékre Indiában
http://falcoproject.eu/hu/content/nagaf ... e-indiaban
Kép

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2013 nov. 25, 16:12 
Kép
Ékfarkú halfarkas Budapesten

Az ékfarkú halfarkas (Stercorarius parasiticus) a madarak (Aves) osztályának a lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a halfarkasfélék (Stercorariidae) családjába tartozó faj. Az északi-sarkkör közelében költ Alaszkától kezdve Kanada sarkköri területein, Grönlandon és Észak-Európán át egészen Kelet-Szibériáig. Hosszútávú vonuló, a telet főként a déli féltekén található tengereken tölti.
Magyarországon rendszeres, de kisszámú átvonuló. A Dunántúlon általában a Balatonon, a Fertőnél, a Duna mentén, a tatai Öreg-tavon és a Velencei-tó környékén, az Alföldön a Hortobágyon, a Bihari-síkságon, a kiskunsági szikes tavakon, valamint a szegedi Fehér-tavon és a Szegedi-Fertőn bukkan fel, de előfordul kisebb halastavakon és a Tisza mentén is. Leginkább a júniustól októberig terjedő időszakban mutatkozik, de a legtöbb megfigyelés júliusból és szeptemberből származik. Általában magányosan látható, de alkalmilag – különösen a nyári időszakban – néhány példány együtt is megjelenhet.
Hossza 37-44 cm a nászruhás öreg (adult: ad.) példányok 5-8,5 cm-es farokdísze nélkül. Szárnyfesztávolsága 108-118 cm. Meghatározása: Sötét, hegyes szárnyú sirályhoz hasonlít, de röpte gyors, lendületes, csaknem olyan, mint a sólymoké. Közelebbről világos kézevezőfoltja és az ad. megnyúlt, hegyes középső faroktollai is látszanak. Röptében kb. viharsirály méretű. Szárnya hosszú és elég keskeny, a „kéz” hegyes. A „kar” olyan széles, mint a hátulsó szárnyél és a szélső faroktollak csúcsa közti távolság (vagy kicsit keskenyebb). Röpte könnyedebb a szélesfarkú halfarkasénál (Stercorarius pomarinus), de néha kissé nehézkesnek is tűnhet; erős szélben könnyedségével, gyors szárnycsapásaival és lendületességével a csüllőre (Rissa tridactyla) emlékeztet (a szélesfarkú kimértebb, egyenletesebb röpte a nagy sirályokéhoz hasonló). Csőre valamivel vékonyabb a szélesfarkúénál. A két faj igen változékony tollruhái is nagyon hasonlóak, az ékfarkú az alábbiakban különbözik: az ad. sötét sapkája kevésbé fekete, mindig van egy apró, világos folt a csőrtő felett; ha van sötét mellszalag, akkor általában elmosódott; a legvilágosabb fiatalok (juvenilis: juv.) halványabbak a szélesfarkúnál, fejük, nyakuk (amely közelebbről jól láthatóan csíkozott) kontrasztosan világos, gyakran a hasuk is. A legsötétebb juv.-ek rendkívül hasonlóak a szélesfarkú legsötétebb példányaihoz, csak a csőrméret, a farok alakja és a testarányok alapján különíthetőek el. Az ékfarkú hegyes középső faroktollai 1-3 cm-rel nyúlnak túl a többin, apró, kettős villát képezve a farkon; alsó kézfedőinek a töve nem világos; a csőr teljesen sötétnek tűnik, nem feltűnően világos tövűnek (de a csőrtő világos színezete 150 m-nél távolabbról alig látszik). Hangja: Leggyakrabban nyávogó „kíí-ja” orrhang, amelyet udvarláskor ismételget. Riasztása rövid „pju!” kiáltás.
2013. szeptember 19-én került szem elé először az Óbudai-szigetnél (megfigyelők: Vaskor Dóra, Lengyel Attila) a nyolc napig is Budapest vendégszeretetét élvező fiatal ékfarkú halfarkas, dolmányos varjak (Corvus corone cornix) kergették, végül északi irányban tűnt el. Ezt követően szeptember 22-én figyelték meg. Jellemzően a Széchenyi lánchídtól úszott lefele a Dunán az Erzsébet hídig és onnan visszarepült a Lánchídhoz. Ezt az utat ismételgette párszor délután 1-től 3-ig, azután észak felé repült. Majd szeptember 24-én a Parlament és a Margit-sziget keleti oldala között le-fel mozgott többször a Duna vonalában. 25-én is, és végül 26-án is pontosan ugyan itt látták utoljára a madarat. A birding.hu adatbázisában található még egy budapesti adata a fajnak 2005. szeptember 23-áról (megfigyelő: Dr. Kóta András). Egy felnőtt példány a Petőfi hídnál került távcsővégre és északnak repült. 2013-ban egyébként 12 példány ékfarkú halfarkast észleltek Magyarországon július 26. és szeptember 26. között az ország különböző területein, beleértve egy fiatal példány szeptember 10-i nagymarosi és egy szeptember 12-i halásztelki megfigyelését is, amelyek feltételezik, hogy a budapesti madár esetleg már korábban is megtekinthette Székesfővárosunkat.

Összeállította: Dr. Dezső Péter
Fotó: Eduardo Balogh: www.eduardo-bird-watcher.blogspot.hu

Források:
www.birding.hu
MME NOMENCLATOR BIZOTTSÁG (2008): Magyarország madarainak névjegyzéke. Nomenclator avium Hungariae. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 278p.
Lars Svensson, Killian Mullarney, Dan Zetterström: Madárhatározó, Második átdolgozott kiadás. Park Könyvkiadó, Budapest, 2013.

Kép

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2013 nov. 25, 16:09 
Kép
Fenyérfutók Magyarországon

A fenyérfutó (Calidris alba) a madarak osztályának a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozik. Táplálkozáskor a parton jellegzetesen, lendületesen fut el a megtörő hullámok elől, de füves területeken kimértebben mozog. Monotipikus faj. Kanada, Grönland, Spitzbergákon és Szibéria arktikus tájain költ. Főleg tengerpartokon vonul, a kontinensek belsejében szórványos, Amerika, Ny-Európa, Afrika, D-Ázsia és Ausztrália tengerpartjain telel. Az öreg madarak július végén, augusztus elején, a fiatalok augusztus végén, szeptember elején hagyják el költőhelyeiket. Az Európában ősszel átvonuló madarak Grönlandról és ÉNy-Szibériából származnak. A grönlandiak itt telelnek, a szibériaiak továbbmennek Ny- és D-Afrika partjaira. A Tajmir-félszigettől keletre költők Ázsián át az Indiai-óceán, DK-Ázsia és Ausztrália partjaira vonulnak. A Kanadában költők Amerika keleti és nyugati partjain át jutnak a D-amerikai partokra, tavasszal viszont a kontinensen keresztül és az Atlanti partokon vonulnak. A tavaszi vonulás március vége és május vége között elhúzódó, Grönlandra május végén, június elején érkeznek. A fiatal madarak egy része visszatér északra, de sokuk a telelőhelyen marad egész évben.
Hazánkon ősszel rendszeresen, de kis számban augusztus és október között, főleg szeptemberben vonul át. Tavasszal ritkább, április és június között, de leginkább májusban. Egyesével vagy kisebb csapatokban tűnik fel, legtöbb hazai előfordulása szeptember hónapból származik. Főként szikes tavakon és lecsapolt alföldi és dunántúli halastavakon mutatkozik, de jellemző a Fertő tónál és a Balaton mellett is, valamint a Duna kavicszátonyain. Gyakran más partfutókkal együtt mutatkozik.
Magyarországon eddig 22 példányt gyűrűztek, főleg augusztusban és szeptemberben. Visszafogása nincs. A legidősebb ismert korú európai példányt gyűrűző fogta be a jelölés után 18 és fél évvel. Európai költőállományát 25-50 ezer párra becsülik. A telelőállomány több mint 47 ezer példány.
Meghatározása: Hossza 18-21 cm. Havasi partfutó (Calidris alpina) méretű, de gömbölydedebb. Mozgása miatt összetéveszthető az apró partfutóval (Calidris minuta) vagy a Temminck-partfutóval (Calidris temminckii), de nagyobb méretű; vaskosabb csőrű; feketével szegett, fehér szárnycsíkja sokkal szélesebb; és nincs hátsó ujja. Télen a többi partimadárhoz képest feltűnően világos; feketés szárnyhajlata is jellegzetes (ha nem takarják el a melloldal tollai). – Ad., nyáron: Tavasszal a fej és a kontrasztos, sötéten foltozott mellszalag szürke vagy vörhenyes; a feketés és vörhenyes felsőtesten széles, világos szegélyek láthatók. Nyáron a fej, a mell és a felsőtestvörhenyes színe intenzívebb. – Ad., télen: Általánosságban egyszerű színezetű. Felül világosszürke, kisfedői feketések; a szárnyfedők és a vállevezők között vannak fehér szegélyűek. – Juv.: Alapmintázata olyan, mint a juv. apró vagy Temminck-partfutóé, de tollazata kontrasztosabban fekete-fehér. A dolmány és a váll tollai fehérrel jobban mintázott (a felsőtest nem szabályos pikkelymintázatú), a fehér V minta hiányzik a dolmányról és a válltollakról. Hangja: Röptében hangsúlyos, kissé elmosódott „vit” hangot hallat.

Összeállította: Dr. Dezső Péter
Fotó: Pánczél Mátyás

Források:
www.birding.hu
Csörgő, T., Z. Karcza, G. Halmos, G. Magyar, J. Gyurácz, T. Szép, A. Schmidt, A., Bankovics, and E. Schmidt, editors. 2009. Magyar Madárvonulási Atlasz. Kossuth Kiadó, Budapest.
Lars Svensson, Killian Mullarney, Dan Zetterström: Madárhatározó, Második átdolgozott kiadás. Park Könyvkiadó, Budapest, 2013.
MME NOMENCLATOR BIZOTTSÁG (2008): Magyarország madarainak névjegyzéke. Nomenclator avium Hungariae. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 278p.

Kép

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Offline
Avatar
Csatlakozott: 2012 nov. 29, 7:40
Hozzászólások: 516
Tartózkodási hely: Indonézia
   
Hozzászólás 2013 nov. 15, 15:48 
Uhh, az a cinkes video tenyleg brutalis.
A sajat magaval azonos meretu madar ilyen legyilkolasa meg egy eros karmokkal es kampos csorrel felfegyverkezett ragadozomadarnak is becsuletere valna, egy ilyen kis rovarevotol pedig tenyleg meghokkento.


 
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2013 nov. 15, 15:34 
Megjelent a Madárbarátok könyve - ideális karácsonyi ajándék mindennapi használatra!
http://mme.hu/index.php?option=com_cont ... le&id=2232
Kép

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2013 nov. 15, 12:03 
Ilona írta:
Jó,jó,azt én is tudom és természetes is,hogy a kiakasztott faggyúra,szalonnára,húsra rámegy és csipkedi.Azt nem tudtam elhinni,hogy madarakat,denevéreket öljön.

a téli álmukat alvó denevérek azért jóval könnyebb prédát jelentenek, mint a zsezsék...
egyébként itt az eredeti cikk a bűnszövetségben elkövetett, többrendbeli zsezseöléssel (+1 citromsármány) vádolt cinegékről (2-3 pld.):
http://blogs.scientificamerican.com/tet ... predators/
a vádirat említést tesz még a tulajdonos halálával végződő önkényes kormos légykapó-odú foglalásról és döglött sárgafejű királykával történő szinkronrepülésről...

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Offline
Csatlakozott: 2008 nov. 7, 17:46
Hozzászólások: 679
Tartózkodási hely: Leányvár
   
Hozzászólás 2013 nov. 14, 21:41 
Jó,jó,azt én is tudom és természetes is,hogy a kiakasztott faggyúra,szalonnára,húsra rámegy és csipkedi.Azt nem tudtam elhinni,hogy madarakat,denevéreket öljön.

_________________
Ilona


 
Offline
Csatlakozott: 2011 jan. 1, 17:19
Hozzászólások: 542
   
Hozzászólás 2013 nov. 14, 19:38 
[quote="Csicsörke sőtmitöbb, magyar szerzők írták le először a cinegék denevér-evését is...
http://rsbl.royalsocietypublishing.org/ ... /1/59.full[/quote]

Sőt , róka evést is!!! :shock:

[size=50]Igaz, hogy Matula bácsi előtte megnyúzta, mielőtt kiakasztotta volna a fára.[/size]

_________________
Cséplő Árpád


 
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2013 nov. 14, 18:25 
Ilona írta:
Elképesztő ez a felvétel.Én télen egész nap rálátok az etetőkre,de még soha nem láttam ilyet.Nem beszélve a megmaradó madártetemről,azzal sem találkoztam.Vajon mi okozhatja,az élelem hiány,vagy nem áll át a szervezetük a téli mageleségre?Nem hittem volna,hogy ilyen erő van ebben a kis madárban.

sőtmitöbb, magyar szerzők írták le először a cinegék denevér-evését is...
http://rsbl.royalsocietypublishing.org/ ... /1/59.full

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Offline
Csatlakozott: 2008 nov. 7, 17:46
Hozzászólások: 679
Tartózkodási hely: Leányvár
   
Hozzászólás 2013 nov. 14, 16:23 
Elképesztő ez a felvétel.Én télen egész nap rálátok az etetőkre,de még soha nem láttam ilyet.Nem beszélve a megmaradó madártetemről,azzal sem találkoztam.Vajon mi okozhatja,az élelem hiány,vagy nem áll át a szervezetük a téli mageleségre?Nem hittem volna,hogy ilyen erő van ebben a kis madárban.

_________________
Ilona


 
Offline
IDRE tag
Avatar
Csatlakozott: 2009 dec. 15, 12:44
Hozzászólások: 6198
Tartózkodási hely: Érd
Valódi név: Malmarits Tamás
   
Hozzászólás 2013 nov. 14, 11:56 
Ilona írta:
Mi a véleményetek és mennyire tartjátok hitelesnek,az Origo.hu-n.a széncinegék vérszomjas természetére utaló írást.Engem megdöbbentett,ha a cinege termetére,láb és csőrformájára gondolok,nem tudom elhinni,hogy fiókákat,más énekes madarakat ölne meg.

Az a helyzet, hogy a dolog teljesen hiteles, régebbi feljegyzések és megfigyelések is bizonyítják ezeket. Szóval ilyesmi létezik, de valószínűleg nem túl gyakori (vagy csak mi nem látjuk).


_________________
It is not the strongest of the species that survives, nor the most intelligent that survives. It is the one that is the most adaptable to change.
Charles R. Darwin


 
Offline
Csatlakozott: 2008 nov. 7, 17:46
Hozzászólások: 679
Tartózkodási hely: Leányvár
   
Hozzászólás 2013 nov. 14, 11:01 
Mi a véleményetek és mennyire tartjátok hitelesnek,az Origo.hu-n.a széncinegék vérszomjas természetére utaló írást.Engem megdöbbentett,ha a cinege termetére,láb és csőrformájára gondolok,nem tudom elhinni,hogy fiókákat,más énekes madarakat ölne meg.

_________________
Ilona


 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Hozzászólás a témához  [ 2014 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 ... 101  Következő



Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 7 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés ebben a témában:
Ugrás:  

Pontos idő: 2024 márc. 28, 23:20
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO