jojo írta:
Hali!
Erről azért hagyj " meséljek" valamit.
Anyósom barátnőjére a háza melletti erdős részen rászállt a vállára egy sárga (mittomén--lutínó ?) rózsásfejű törpepapagáj.Mivel a hölgynek nem volt még papagája ezért pár házzal arrébb átsétált anyósomhoz akinek tudomása szerint volt nimfa papagája. a papagáj simán elsétált vele az anyósomhoz, és ott magától besétált egy üres kalitkába.Ugyan megfogni nem hagyta magát de teljesen otthonosan viselkedett.
Persze anyósom rögtön telefonált, hogy nekem adja.Elhoztam a madarat, egy madárvitrinben tartottam, de néha kiengedtem, de ez a madár mindenkihez bizalmas volt és magától vissza is ment a kalitkájába.EGY IDEGEN helyen!
Mint említettem megsimogatni nem hagyta magát , csípett ha felé nyúltál, de ha nem nyúlkáltál felé rászállt a válladra, fejedre és ott piknikezett.Csipi lett a neve.
Később kapott egy társat egy "rendes" zöld színű rózsás fejűt, aki talán 8 hónapos volt mikor hozzámkerült, és teljesen vad volt.Pár hónap alatt átállt ugyanarra a viselkedési formulára mint Csipi, pedig a kutya nem foglalkozott vele.Ugyanúgy kiengedtük, és ugyanúgy visszaszállt társával a vitrinbe mint Csipi.A neve Ződi lett.
Nos később ugyanolyan bizalmas lett mint Csipi, egyből ránk szállt ha bementünk hozzájuk.(kaptak egy kb. 16 m3-es röpdét kettőjüknek.)
Szóval mindenfajta közeledés nélkül magától lett olyan bizalmas, hogy folyton kereste a társaságunkat.Mindenfajta kényszer és idomítás nélkül.Egyébként ez a két papagáj más helyen és más időben elszökött és maguktól visszajöttek egy hét múlva és visszamentek a kertbe kitett kalitkájukba.(Nyilván a Csipi nálam szökött meg de nem az én hibámból, és visszajött, a Ződi meg a testvéreivel és a szüleivel együtt szökött meg és jöttek vissza vagy két hét múlva az előző tulajhoz, szintén a kertbe kitett üres kalitkájukba..
Elég hihetetlen? Pedig így volt.
Én úgy gondolom, hogy minden élőlény egyedi és még ha vannak is olyan vonásaik amiket lehet általánosítani egy-egy fajra, akkor is személyenként dől el, hogy melyik milyen. Nem adom fel, hogy egyszer majd lesz olyan törpém, amelyik bátrabb lesz velem és a gyerekeimmel, ránk száll esetleg eszik a kezünkből, vagy eltűri az érintésünket. Lehet nem ez a kettő lesz az, de majd kiderül. Egyébként a hím (George) egy alkalommal az ex-emnél megszökött és a nyitott konyha ablakon át kirepült a nagy világba. Majd egy fél óra múlva vissza tért. Mondjuk azért nem kockáztatok, hogy csak úgy repkedjenek ki az ablakon. Szerintem elég nekik a nappali. Most már annyira megszokták, hogy már a második éjszakát töltötték a kalitkán kívül. A függöny egy részét hintaágynak használva aludtak fent egy sarokban. Közben elkészítettem ma nekik egy játszótanyát is. Még majd egy létrát is készítek hozzá annyira belejöttem. Jó hogy az erdő pár percre van tőlem. A fészket Léna építi rendületlenül, de most kissé bajban vagyok, mert kiszámoltam, ha esetleg elkészül vele és tojást rakna, mire kikelnének a kicsik pont elutazunk Magyarországra. Tehát nem tudunk ott lenni, hogy minden rendben zajlik-e. Ezért ha ez megtörténne, azt hiszem fájó szívvel de el kell majd vennem a tojásokat. Mivel akire rábízom őket, nem igazán tudná a költést, és a csibéket ellenőrizni. Ez lenne az első költésük, de nem vagyok benne biztos, hogy minden menne nekik maguktól rendben. Arról nem is beszélve, hogy újra két hétig kalitkába kell őket elhelyeznem.
Bár már nagyobban, mint amit eddig megszoktak. Szerintetek nem lesz nagy gond nekik, ha elveszem a tojásaikat?
Itt pedig a képek az új játszóterükről: