Indonéz kutatás a kanári ivarimeghatározásának lehetőségéről morfológiai vizsgálattal:
Csőrvonal és a szem egymáshoz viszonyított helyzete, mint fenotípusos ivarhatározás házi kanáriknál (Serinus canaria)
Beérkezett: 2019. november 16.; Felülvizsgált változat beérkezett: 2020. április 23.; Elfogadva: 2020. május 17.; Online elérhető: 2020. június 30.
KIVONAT
A madarak fenotípusos ivarhatározása elterjedt gyakorlat az énekesmadár-tartó közösségben, azonban nem megbízható információkon alapul. Jelen tanulmány célja a kanárik (Serinus canaria) ivarának meghatározása a szem és a csőrvonal egymáshoz viszonyított helyzete alapján. Összesen 26 mintát használtunk ebben a vizsgálatban, amely hat egyhónapos kanárimintából állt (három hím és három tojó PCR-vizsgálat alapján), valamint 20 hathónapos kanárimintából (tíz bizonyított tenyészpár). A madarak fejét oldalról lefényképeztük, majd a szemek pozícióját összehasonlítottuk a csőr árnyékvonalának összehangolásával. Az eredmények azt mutatták, hogy öt fiatal madárnál és tíz felnőtt madárnál a csőrvonal a szem alatt helyezkedik el, míg tíz felnőtt madárnál és egy fiatal madárnál a csőrvonal áthalad a szemen. Az ivarhatározás pontossága ezzel a módszerrel 100% volt mind a tojó, mind a hím felnőtt kanárik esetében. Ez az eredmény azonban nem volt alkalmazható a még nem ivarérett mintákra, mivel két fiatal hím madárnál a csőrvonal viszonyított helyzete a szem alatt volt található. Megállapítható, hogy a felnőtt kanárik ivarhatározása elvégezhető a szem és a csőrvonal egymáshoz viszonyított helyzetének megfigyelésével.
Kulcsszavak: csőrvonal; szem; fenotípus; ivarhatározás; énekesmadár.
BEVEZETÉS
A kanárik (Serinus canaria) a madártartó közösségben világszerte leggyakrabban tartott énekesmadarak közé tartoznak (Mudawamah et al., 2012; Auzaini et al., 2013). Indonéziában a kanárikat általánosan tartják a madártartó közösségben a lenyűgöző madárdal és tollaik színének egyedi kombinációja miatt (Padmadi, 2010; Auzaini et al., 2013; Julita et al., 2015). A hím kanárikat kedvelik a hangok elképesztő változatossága miatt. A madártartó közösségben általánosan rendeznek madárének-versenyeket, és a győztesek általában magas áron kelnek el. A jó énekű hímeket szintén használják jó minőségűfiókák előállítására. Ezért a kanárik ivarhatározása hasznos mind a versenyzés, mind a tenyésztés szempontjából.
A madarak ivarhatározása nehéz lehet, különösen a monomorf fajok esetében (Doosti et al., 2009; Baehaqi et al., 2018). A hímek és tojók morfológiája nagyon hasonló a fajok között (Cardoso et al., 2012; Abdollahi et al., 2018). A madarak ivaros jellemzői az ivari érés után ismerhetők fel, amikor párzásra készen állnak, mint például a madár éneke, amely szerepet játszik a tojók szaporodási tevékenységében (Leboucher et al., 2012; Snyder & Creanza, 2019). A kanárik olyan madarak, amelyeknél nehéz megkülönböztetni az ivarokat korai életkorban, és biztosan csak az ivarérettség elérésekor állapíthatók meg.
Fenotípusos és genotípusos megfigyelések alkalmazhatók ennek a fajnak az ivarhatározási módszereként. A madártartó közösségek rendelkeznek nem publikált fenotípusos megfigyelési módszerekkel. Néhány modern módszer, amelyeket az elmúlt években fejlesztettek ki: laparoszkópia és laparotómia az ivarmirigyek közvetlen megfigyelésére (Vucicevic et al., 2013; Divers, 2015), polimeráz láncreakció (PCR) génvizsgálathoz (Morinha et al., 2012), szteroid ivarhatározás az ivarhormon-szintek megfigyelésére tojáshéjból és ürülékből vett mintákból.
A DNS-izolálás történhet tollból, vérből, ürülékből, szájüregi és kloákális kenetből. A legtöbb modern módszer sajnos költséges és ritkán alkalmazzák a madártartó közösségben. Ezért olyan alternatív módszereket lehetne alkalmazni a közösségben, amelyek fogyasztóbarátabbak. Számos ivarhatározási módszert fejlesztettek ki a madártartó közösségben. A Cacatua galerita (nagy sárgabóbitás kakadu) és Lonchura sp. morfológiai ivarhatározása a csőrforma alapján jó példa erre, de az eredmények nem mutatnak szignifikáns különbségeket a hím és tojó madarak között. A madarászközösség azonban fejlesztett egy ivarhatározási módszert a csőr és a szem egymáshoz viszonyított helyzete alapján Geopelia striata (zebragalambocska) és kanárik esetében. A feltételezés szerint, ha a csőrvonal viszonyított helyzete a szem alatt fut, az tojóra utal, de ha a csőrvonal viszonyított helyzete a szemen fut végig, az hímre utal. Ennek a módszernek az alkalmazására még nincs tudományos bizonyíték. Jelen tanulmány célja a kanárik ivarának meghatározása a szempozíció és a csőrvonal egymáshoz viszonyított helyzete alapján. A tanulmány eredményei várhatóan hasznosak lesznek referenciaként a nyilvánosság, állatorvosok és zoológusok számára a kanárik ivarának meghatározásához.
ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK
Összesen hat egyhónapos kanári egyedet (három hím és három tojó megerősítve) és húsz hathónapos kanári egyedet (tíz hím és tíz tojó megerősítve) használtunk ebben a vizsgálatban. Az egyhónapos kanári egyedek ivarát polimeráz láncreakció (PCR) vizsgálat alapján erősítették meg, amelyet a Gadjah Mada Egyetem Állatorvosi Karának Belgyógyászati Tanszékén végeztek. Tíz bizonyított tenyészpárt véletlenszerűen gyűjtöttünk be egy helyi kanáritenyésztőtől fejfényképezés céljából. Minden egyed fejét oldalról lefényképeztük. Egyenes vonalat feltételeztünk a felső és alsó csőrkáva között a fej elejétől a hátuljáig. A csőr záródásvonalának pozícióját ezután összehasonlítottuk a szem pozíciójával, azt vizsgálva, hogy a csőrvonal a szem alatt halad, vagy áthalad a szemen. A megfigyelést ezután minden madárnál összehasonlítottuk az ivari adatokkal, és leíró jelleggel elemeztük.
EREDMÉNYEK ÉS MEGVITATÁS
Az egyhónapos kanáriknál végzett vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy öt madárnál a csőrvonal a szem alatt haladt, és egy kanárinál a csőrvonal áthaladt a szemen. A hathónapos kanáriknál az eredmények azt mutatták, hogy tíz madárnál a csőrvonal a szemek alatt volt, a másik tíz madárnál pedig a csőrvonal áthaladt a szemen.
A kanáritartó közösségben vizuális megfigyeléssel kialakult vélemény szerint a csőrvonal és a szem helyzetének összevetése hét napos korban már elvégezhető. Az egyhónapos kanáriknál végzett vizsgálat eredményeinek értelmezése nem felel meg a három tojóból és három hímből álló korábbi ivarhatározási módszernek. Az eredmények hibákat mutattak az egyhónapos kanáriknál alkalmazott módszerben. Ez valószínűleg az egyhónapos madár koponyájának fejletlensége miatt van. Agustina et al. (2013) szerint a madarak növekedése gyors és lassú szakaszokból áll, ahol a gyors növekedés a kikelés után az ivari érésig tart, majd lelassul.
A gyors, és az egyedek közötti egyenetlen anatómiai növekedés következetlenséget okoz a csőrvonal helyében a szemhez képest az egyhónapos hím és tojó kanáriknál. A koponya növekedési fejlődése a rövidfarú vészmadárnál (Puffinus tenuirostris) az első és hatodik hónap között következik be (Imamura et al., 2015). Ezt gyöngybagolynál (Tyto furcata) is megfigyelték (Franz-Odendaal & Krings, 2019). A koponya ezen növekedési fázisa feltehetően a hibás eredmények oka az egyhónapos fiókáknál. Az ivarhatározás pontossága a csőrvonal és a szem helyzete összevetésének morfometriája alapján az egyhónapos kanáriknál 66%. Ez nem ajánlott ivarhatározási módszer a kanáriknál korai életkorban. A fiatal madarak ivarhatározása továbbra is elvégezhető kromodoménes helikáz DNS (CHD) kötődés kimutatásával PCR-rel (Çakmak et al., 2017). Vér-, toll-, szövet-, szájüregi és kloákális kenőcs minták használhatók ebben a módszerben (Doosti et al., 2009; Çakmak et al., 2017; Purwaningrum et al., 2019). Japán fürjben a tojáshéj kortikoszteron szintje magasabbnak tűnik hímeknél, mint tojóknál (Qasimi et al., 2018), ez a módszer szintén használható lehet a kanári fiókák tojáshéján.
Ellentétben az egyhónapos kanárik ivarhatározásának eredményeivel, a hathónapos kanáriknál a csőrvonal és a szem egymáshoz viszonyított helyzete pozitív eredményeket mutatott mind a tíz hím, mind a tíz tojó kanárinál. A hathónapos kanáriknál valószínűleg teljesen kifejlődött a koponya, a fej és a szem felnőtt arányával a hímeknél és tojóknál.
KÖVETKEZTETÉS
A hathónapos kanárik ivara meghatározható a csőrvonal és a szem egymáshoz viszonyított pozíciója alapján, de az egyhónapos kanáriké nem. Ez a módszer alkalmazható felnőtt madaraknál, de a hathónapos vagy fiatalabb kanáriknál további vizsgálatot igényel.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Ezt a kutatást etikai engedéllyel hagyták jóvá, amelynek kódja: 0012/EC-FKH/Int/2018, a Gadjah Mada Egyetem Állatorvostudományi Karának Állatorvosi Etikai Bizottságától, Yogyakarta. Ezt a kutatást a Gadjah Mada Egyetem Állatorvostudományi Karának Multidiszciplináris Mesterképzési Kutatási Versenyprogram finanszírozza, szerződésszám: 1584/J01.1.22/HK4/2018.






