FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
JOGALKOTÁSI FŐOSZTÁLY
A Miniszterelnökség hivatalból, elektronikus úton továbbította tárcánknak az Ön 2017. július 11-én elektronikus úton megküldött, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet és a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 199/2017. (VII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. Korm. rendelet) értelmezése iránti megkeresését, illetve az abban foglalt 11 kérdést, melyekre vonatkozó álláspontom az alábbi.
1. „A külföldön tenyésztett és Magyarországra behozott és itt tartott egyedekre nem terjed ki a rendelet hatálya? (illetve a jövőben vásárolt és behozott madarakra?)” A rendelet hatálya e példányokra is kiterjed.
A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) Mód. Korm. rendelettel beiktatott 15/A. § (1) bekezdése szerint: „Madarak vadon befogott egyedeit – a vadászható madárfajok egyedeinek kivételével – kizárólag a természetvédelmi hatóság engedélyével szabad tartani.”
A „tartás” tág fogalom, amely magában foglalja az országba való behozatalt, az országon való átutaztatást, a birtoklást, valamint a kereskedelmet egyaránt. A Magyarországon kívül tenyésztett madár esetében a Korm. rendelet 15/A. (3) bekezdése alapján „az állattartónak a madárra felhelyezett varratmentesen zárt, egyedileg megjelölt lábgyűrűvel kell igazolnia – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – azt, hogy egy példány nem vadon befogott, hanem tenyésztett.” Ez azt jelenti, hogy minden olyan tenyésztett madár, mely egyedileg nem jelölt, a tenyésztettség bizonyításának hiánya miatt vadon fogott madárnak minősül, és alkalmazni kell rá a Korm. rendelet 15/A. § (1) bekezdését.
2. „Hogyan állapítható majd meg egy jelölés nélküli madárról, hogy az Magyarországon tenyésztett (mostantól jelöléskötelezett szaporulat) vagy külföldi tenyésztőtől, börzén vásárolt külföldön tenyésztett, de nem jelölt egyed? (Az európai országokban csak az európai fajok illetve a Citesben rögzített fajok amelyek jelöléskötelezettek, a többi faj egyedi jelölése nem kötelező).” A Korm. rendelet e kérdéskört részletesen nem szabályozza, így a hatóság döntése, hogy szakirodalmi adatok, külföldi hatóságokkal történő konzultáció, esetleg DNS vizsgálat, vagy egyéb tudományos módszerek alapján vizsgálódik.
3. „Mely Európa Tanácsi rendelettel korrelál, harmonizál a mostani módosítás?” A Korm. rendelet összhangban van az uniós jogi aktusokkal, így különösen
- a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozás által biztosított védelméről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 865/2006/EK bizottsági rendelet,
- a vadon élő madarak védelméről szóló 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
- a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásáról és a 998/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
- egyes madarak Unióba történő behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételek és a karantén alá helyezésükkel kapcsolatos feltételek és a karantén alá helyezésükkel kapcsolatos feltételek megállapításáról szóló 139/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
- a nagy patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről és a tulajdonosaik kísértében lévő, kedvtelésből tartott madarak Közösségbe való behozataláról szóló 2007/25/EK bizottsági határozat,
- egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló 90/425/EGK tanácsi irányelv,
- a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló 92/65/EGK tanácsi irányelv,
- a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelv módosításáról szóló 91/496/EGK tanácsi irányelv
szabályaival.
4. „Amennyiben a madarak zártgyűrűsek (nem vadon befogott egyedek) s Magyarországon vagy külföldön tenyésztettek, akkor engedély nélkül tarthatóak?
Pontosan melyik törvény szabályozza, hogy mely fajok nem tarthatóak engedély nélkül amennyiben tenyésztettek, zártgyűrűsek akkor sem? (CITES alá eső fajok, természetvédelmi törvény alá eső európai fajok?)” A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 43. § (2) bekezdése alapján a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről 13/2001 (V. 9) KöM rendelet (a továbbiakban: KöM rendelet) 2. mellékletében szereplő fajok tenyésztett példányai a továbbiakban is csak külön engedéllyel tarthatóak. A KöM rendelet 4. § (4) bekezdése alapján a 8. melléklet szerinti, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajokra is alkalmazandóak a Tvt. 43. § (2) bekezdésének szabályai. A KöM rendelet 8. számú mellékletben szereplő állatfajok esetében a Tvt. 43. § (2) bekezdése szerinti engedély csak korlátozott számú példányra, kutatási, oktatási célból, egyes fajok újranépesítése, újratelepítése vagy mesterséges szaporítása érdekében vagy egyéb közérdekből, fokozottan védett állatfajok esetében csak természetvédelmi, vagy más közérdekből adható.
A Korm. rendelet 15/A. § (2) bekezdése alapján, ugyancsak nem érinti a szabályozás a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól 292/2008 (XII. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet] hatálya alá tartozó fajokat. A 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése alapján: „Akinek a tanácsi rendelet A. mellékletében foglalt gerinces állatfaj példánya, a B. mellékletében zéró kvótára vonatkozó megjegyzéssel ellátott gerinces állatfaj példánya vagy a tanácsi rendelet B. mellékletében szereplő emlős-, madár- és szárazfölditeknős-faj élő példánya (a továbbiakban együtt: bejelentés köteles példány) van a birtokában, köteles annak megszerzését, tartását, az ország területére történő behozatalát és az ország területéről történő kivitelét, elidegenítését, elhullását, megsemmisülését, tartási helyének megváltoztatását, megjelölését, újrajelölését, valamint szaporulatát bejelenteni.” A 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében felhívott tanácsi rendelet – az 1. § b) pontja alapján – a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet.
Természetesen megmaradt a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet hatálya alá tartozó fajok esetében is az engedélykötelezettség.
A többi madárfaj esetében a tenyésztett példányok tartása nem engedély- vagy bejelentés-köteles.
5. „Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (Cites) alá eső fajokra nem vonatkozik a rendelet. A Cites alá eső fajok jelölés, bejelentés, illetve engedélyezési kényszere megszűnt? 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete Az előírások nem vonatkoznak ezekre a fajokra, az akkor igy értelmezhető, hiszen az a rendelet is jelölés, illetve engedélykötelezettséget szabályoz többek között.” Nem, az értelmezés téves. A Mód. Korm. rendelet nem helyezte hatályon kívül a CITES végrehatását szolgáló 292/2008 (XII. 10) Korm. rendelet egyetlen szabályát sem, ahogy a KöM rendeletet sem. A Korm. rendelet 15/A. § (2) bekezdésének a célja éppen az, hogy mivel a CITES hatálya alá tartozó fajokra úgyis önálló, uniós, illetve hazai jogszabály van érvényben, ezért e fajokra a Korm. rendelet 15/A § (1) bekezdése szerinti engedélyezési kötelezettséget csak akkor kell alkalmazni, ha nem létezik eltérő rendelkezés. Az eltérő rendelkezéseket a 4. kérdésre adott válaszban részleteztem.
6. „Olyan évtizedek óta domesztikált fajokra is vonatkozik a rendelet mint számos ázsiai, afrikai, amerikai pintyféle? (melyek nem esnek sem a Cites, sem az európai védett fajok körébe, s sehol Európában nem jelöléskötelezettek) pl. rizspinty, mexikói pirók, mozambiki csicsörke, narancsarcú asztrild, hosszúfarkú pirók, vörös kardinális stb. (több száz faj)” Igen, a Korm. rendelet 15/A. §-ának rendelkezése valamennyi fajra kiterjed. Megjegyzem ugyanakkor, hogy a felsorolt fajok közül a rizspinty a CITES hatálya alá tartozik, így arra a fajra azok a rendelkezések az irányadóak. A felsorolt fajok közül például a mozambiki csicsörke és a narancsarcú asztrild éppen azon fajok közé tartozik, melyeket leginkább érint az elmúlt években tapasztalható illegális madárcsempészet. E fajok egyébként továbbra sem tekinthetőek domesztikált fajoknak.
7. „Azon fajok egyedei, melyek zárt, saját maguk által készített fészekben költenek, vagy fészekérzékenyek, tehát költés alatt nem zavarhatók, s ezért gyűrűzésük a tenyésztő számára lehetetlen zárt gyűrűvel,- (általában 3. - 5. napon helyezhető fel zárt gyűrű, később nem)- milyen megoldás lehetséges? (nem is chipezhető a méret miatt)” A mostani nano chipekkel elméletileg bármely gerinces faj jelölhető. Ugyanakkor erre az esetre tartalmazza a Korm. rendelet 15/A. § (3) bekezdése azt a rendelkezést, hogy a természetvédelmi hatóság engedélyezheti a madár más módszerrel történő megjelölését abban az esetben, ha a tenyésztett madár ily módon történő megjelölése nem lehetséges. Ennek megfelelően a természetvédelmi hatóság döntése, hogy mely faj esetében milyen jelölési módszert engedélyez.
8. „Az egyedileg megjelölt kifejezés mit takar pontosan? milyen anyagú, méretű, és feliratú gyűrűket kell alkalmazni?” Az „egyedileg megjelölt” kifejezés bevett gyakorlat a madártartók körében, jelentése, hogy nincs két azonos sorszámú zárt gyűrű.
9. „Ha nem gyűrűzhető a madár, akkor milyen jelölést kell alkalmazni? Minden egyes esetben - fiókakelés – külön kell engedélyeztetni a "más" jelölést, vagy általános kérelmet kell benyújtani a tenyésztőnek a természetvédelmi hatósághoz?” A hatóság döntése határozza meg a madár más módszerrel való megjelölése módját, amely egy adott állattartó kérelmében, valamint a hatóság határozatában szereplő egyedre vagy egyedekre vonatkozik.
10. „A kivételek között szerepel a kanári- Serinus canaria. Ez a faj védett európai faj, ismereteim szerint nem tartható és tenyészthető Magyarországon. Kikerült ezen körből? 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGBEN TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL JELENTŐS ÁLLATFAJOK-hoz sorolja. 75. oldal.” A faj valóban szerepel a KöM rendelet 8. mellékletében, azonban mint látható, a faj az alábbi megjegyzéssel van ellátva: „Kivéve a háziasított formákat”. A kanári ugyanis valóban háziasított madár, amely a továbbiakban is, jelölési kötelezettség nélkül, szabadon tartható.
Azonban a Kanári-szigetekről származó vadon élő madarak a továbbiakban is védelem alatt állnak.
11. „Milyen meggondolás alapján kerültek a kivételek közé a zömében ausztrál pintyek. A benne szereplő szakállas amandina (Poephila cincta) például CITES II. kategóriás, tehát eddig jelöléskötelezett faj. https://www.cites.org/eng/app/appendices.php
Miért nincsenek a kivétel fajok között más kontinens Európában gyakran tenyésztett pintyféléi? Azon fajok melyek eddig nem voltak jelöléskötelezettek viszont mind azok lettek?” A szakállas amandina valóban a CITES II. függelékén szereplő faj, azonban e madárra korábban sem volt jelölési kötelezettség, lévén mindig is a bejelentési kötelezettség alól kivont madárfajok között szerepelt (a rizspintyhez hasonlóan). Ausztrália nagyon szigorú jogszabályokkal és gyakorlati végrehajtással védi madárvilágát. Annak az esélye, hogy a kivételek között szereplő ausztrál pintyfajok vadon befogott példányai bukkanjanak fel Európában, lényegében elenyésző. Erre figyelemmel tartalmazza a Korm. rendelet e fajokat a jelölési kötelezettség alól mentes fajok között. Sajnos ugyanez nem mondható el a többi kontinensen, különösen az Afrikában előforduló pintyfélék esetében, így ott a csempészés megakadályozásának sajnos az egyetlen hatékony módja a jelölési kötelezettség bevezetése.
Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását.