Támogassa egyesületünket adójának 1%-ával






Hozzászólás a témához  [ 2014 hozzászólás ] 
Keresés ebben a témában:
Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 101  Következő
Szerző Üzenet
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2014 ápr. 1, 10:02 
Csicsörke írta:
"Rossz ezt látni, de sajnos ez is a természet része."

Felkerült egy hír a HNP honlapjára a sasfiókákról:
"Aznap délután Horváth Tibor természetvédelmi őr (HNPI), alpintechnikát alkalmazva felmászott a fészekbe, hogy ott maradványok, nyomok után kutasson. A vizsgálat során kiderült, hogy a fészekben csak a szokásos táplálékmaradványok (hal, réce, nyúl) találhatók, a fiókák nyomai továbbra sem kerültek elő. Tollas vagy szőrmés ragadozóra utaló nyomok szintén nem voltak láthatóak. A fészek bélése feldúlt, fellazított állapotban volt, ahogy az a kamera képén is jól látható volt. A fán és fészken sérülések nem voltak, így az ember által okozott károkozást kizárjuk.
Véleményünk szerint a fészket vélhetően nyest rabolta ki, amely a fák koronájában is ügyesen tud mozogni, nem jelent számára problémát egy szomszédos fáról való átjutás a fészekbe."
http://www.hnp.hu/78-1512.php

és az RTL is kint volt: http://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/video/244409

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2014 márc. 28, 13:16 
tasi írta:
Vajon fel is nevelik mindhármat...? :roll:

sajnos nem... :(

"Szomorú eseményre ébredtünk ma a Hortobágyon! A bekamerázott rétisas fészekből az éjjel leple alatt eltűntek a fiókák! A reggeli órákban a természetvédelmi őrök átvizsgálták a fészek környezetét, de semmilyen árulkodó nyomot nem találtak. Vélhetően nyest rabolta ki a fészket, amely a fák koronájában is ügyesen tud mozogni, nem jelent számára problémát egy szomszédos fáról való átjutás a fészekbe. A szülőmadarak (Hunor és Emese) jól vannak, de idén már nem fognak újabb költésbe.
Rossz ezt látni, de sajnos ez is a természet része."
https://www.facebook.com/HortobagyiNemz ... ag?fref=ts

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2014 márc. 24, 12:24 
itt: https://www.facebook.com/HortobagyiNemz ... ag?fref=ts
vagy itt: https://www.facebook.com/filmjungle
biztosan lesz róluk folyamatos infó

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Offline
Avatar
Csatlakozott: 2010 márc. 15, 21:06
Hozzászólások: 424
Tartózkodási hely: Bács-Kiskun
Valódi név: Sándor
   
Hozzászólás 2014 márc. 21, 21:49 
Vajon fel is nevelik mindhármat...? :roll:


 
Offline
Csatlakozott: 2008 nov. 7, 17:46
Hozzászólások: 679
Tartózkodási hely: Leányvár
   
Hozzászólás 2014 márc. 21, 20:14 
Igazán nagyszerű,hogy kikelt a harmadik fióka is.Általában két tojást szoktak tojni. :D

_________________
Ilona


 
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2014 márc. 21, 15:51 
tasi írta:
http://index.hu/belfold/2014/03/13/kikelt_az_elso_retisas_fioka_a_hortobagyon/
:55:

sőőőőt, kibújt a 3. fióka is :drunken:
http://index.hu/mindekozben/poszt/2014/ ... feszekben/

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Offline
Avatar
Csatlakozott: 2010 márc. 15, 21:06
Hozzászólások: 424
Tartózkodási hely: Bács-Kiskun
Valódi név: Sándor
   
Hozzászólás 2014 márc. 20, 19:50 
http://index.hu/belfold/2014/03/13/kike ... rtobagyon/
:55:


 
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2014 márc. 20, 18:26 
Mázsa-téri tó:
"Kőbányán, a Mázsa téren egy félbehagyott építkezés félhektárnyi gödrében évek óta "tó" van, amin időről időre megtelepszik egy-két vízimadár." http://www.orszagalbum.hu/mazsa-teri-sz ... al_p_86514
Kép
A kép készítésének dátuma alapján immáron több, mint két hónapja ott a madár... tegnap is ott volt ;)
előzmények képgalériával: http://index.hu/belfold/2012/04/08/plaz ... _vadkacsa/

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2014 márc. 19, 16:42 
Ezt a fotót az Időkép galériájába a készítő, Vajk László küldte be (a kép 2012.03.14-én készült Dunakeszi és Fót határában egy erdős részen). Felvettem vele a kapcsolatot és engedelmével közzéteszem itt is, nem csak ezért mert egy szép terepi fotó, hanem azért is, mert karmazsinpirókkal összevetve még tanulságos is.
http://birding.hu/megfigyeles/adatlap/638773
Házi pirók (Carpodacus mexicanus)
Kép

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2014 feb. 18, 16:28 
Csicsörke írta:
és még egy saját montázs :)
Kép

Jegesrécék Magyarországon

A jegesréce (Clangula hyemalis) a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó Clangula nemzetség egyetlen faja. Az Északi-sarkvidéki tundra kis tavainak és mocsarainak, a tengerpartok és a hegyvidékek állóvizeinek gyakori költőfaja. Csapatos. Puhatestűekért és egyéb apró állatokért a víz alá bukik. A Finn-öbölből az ÉK-i tundrákra a Balti-tengeren keresztül történő tavaszi mozgalmai igen látványosak; a vonulás főként május végén, hátszeles estéken zajlik, csúcsán az egyedszám a napi 100 000-et is meghaladja.
Magyarországon kisszámú, de rendszeres átvonuló és téli vendég. Magányos példányok vagy kisebb csapatok októbertől áprilisig figyelhetők meg, főleg a Balatonon és a Dunán. Az Alföldön a Tisza-tavon és a Tiszán, valamint a hortobágyi, a kis-sárréti és a dél-alföldi halastavakon jelenik meg leggyakrabban. Többségében fiatal vagy tojó színezetű egyedek kerülnek a megfigyelők elé, a kiszínesedett gácsérok ritkábbak.
A 2013-as őszi/téli szezonban november 15-én látták az első jegesrécét a szántódi révnél (megfigyelők: Laczik Dénes, Laczik Keve) és további kilenc helyszínről (legfőképp a Balatonról) 46 megfigyelési adata van a fajnak a birding.hu adatbázisban. Nekem november 30-án volt szerencsém életemben először megfigyelni a fajt, ráadásul pár méterről, a siófoki mólóról. Egy bizalmas fiatal/tojó színezetű példány szó szerint a társaságunk iránti kíváncsiságától vezérelve úszott partközelbe a móló bejáratától célirányosan hozzánk, egészen közel, 2-3 méterre! Óriási madarászélmény volt!
Meghatározása: Hossza: 39-47 cm (a hím 10-15 cm-es, megnyúlt faroktollai nélkül). Szárnyfesztávolsága: 65-82 cm. Eléggé apró, barna, fekete és fehér színű réce. Feje kerek, csőre rövid és vaskos, a gácsér középső faroktollai vékony vonallá keskenyednek el (ilyesmi egyedül a nyílfarkú réce hímjénél fordul elő). Szárnya eléggé keskeny és hegyes, teljesen sötét, szárnycsapásai gyorsak és rugalmasak, főleg a vízszintes vonal alattiak, így röpte sajátos, szinte a denevérekére emlékeztet. A szárny kissé hátracsapott. Legtöbb válltollát, továbbá a fej- és a nyakoldal tollait évente háromszor, mellének, a dolmány felső részének, valamint a fej és a nyak többi részének tollait évente kétszer, míg a tollazat fennmaradó részét évi egyszer cseréli. Összetett vedlésének következtében évente legalább három különböző tollazata van.
Ad. hím, tavasz és nyár (április végétől): Nagyrészt barnásfekete, szürkésfehér testoldallal, a test hátulsó része fehér, a fejoldalon fehér folt látható; feketés válltollai vörösessárgán szegettek. A rejtőzködőtollazatba a költés későbbi szakaszában történő vedlése csak kevéssé változtatja meg a megjelenését (az új válltollak rövidebbek és fakóbbak). A csőr közepén tavasszal rózsaszín gyűrű van, de ez nyáron sokszor teljesen fekete. – Ad. hím, ősszel (szeptembertől): Sokkal fehérebb. A dolmány felső része, a legtöbb válltoll, a nyak és a fej fehér; a nyak felső részén oldalt sötét folt látható. A csőrgyűrű ismét rózsaszín. – Ad. hím, télen (október végétől): Mint ősszel, de a homlok és a fejoldal nem fehér, hanem világos szürkésbarna. A nyak felső része oldalt nem foltos szürkésbarna, hanem fekete (alul gesztenyebarna szegéllyel). – Ad. tojó, nyáron (május – augusztus): Mint az ad. hím, de nincsenek hosszú faroktollai, és a színei fakóbbak; a nyakoldal világos foltja keskenyebb, kevésbé kontrasztos. Mindig van egy gyenge nyakörve. – Ad. tojó ősszel és télen (augusztus – február): A feje piszkosfehér, feketés fejtetővel. A pofa alsó része, illetve a nyak felső részére kiterjedő folt feketés. A válltollak hosszabbak, és vörhenyessárgával élénkebben szegettek (vagy akár részben fehéresek). – Juv.: Mint az ad. tojó ősszel, de a nyak felső részén lévő folt kevésbé sötét és határozott, a vállevezők és a válltollak rövidebbek és lekerekítettebbek.
Hangja: Hangos. A hím jellegzetes, messze hangzó, orrhangú „ov ov-ovdelii, ov-ovdelii” jódlizása a nász és a vonulás idején is hallható; létezik egy elnyújtott, panaszos, rövid változat is („a-gli-ah”), amelynek mintha fejhangú „csúsztatás” lenne a közepén. A csapat kórusban hallatott hangja kellemes, távoli duda hangjára emlékeztető énekké áll össze. A minkét nemre jellemző, mély „gak” orrhangot gyakran hallhatjuk a vonuló csapatoktól.

Összeállította és fényképezte: Dr. Dezső Péter
Videó: Youtube: „Jegesréce partközelben”

Források:
www.birding.hu
MME NOMENCLATOR BIZOTTSÁG (2008): Magyarország madarainak névjegyzéke. Nomenclator avium Hungariae. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 278p.
Lars Svensson, Killian Mullarney, Dan Zetterström: Madárhatározó, Második átdolgozott kiadás. Park Könyvkiadó, Budapest, 2013.

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2014 jan. 28, 13:59 
:)
Kép

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Offline
IDRE tag
Csatlakozott: 2010 nov. 6, 20:01
Hozzászólások: 981
Tartózkodási hely: Bp.XVI.ker.
Valódi név: Gyarmati József
   
Hozzászólás 2014 jan. 25, 16:18 
Ez nagyon jó.

http://www.life.hu/szorakozz/20140125-e ... maval.html


 
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2014 jan. 21, 17:50 
Sztyeppi lile első megfigyelése Magyarországon

409-re emelkedett a Magyarországon megfigyelt madárfajok száma miután egy fiatal sztyeppi lile (Charadrius asiaticus) került távcsővégre (jobban mondva teleszkópvégre) 2013. november 15-én a Békés megyei Kardoskút térségében található Fehér-tónál (megfigyelők: Kaczkó Ádám (találó) és Ampovics Zsolt). Még a rákövetkező két napon sikerült megfigyelni a madarat, amely bíbicek és aranylilék társaságában tartózkodott a területen.
Mivel magától értetődően a sztyeppi lile leírásköteles faj, a Nomenclator Bizottságnak kell hitelesítenie a megfigyelési adatait. A Nomenclator Bizottság szervezetileg a Magyar Madártani Egyesülethez (MME) tartozó, ám szakmailag önálló és független szervezet, melynek fő célja Magyarországon újonnan vagy ritkán előforduló madárfajok, alfajok és fészkelők adatainak tudományos igényű hitelesítése és nyilvántartása, hogy azok a későbbiekben egységesen feldolgozhatók legyenek. Működése a terepmadarászok által beküldött leírásokra és dokumentációkra épül. A Bizottság másik fő feladata Magyarország madarainak névjegyzékének aktualizálása és megjelentetése. A Bizottság taxonómiai kérdésekben követi az Association of European Records and Rarities Committees (A.E.R.C.) Taxonómiai Bizottságának (TAC – Taxonomic Advisory Committee) taxonómiai állásfoglalásait, mellyel szoros kapcsolatot ápol.
Az AERC TAC által közzétett és folyamatosan frissített, hivatalos nyugat-palearktiszi madárfajok listájában történt változásokat a Bizottság teljes mértékben átveszi. A fentieknek és az AERC TAC legutóbbi taxonlistájának megfelelően, a kormos varjú (Corvus [c.] corone) újból egy fajként kezelendő a dolmányos varjúval (Corvus [c.] cornix). A két taxont ezentúl, mint alfajokat különböztetjük meg egymástól, Corvus corone corone és Corvus corone cornix-ként. Újbóli szétválasztásuk az AERC TAC szakértői szerint belátható időn belül nem várható. Így Magyarország madárfajainak listája is ennek megfelelően változik, tehát a Magyarország madarainak 2008-as névjegyzékében szereplő 398-as madárfajszám 397-re módosult. Ezt követően az alábbi lista szerint nőtt a magyar madárfauna száma:
398. Erdei sármány (Emberiza rustica), 2008. október 14-15., Zala megye, Pölöske, horgásztó, 1 juv. tojó gyűrűzött pld. (Kancsal Béla, Gál Szabolcs, Faragó Ádám)
399. Tengeri partfutó (Calidris maritima), 2008. november 14-15., Zala megye Balatongyörök, móló, 1 juv. pld. (Gál Szabolcs, Faragó Ádám, Kancsal Béla)
400.Sarki sirály (Larus glaucoides), 2009. január 28-30., Bács-Kiskun megye, Dunavecse, Duna, 1 imm. pld. (Kókay Bence, Hegedüs Dániel, Pigniczki Csaba)
401. Havasi pinty (Montifringilla nivalis), 2009. december 30. – 2010. január 24., Nógrád megye, Salgótarján, Somoskő vára, 1 ad. pld. (Szederjesi Tímea, Angyal Eszter)
402. Kékfarkú (Tarsiger cyanurus), 2010. október 12–19., Tömörd, Nagy-tó, 1 juv. gyűrűzött pld. (Lukács Zoltán)
403. Hegyesfarkú partfutó (Calidris acuminata), 2011. május 25-31., Hajdú-Bihar megye, Tiszacsege, Rókás, 1 ad. pld. (Tar János, Ecsedi Árpád, Ecsedi Zoltán, Zalai Tamás)
404. Korallsirály (Larus audouinii), 2011. június 10-11., Bács-Kiskun megye, Dunatetétlen, 1 ad. pld. (Pigniczki Csaba)
405. Vörhenyes sármány (Emberiza rutila), 2011. szeptember 25., Pest megye, Piliscsaba, 1 juv. gyűrűzött pld. (Spilák Csaba)
406. Kuhi (Elanus caeruleus), 2012. augusztus 22-27., Fejér megye, Csákvár, Csuka-tó, 1 ad. pld. (Szalai Gábor)
407. Feketetorkú rigó (Turdus atrogularis), 2013. március 1-12., Hajdú-Bihar megye, Debrecen, Békás-tó, 1 hím pld. (Balla Dániel)
408. Kis geze (Iduna caligata), 2013. május 25., Hajdú-Bihar megye, Hortobágy, Hortobágyi-halastó, 1 ad. gyűrűzött pld. (Szilágyi Attila)
409. Sztyeppi lile (Charadrius asiaticus), 2013. november 15-17., Békés megye, Kardoskút, Fehér-tó, 1 juv. pld. (Kaczkó Ádám, Ampovics Zsolt)

A sztyeppi lile a madarak osztályának, a lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a lilefélék (Charadriidae) családjába tartozó faj. Közép Ázsiában, főleg a Kaszpi-tengertől északra és keletre költ (sík vidékeke száraz sztyeppjein és a víz közelében lévő sós élőhelyeken); sokszor laza költőtelepeket alkot, ahol a fészkek kb. 50 m-re vannak egymástól. Vonuló (főleg ápr. vége - aug. eleje), a telet Afrikában tölti. A Közel-Keleten ritkán vonuláskor, Európában pedig kóborlóként kerül elő.
Meghatározása: hossza 19-21 cm. Hasonlít a tibeti és a sivatagi lilére, de alakja és testtartása sokkal kecsesebb, a test hátsó része karcsúbb és megnyúltabb; csőre hosszabb és vékonyabb, mint a tibeti liléé; lába a sivatagi lilééhez hasonlóan hosszú. Kissé nagyobb a parti lilénél, kb. tibeti lile méretű, de karcsú, elegáns alakja miatt a valóságnál nagyobbnak látszik. Minden tollazatában sokkal szélesebb a világos szemöldöksáv hátsó része, mint a tibeti és a sivatagi lilénél, a farok szélén nincs feltűnő fehér szín (fehér csak a farok végének szegélyén látható), a szárnycsík határozatlan. Ad. nász. hím: tiszta fehér a homlok, a kantár és a pofa, sötétek a fülfedők, a széles, gesztenyeszínű mellszalag alul feketével határozottan szegélyezett. Az 1. nyugalmi tollazat lehet kevésbé mintás. Ad. nász tojó: a szemöldöksáv és a pofa piszkosfehér (nem hófehér); a fülfedők világosbarnák; a mellszalag szürkésbarna, kevés gesztenyebarnával, alul nincs fekete szegély; a piszkosfehér torok és a szürkésbarna mellszalag közötti határ elmosódott. Télen az ad. tollazata a tibeti és a sivatagi liléére hasonlít, de kiterjedt szürkésbarna, egybefüggő mellszalagja van, nincsenek elhatárolt foltok a mell oldalán, és a szárny alulról szürkébb. A juv. a téli ruhás ad.-hoz hasonlít, de felsőtestén a világos szegések feltűnőbbek.
Hangja: a talajon adott rövid „csüp” hangját sokszor kétszer, gyorsan ismétli, de általában csak egyszer, a levegőben szól. Csengő, háromtagú nászhangját többször ismétli.

Összeállította: Dr. Dezső Péter

Források: www.birding.hu
MME NOMENCLATOR BIZOTTSÁG (2008): Magyarország madarainak névjegyzéke. Nomenclator avium Hungariae. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 278p.
Lars Svensson, Killian Mullarney, Dan Zetterström: Madárhatározó, Második átdolgozott kiadás. Park Könyvkiadó, Budapest, 2013.

Kép
Fotó: Ampovics Zsolt: http://500px.com/Ampovics

Kép
Fotó: Mészáros József (Becher): http://www.becherfoto.hu

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2014 jan. 14, 17:13 
Vándorfüzikék Magyarországon

A vándorfüzike (Phylloscopus inornatus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó faj. Monotipikus faj. Költőterülete Szibériában az Urál hegységtől K-re az Ohotszki- és Japán-tenger partvidékéig, délre É-Mongóliáig, a Tien-san és a Hindukus hegység északi lejtőiig terjed. Fészkelőterülete régiónkkal az Északi-Urál vonalában, a Pecsora felső szakaszánál érintkezik. Zárt állományú nyír, nyár, fűz fajokból álló erdős élőhelyeken költ. Őszi vonulása augusztus végén kezdődik. A madarak egy része DK-i, másik része DNy-i irányt követve éri el DK-Ázsiában fekvő telelőterületeit. Vonulási időszakban elsősorban tavak és folyók menti bokrosokban, erdőkben fordul elő. Mozgékony, szárnyát gyakran meg-megrebbenti. Gyakran más füzikék és királykák társaságában mutatkozik. Európában a legtöbb példányt az őszi vonulás idején, október első felében figyelték meg; bár ritka, a K-i kóborlók közül mégis a leggyakoribb ázsiai énekesmadár. Bár e faj példányai is valószínűleg időjárási anomáliák és vonulási iránytévesztés miatt vetődtek az eredeti telelőterülettel ellentétes irányban lévő európai területekre, a Brit-szigeteken állandósult egy sikeresen áttelelő, és ide rendszeresen visszatérő állomány.
Magyarországon ritka őszi kóborló (szeptember vége – november eleje). Első hazai regisztrált megjelenése 1989. október 8-án történt Egerszalókon (Laskó), 1 juv. gyűrűzött példány, gyűrűző: Fitala Cs. Azóta további 25 megfigyelési adata van a fajnak a birding.hu adatbázisa szerint. Főleg gyűrűzött példányokról van szó. 2007-ig elszórtan volt pár évente 1-1 adata, 2007-től 2-4 adat is van minden évben, a 2009-es évet leszámítva, amikor is nem került hálóba vagy távcső elé a faj.
2013-ban mindösszesen öt, az eddigi legtöbb megfigyelése van a vándorfüzikének, ebből három példány madárgyűrűzés alkalmával lett azonosítva (Tömörd, Ócsa, Homokmény) a további két adat terepi megfigyelésen alapul. Mivel a vándorfüzike leírásköteles faj, a Nomenclator Bizottságnak kell hitelesítenie a megfigyelési adatokat. A Nomenclator Bizottság szervezetileg a Magyar Madártani Egyesülethez (MME) tartozó, ám szakmailag önálló és független szervezet, melynek fő célja Magyarországon újonnan vagy ritkán előforduló madárfajok, alfajok és fészkelők adatainak tudományos igényű hitelesítése és nyilvántartása, hogy azok a későbbiekben egységesen feldolgozhatók legyenek. Működése a terepmadarászok által beküldött leírásokra és dokumentációkra épül. A Bizottság másik fő feladata Magyarország madarainak névjegyzékének aktualizálása és megjelentetése. A Bizottság taxonómiai kérdésekben követi az Association of European Records and Rarities Committees (A.E.R.C.) taxonómiai állásfoglalásait, mellyel szoros kapcsolatot ápol.
Meghatározása: Hossza: 9-10,5 cm. Sokszor hívóhangjával vonja magára a figyelmet. Kisebb és fürgébb mozgású, mint a csilpcsalp, felül szürkészöld, alul piszkosfehér, lába középbarna. Hosszú, markáns szemöldöksávja világossárga, szemsávja sötét. A nagyfedőkön húzódó, széles szárnycsík sárgásfehér (erősen elüt környezetének sötét színétől); a középfedőkön egy rövidebb, kevésbé feltűnő második csík is látható. Vállevezőinek (főként a két rövidebbnek) sötét tollközepe és sárgásfehér szegélye a határozáskor a sárga füzikét kizárja. A fejtető oldala néha kissé sötétebb szürkészöld, ilyenkor úgy tűnik, különösen a tarkón, mintha világos fejtetősávja lenne (lásd a himalájai füzikét is).
Hangja: Gyakran szól. Leggyakoribb hívóhangja hangos, átható, magas „szuíszt” vagy „tszuíszt” fütty, amely hangulatában a fenyvescinegére emlékeztet, bár magasabb fekvésű, a végén tisztábban emelkedő és egyenletes (a fenyvescinege a hangmagasság tekintetében gyakran variál). Néhány bizonytalan, finom hangból álló „tszöví, szöszöví…szövísz” éneke kissé a császármadár hangjára emlékeztet.

Összeállította: Dr. Dezső Péter
Fotó: Sarlós Dávid

Források:
www.birding.hu
MME NOMENCLATOR BIZOTTSÁG (2008): Magyarország madarainak névjegyzéke. Nomenclator avium Hungariae. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 278p.
Csörgő, T., Z. Karcza, G. Halmos, G. Magyar, J. Gyurácz, T. Szép, A. Schmidt, A., Bankovics, and E. Schmidt, editors. 2009. Magyar Madárvonulási Atlasz. Kossuth Kiadó, Budapest.
Lars Svensson, Killian Mullarney, Dan Zetterström: Madárhatározó, Második átdolgozott kiadás. Park Könyvkiadó, Budapest, 2013.
Kép

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2014 jan. 13, 12:49 
columba írta:
Gondolná az ember, hogy ez a redkívűli időjárás rendkívűli megfigyeléseket is eredményez !?
Sehol, semmi?

érdekes megfigyelések itt:
http://www.birding.hu/megfigyelesek/erd ... apban.html

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2014 jan. 13, 12:47 
Csicsörke írta:
na vajon ki van a képen a madaraival? ;)
Kép

a visszavonult James Hunt: http://www.express.co.uk/news/uk/404139 ... James-Hunt
hogy ki ő? róla szól a Hajsza a győzelemért c. baromijó film :)
http://www.youtube.com/watch?v=QxxjrLno9zo
a filmben is ott figyelnek a hullámosok, de csak három, viszont úgy néz ki, később felfejlesztette az állományát...

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Offline
Csatlakozott: 2011 jan. 1, 17:19
Hozzászólások: 542
   
Hozzászólás 2014 jan. 10, 13:22 
Gondolná az ember, hogy ez a redkívűli időjárás rendkívűli megfigyeléseket is eredményez !?
Sehol, semmi?

_________________
Cséplő Árpád


 
Offline
Csatlakozott: 2011 jan. 1, 17:19
Hozzászólások: 542
   
Hozzászólás 2014 jan. 10, 13:19 
Azt nem tudom, de, hogy ezt a le-fel hajtható ülőke ötletét el fogom lopni , az tutti.

_________________
Cséplő Árpád


 
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2014 jan. 10, 12:46 
na vajon ki van a képen a madaraival? ;)
Kép

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Offline
IDRE díjas
Avatar
Csatlakozott: 2007 ápr. 13, 13:19
Hozzászólások: 2367
Tartózkodási hely: Budapest
Valódi név: Dr. Dezső Péter
   
Hozzászólás 2014 jan. 7, 13:20 
láttatok már cinkegolyón varjút?
Kép

és gyerekkézen achátcsigát? :)
Kép

_________________
A magyar terepmadarászok honlapja: www.birding.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: www.mme.hu


 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Hozzászólás a témához  [ 2014 hozzászólás ]  Oldal Előző  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 101  Következő



Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés ebben a témában:
Ugrás:  
cron

Pontos idő: 2020 máj. 29, 10:32
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség
phpBB SEO