Kedves Margareta!
Köszönöm szépen a válaszod!
Sajnos vak kismadárról én is tudok, a barátnőm anyukája szintén tart három kanárit és neki is az egyik madárka megvakult. Ő ráadásul nem is öreg, hisz, ha jól tudom, 3 éves.
Pont most kérdeztem meg a barátnőmet, hogy vakult meg a kismadár.
Ő azt mondta, neki úgy kezdődött, hogy váladékozni kezdtek a szemei.
Anyukája kamillateával törölgette először, de mivel nem javult, állatorvoshoz ment, aki valamilyen szemcseppet adott, de sajnos már az sem használt.
Ő viszont már azt hiszem, több, mint egy éve vak szegény.
Úgy hallottam, hogy eleinte még felugrált a legalul lévő rudakra, de miután nem volt olyan intenzív a mozgása, mint egy egészséges kanárinak, szép lassan elhízott és most már ő is csak a kalitka alján mozog az etető és az itató tálkái között.
De úgy tudom, ő szintén énekel még mindig.
Nagyon félek, nehogy az én kicsim is megvakuljon.
Akárcsak Te, én is az emberrel egyenrangúként tekintek az állatokra, ugyanúgy megvisel, ha történik velük valami, mintha valamelyik családtagommal történne.
Amíg nem hallottam a barátnőm anyukájának a vak madárkájáról, nem is gondoltam, hogy a vakság előfordulhat a kanáriknál.
Bízom benne, hogy kapunk itt a fórumon olyan tanácsot, ami talán segít.
Nyáron már egyszer kértem segítséget, akkor a kis tojóm betegedett le.
Őt elveszítettem. Akkor itt a fórumon is és az állatorvosok szerint is az elsődleges kórisme az volt, hogy atkás, azért nem kap rendesen levegőt.
Nos, nem atkás volt.
Küzdöttünk két hétig, futkostam gyógyszerekért, vettem drága asztmásoknak ajánlott porlasztó berendezést, hogy azzal juttassam be neki a gyógyszert. Bíztam benne, hogy rendbe jön, aztán egyik hajnalban arra keltem, hogy nem mozdul...
Kegyetlen érzés volt, nagyon megviselt. Sokáig ezért is nem jelentkeztem itt a fórumon, mert nagyon fájt minden, ami rá emlékeztetett.
Nem szeretném, ha most a másik madárkám is lebetegedne.
|