Sziasztok!
Próbálom ide pötyögni a korábbi hozzászólásomban ígért újabb információkat a császárról. Rövid kitérő: Mivel nyelvtudásom szinte a nullával egyenlő, ezért amellett, hogy „kicsit” nehézkes a külföldi irodalmi adatok megismerése számomra, még az sincs 100 százalékosan kizárva, hogy valami apróságot félreértek. Ezért ha valakinek az információi pontosabbak, javítson ki! A lényegi, fontos dolgok viszont tuti jók. (Vagy eleve az a cikk is hibás, ahonnét az információkat loptam izé szereztem….) Tehát akkor: Röviden a történet annyi, hogy az elmúlt nyár folyamán a faj természetvédelmi besorolásán változtatott a Természetvédelmi Világszövetség. Az eddigi „EN”-ből átpakolták „CR”-be. (Tehát már nem veszélyeztetett, hanem kritikusan veszélyeztetett.) Picit jobban kifejtve: Szóval azzal nagyjából mindenki tisztában van, hogy 1979-ben a David hurrikán elég jól hazavágta az imperialis állományt, ami állítólag a XIX. sz. vége óta amúgy is folyamatosan csökkent. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy David után a populáció ivarérett egyedeinek számát 25-50 példányra becsülték. A védelmi intézkedéseknek köszönhetően aztán az egyedszám lassan emelkedett. (Na, ezt baromira bírom mikor említenek valamit, de ha megkérdezném, hogy ez miben merült ki, akkor gyanítom csak lesnének, mint hal a szatyorban… Aha, na utánanéztem. Szóval azt a rizsát nyomják, hogy természetvédelmi oktatás, meg élőhelyvédelem… Tehát olyan dolgokról van szó, amiket a papír elbír. Szóval tájékoztatták a lakosságot, meg műveleti tervet dolgoztak ki, meg védett területeket hoztak létre stb.) (OK, kevesebb erdőből lett banánültetvény, az is valami….) 2012-ben az ivarérett egyedek számát 160-240 közöttire becsülték. (Tehát elvileg 300 feletti tényleges egyedszámról van szó). Aztán ugye 2017- szeptemberében Maria elkapta Dominikát, ennek következtében aztán a populáció újra összeomlott. Így fogalmaz: „valószínűleg minden idők legalacsonyabb szintjére”. A becslések alapján a teljes egyedszám 50-nél kevesebb, ebből az ivarérett egyedek száma 10-20 példány közötti lehet. A Maria pontos hatása az imperialis populációra, valamint az élőhelyére még máig sem ismert teljes egészében. A felmérések szerint ez volt a legsúlyosabb vihar, ami valaha is Dominikát sújtotta. A helyi Erdészeti és Mezőgazdasági Minisztérium szerint a sziget fáinak 30%-át letarolta, a maradék 70%-át pedig megfosztotta terméseitől, valamint teljes levélzetétől. Ezt a becslést támasztja alá a Global Forest Watch, amely 24000 ha erdő veszteséget jelent. Amit a sisserou jelenlegi helyzetéről tudunk, az a következő: Korábban a hegyvidéki erdős területeken fordultak elő 600-1300 m tgszf magasságon, elsősorban a Morne Diablotin Nemzeti Parkban és annak környékén, a Központi Erdőrezervátumban, és kis számban a Morne Trois Pitons Nemzeti Parkban és környékén. 2018. januárjáig (Maria óta) mindössze 9 alkalommal sikerült a sziget 9 helyszínén megfigyelni összesen 11 példányt. A megfigyelt egyedek egy részét nem az eredeti előfordulási - (szándékosan nem írok elterjedési területet) – helyükön, hanem alföldi régióban sikerült megfigyelni. És most jön a jó hír, (ha egyáltalán igaz) 2019 júniusáig további példányokat sikerült megfigyelni, elsősorban az eredeti előfordulási területeken, (ezek ugyebár Nemzeti Parkok) de történtek megfigyelések magántulajdonban lévő földeken is. Ám ezek említése során számszerűsített adatok nincsenek…. Viszont kettő példányt, amiket nem sokkal Maria után mentettek meg, rehabilitációs központba szállítottak, majd felépülésüket követően - most jön a meglepi – egy németországi tenyésztelepre exportáltak. (Tehát ha ez igaz, akkor amit egy korábbi hozzászólásomban írtam, hogy a Dominikán már régóta fogságban lévő, és egy alkalommal már szaporodott madarak kerültek Berlinbe, az téves információ volt. Már csak az a kérdés, hogy az ACTP-hez került madarak milyen ivarúak, milyen idősek, szimpik-e egymásnak. Úgy tűnik, hogy most kezdenek tényleges védelmi intézkedéseket is, tehát nem csak a lakosságot oktatják, és nemcsak papíron védik a fajt, hanem pl. faunaidegen fajok terjedését igyekeznek korlátozni (konkrét faj nem került megnevezésre), valamint fészkelési lehetőséget is igyekeznek biztosítani, mivel a hegyvidéki erdőségek pusztulása miatt az alföldi jellegű régióba húzódó példányok révén egyre több lehetőség van az arausiaca-val történő találkozásra, ám azért az ő élőhelyük is ramaty állapotban van, fészkelési lehetőségeik nekik is korlátozottak, így akár konkurenciát is jelenthetnek egymásnak. Vizsgálják továbbá a faj ökológiáját és annak állapotát befolyásoló tényezőket, ideértve a fajok közötti versenyt is. (Bár elvileg ezt már a 1990-es évek végétől teszik, tanulmányokat már írtak is róla. Talán ezen tanulmányok tartalmát most a gyakorlatban is tudják a megfelelő szervek alkalmazni.) Igyekeznek további élőhelyeket védelem alá helyezni, mert az erdőirtás mezőgazdasági területek (különösen banánültetvények) nyerése céljából még mindig előfordul. Okos emberek, védelmi szervezetek még nem temetik egyértelműen a fajt, mert abból indulnak ki, hogy David után is sikerült a fajnak növekvő populációdinamikát produkálnia, és ezáltal megmenekülnie a kipusztulástól. Ám azt hozzáteszik, hogy a klímaváltozás miatt fokozott a veszélye a David-hoz, Irma-hoz és Maria-hoz hasonló hurrikánok egyre gyakoribb létrejöttére, és általuk a Karib Térség, ezáltal Dominika letarolására. Amennyiben pedig egy ilyen vihar még azelőtt végigsöpör a szigeten, mielőtt a császárok populációs szinten megerősödnének, ténylegesen nagy mértékben megnő az esélye a fajnak a kipusztulásra. Már csak amiatt is, mivel hiába van a fentebb említett két példány az ACTP-nél, valamint a szigeten az egyszer már szaporodott pár, valódi, tényleges, összehangolt ex situ védelmi program az nincs.
Na bakker!… nem számoltam, de sokszor leizzadtam, mire ezt két ujjal lepötyögtem…….
Sziasztok!
u.i.: Nem jó az óra. Egyet siet.... (mármint az itteni rendszeré) .
|