Az álltalam fellelhető terezett kormányrendelet szövege:
(a helyesírási hibákat nincs erőm kijavítani, azért remélem mindenki értelmezni tudja így is
)
Forrás:
http://www.fvm.hu/main.php?folderID=237 ... list&iid=1
A Kormány
…/2008. (…) Korm.
rendelete
a kedvtelésbıl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról
A Kormány az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban:
Ávt.) 49. §-a (3) bekezdésének f) pontjában, valamint a kereskedelemrıl szóló 2005. évi CLXIV.
törvény 12. §-ának a), b), valamint i) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Alkotmány 35. §-a
(1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következıket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. §
E rendelet hatálya kiterjed a kedvtelésbıl tartott állatok tartására és forgalmazására, valamint ezen
állatokkal történı kereskedelemre függetlenül attól, hogy ezt a tevékenységet milyen jogi és szervezeti
formában végzik.
2. §
E rendelet alkalmazásában:
a) Állatforgalmazás: minden olyan tevékenység, amely a kedvtelésbıl tartott állat tulajdonjogának
átruházására irányul, ide értve az állatkereskedelmet is.
b) Állatkereskedelem: a kedvtelésbıl tartott állat anyagi térítés vagy haszon céljából történı,
üzletszerő felvásárlása, értékesítése, cseréje és kereskedelmi célú bemutatása.
c) Állatkereskedés: kedvtelésbıl tartott állat kereskedelmének céljára szolgáló tartós használatra
készült, a talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített építmény, ide értve a hozzá tartozó raktározást,
tárolást vagy értékesítést szolgáló helyet.
d) Állatkereskedı: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem
rendelkezı gazdasági társaság, aki (amely) anyagi térítés vagy haszon céljából, üzletszerően
kedvtelésbıl tartott állatok felvásárlásával, értékesítésével, cseréjével vagy kereskedelmi célú
bemutatásával foglalkozik.
e) Állattartás: a kedvtelésbıl tartott állat ellátása, gondozása és felügyelete.
f) Kedvtelésbıl tartott állat: rendszertani besorolástól függetlenül minden olyan állat, amelyet
nem tudományos kutatás, állati eredető termék elıállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem,
géntartalék-védelem és – kutya és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak. Kedvtelésbıl tartott állatnak minısül az az állat is, amelyet más állat
táplálása céljából tartanak és szaporítanak. Kedvtelésbıl tartott állatnak minısül a nem gazdasági céllal
tartott haszonállat, továbbá a vadászatra használt és a kóbor állat is.
g) Tenyésztı: olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezı
gazdasági társaság, akinek tenyésztési célra kedvtelésbıl tartott állat van a tulajdonában.
h) Veszélyes állat: a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló
rendeletben felsorolt fajok egyedei.
3.§
Kedvtelési célra nem tartható és nem forgalmazható olyan állat, amelynek tartása az adott faj
fennmaradását, állat vagy ember egészségét, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztetheti.
Állatkereskedés
4. §
(1) Kedvtelésbıl tartott állat csak az üzletek mőködésének rendjérıl, valamint az egyes üzlet nélkül
folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm.
rendeletben [a továbbiakban: 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet] meghatározott üzletben, továbbá
állatkiállításokon és -árveréseken, valamint tenyésztı által közvetlenül forgalmazható. Mezıgazdasági
haszonállatnak is minısülı fajok egyedei – jogszabály eltérı rendelkezése hiányában – forgalmazhatók
állatvásárokon és piacokon is.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével állatok közterületen történı forgalmazása, valamint
házaló kereskedelme, továbbá mozgó vagy alkalmi árusítása tilos.
(3) Fıemlıs nem forgalmazható, valamint állatkerteken kívül nem tartható.
(4) Fogvatartást nem tőrı, illetve az ország növény-, illetve állatvilágára ökológiai okokból
veszélyes faj egyede nem forgalmazható, nem ajánlható fel eladásra és nem tartható olyan helyen, ahol
állatokkal kereskedelem zajlik. A fogvatartást nem tőrı, illetve az ökológiailag veszélyes faj egyedének
minısül az 1. számú mellékletben meghatározott faj egyede.
5. §
(1) Állatkereskedésnek mőködési engedély csak akkor adható ki, ha
a) a kereskedı vagy alkalmazottja – gazdasági társaság esetén a társaság tagja – (felelıs személy)
rendelkezik az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott hobbiállat-tenyésztı és -forgalmazó
szakirányú képesítéssel, vagy ezt elismerı egyéb végzettséggel, vagy legalább 5 éves szakmai
gyakorlattal,
b) a kereskedı az állomány ellátására állatorvossal szerzıdést kötött, valamint
c) rendelkezik jóváhagyott mőködési szabályzattal.
(2) A mőködési engedély iránti kérelemben a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendeletben
meghatározottakon kívül meg kell jelölni:
a) az értékesíteni kívánt állatcsoportok megnevezését,
b) a kereskedésben egyidejőleg tartani kívánt állatok számát állatcsoportonkénti bontásban.
(3) A mőködési engedély iránti kérelemhez csatolni kell:
a) az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt felelıs személynek a felelısség vállalására vonatkozó,
nevét, lakcímét és végzettségét tartalmazó nyilatkozatát, valamint a szakirányú végzettségét, illetve
állatkereskedıi gyakorlatot igazoló okiratok másolatát,
b) az ellátó állatorvossal kötött szerzıdés egy hiteles példányát,
c) a kereskedésnek a mőködési szabályzatát, amely tartalmazza az állatok etetésére, gondozására,
egészségügyi ellenırzésére, az elkülönítésre, a trágya, a hulladék elhelyezésére, a tetemek tárolására, a
takarításra, a fertıtlenítésre, a közegészségügyi és állategészségügyi, állatvédelmi elıírások betartására
és a vásárlók tájékoztatására vonatkozó szabályozást.
6. §
(1) Az állatkereskedés mőködésének engedélyezésében minden esetben közremőködı szakhatóság
a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervének (a továbbiakban: MgSzH területi szerve)
illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvosa.
(2) Az MgSzH területi szervének illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvosa hagyja jóvá a
kereskedés mőködési szabályzatát.
(3) Az MgSzH területi szerve a kereskedıtıl az 5. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott körben
további adatokat kérhet be.
(4) Ha az engedélyezési eljárás során helyszíni szemlét kell tartani a 133/2007. (VI. 13.) Korm.
rendelet 4. §-a (1) bekezdésének fa) alpontja alapján a jegyzı értesíti az MgSzH területi szervének
illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvosát. Ebben az esetben 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 4.
§-ának (4) bekezdése alapján az illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvos szakhatóságként jár el.
(5) Az MgSzH területi szervének illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvosa megtagadhatja a
hozzájárulást a 4. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott okok mellett olyan állatcsoport tartására,
amely esetében a kereskedı nem tudja biztosítani a tartási körülményeket, az adott fajok jólétét.
7. §
(1) A 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 21. §-ának (1) bekezdése alapján az MgSzH területi
szervének illetékes kerületvezetı hatósági fıállatorvosa szükség szerint, de legalább évente egy
alkalommal ellenırzi az állatkereskedés engedély szerinti mőködését és az állatkereskedésre vonatkozó állategészségügyi és állatvédelmi jogszabályok betartását, illetve jogosult hatósági jogkörét gyakorolni,
továbbá a jegyzınél kezdeményezni a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 21. §-ának (2)-(4)
bekezdésben foglalt intézkedések megtételét.
A kedvtelésbıl tartott állatok forgalmazására vonatkozó alapvetı szabályok
8. §
(1) Forgalmazni kizárólag egészséges állatot szabad. Forgalmazható továbbá az ellátó állatorvos
által felvett helyszíni jegyzıkönyvben forgalmazhatónak nyilvánított állat is. A kereskedı köteles
tájékoztatni a vevıt a helyszíni jegyzıkönyvben foglalt állatorvosi leletrıl és véleményrıl.
(2) A forgalmazni kívánt állat nem állhat állategészségügyi korlátozó intézkedés hatálya alatt.
(3) Amennyiben a kedvtelésbıl tartott faj tartását, tenyésztését, jelölését és nyilvántartását külön
elıírások szabályozzák, csak az abban foglaltaknak megfelelıen tartott, tenyésztett és nyilvántartott,
valamint egyedileg tartósan megjelölt állat hozható forgalomba.
(4) A kereskedı szavatolja az általa közölt adatok hitelességét.
9. §
Nem forgalmazható az az állat, amely saját szülıjének gondoskodása nélkül nem képes önálló
életre, illetve még nem szokott hozzá a faj(ta) jellegének megfelelı táplálék fogyasztásához, kivéve
más állat táplálása céljából tartott takarmányállatok fejletlen egyedei.
10. §
(1) A Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élı állat- és
növényfajok nemzetközi kereskedelmérıl szóló Egyezmény végrehajtásáról szóló 271/2002. (XII. 20.)
Korm. rendelet [a továbbiakban: 271/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet], valamint a vadon élı állat- és
növényfajok számára kereskedelmük szabályozása révén biztosított védelmérıl szóló, 1996. december
9-i 338/97/EK tanácsi rendelete (a továbbiakban: 338/97/EK rendelet) hatálya alá tartozó faj egyedének
forgalmazásakor származási igazolást, tenyésztıi bizonylatot, a korábban nyilvántartásba vett
példányok esetében a 271/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet 12. §-ának (4) bekezdésében meghatározott
Igazgatási Hatóság által kiállított eredet igazolást, illetve a 338/97/EK rendelet 10. cikkében
meghatározott esetekben a vonatkozó cikk szerinti bizonylatot át kell adni a vevı részére.
(2) Amennyiben jogszabály a kedvtelésbıl tartott állatfaj esetében kötelezı immunizálást rendel el,
akkor ennek a fajnak az egyede csak akkor értékesíthetı vagy hozható más módon forgalomba, ha az
állat rendelkezik az életkorának megfelelı igazolt kötelezı immunizálással.
11. §
(1) A forgalmazásra szánt állat fajának magyar és tudományos megnevezését, a fajta megjelölését,
ha ismert az egyed nemét és korát, valamint az eladási árat az állatkereskedésben vagy állatkiállításon,
-árverésen történı forgalmazásakor jól látható helyen ki kell függeszteni.
(2) Az állat forgalmazásakor írásban az új tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani az (1)
bekezdésben meghatározottakat, a kötelezı immunizálásra vonatkozó adatokat és dokumentumokat,
egyedi tartós megjelöléssel rendelkezı állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokat és
dokumentumokat, valamint az állatfaj – a gerinctelen állatok és halak esetében a rendszertani család –
tartásának minimális feltételeit.
(3) Az állatfaj – a gerinctelen állatok és halak esetében a rendszertani család – tartásának minimális
feltételeit tartalmazó írásos ismertetınek tartalmaznia kell mindazokat az ismereteket, amelyek az állat
egészségének és jóllétének biztosításához szükségesek. Az írásos ismertetı minimális tartalmi
követelményeit a 2. számú melléklet foglalja össze.
12. §
(1) Veszélyes állat csak azon személy részére értékesíthetı vagy adható át, aki bemutatja az állat
tartására vonatkozó, nevére szóló engedélyt.
(2) A veszélyes állat értékesítıje vagy forgalmazója az engedély másolatát köteles az eladást
követı 5 évig megırizni, illetve annak másolatát a kiállító hatóság részére 30 napon belül megküldeni.
13. §
(1) Az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire és a velük való bánásmódra a 14-16.
§-ban meghatározottakat kell megfelelıen alkalmazni.
(2) Az állatkereskedésben az állatokat szökésbiztos módon úgy kell elhelyezni, hogy nyugalmuk és
zavartalan pihenésük az üzlet eladóterében is biztosított legyen.
A kedvtelésbıl tartott állatok tartására vonatkozó általános rendelkezések
14. §
(1) A kedvtelésbıl tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetıvé tegye annak
természetes viselkedését, ugyanakkor a környezı lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan
és indokolatlanul ne zavarja.
(2) Az állatok elhelyezése nem veszélyeztetheti más állatok és az ember biztonságát.
15. §
(1) A kedvtelésbıl tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tulajdonosának vagy a tulajdonos
által megbízott személynek, illetve a kereskedınek vagy alkalmazottjának naponta legalább egy
alkalommal ellenırizni kell.
(2) A kedvtelésbıl tartott állat tartási helye olyan mérető legyen, hogy az állat fajára jellemzı
mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és kutya esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján
is kielégíthetı, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetıvé teszi az állat
kedve szerinti mozgását.
(3) Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok
megfeleljenek az állatok szükségleteinek.
(4) Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.
(5) Az állatok számára a táplálékot az adott fajnak megfelelı minıségben, mennyiségben és
lehetıség szerint az adott faj táplálkozási szokásaihoz leginkább alkalmazkodó idıközönként kell
biztosítani úgy, hogy az állatok közepes kondícióban legyenek.
(6) A csoportosan tartott állatok esetében – hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan
elfogadott ismeretekbıl más nem következik – a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik
egyed egy idıben hozzáférjen az etetı-, itató-, illetve a pihenıhelyhez.
(7) A talajszinten élı állatok hálós aljzaton nem tarthatók. Ez alól kivételt jelent, ha füves területen,
illetve közvetlenül a földön helyezik el a ketrecet.
A kedvtelésbıl tartott állatokkal való bánásmód általános szabályai
16. §
(1) A kedvtelésbıl tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat,
szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad.
(2) A kedvtelésbıl tartott állat tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során
az Ávt-ben meghatározottakon túl
a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figyelembe venni,
b) az állatot a jóléte érdekében szakszerően gondozni,
c) az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának
(használatának) megfelelıen olyan takarmánnyal ellátni, amely annak jólétét szolgálja.
(3) Reklám, bemutatás, illetve a figyelem felkeltése céljából tartott állat az állatkert és állatotthon
létesítésének, mőködésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön rendeletben
meghatározott tartási feltételek mellett tartható.
(4) Az egymásra veszélyt jelentı állatokat egymástól el kell különíteni.
(5) Különbözı fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt, ha az állatok egymás testi épségét
nem veszélyeztetik, az együtt tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz,
továbbá, ha az egyes fajok egymástól elkülöníthetık, valamint ha minden egyed rendelkezik olyan
tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedéső
állatokat tilos más állatokkal együtt tartani.
(6) Azokat az állatokat, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elı,
melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve,
nem szabad tenyésztésbe venni.
Átmeneti és záró rendelkezések
17. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követı tizenötödik napon lép hatályba.
(2) A 4. § (3) bekezdésében meghatározott korlátozás nem vonatkozik e rendelet hatálybalépésekor
már tartott fıemlısökre. Ezen állat tartásának tényét, az állattartó és a tartási hely adatait az állattartó
köteles bejelenteni az MgSzH területi szervének e rendelet hatályba lépését követı három hónapon
belül.
(3) A hatályba lépés napján már mőködı állatkereskedés 2009. június 30-ig köteles az e rendelet
szerinti mőködési engedély iránti kérelmét benyújtani, üzletében, állattartó helyén a rendeletnek
megfelelı módosításokat elvégezni, ellenkezı esetben mőködési engedélye visszavonásra kerül.
(4) A kereskedı mőködéshez szükséges képzettség, vagy szakmai gyakorlat hiánya esetén a
képzettség szakiskolában történı megszerzését igazoló okmányokat legkésıbb 2012. június 30-ig
köteles a jegyzınek eljuttatni.
18. §
A rendelet tervezetének a mőszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom
szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a
98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében elıírt egyeztetése megtörtént.
1. számú melléklet a …/2008. (…) Korm. rendelethez
Fogvatartást nem tőrı, illetve ökológiailag veszélyes fajok
1. Aligátorteknıs (Macroclemmys temminckii),
2. Argentín teknıs (Geochelone chilensis),
3. Barna teknıs (Manouria emys),
4. Boulunger-bozótteknıs (Homopus boulengeri) ,
5. Cafrangos teknıs v. matamata (Chelus fimbriatus),
6. Csipkés zsanérteknıs (Kinixys erosa),
7. Ékszerteknısök (Trachemys spp, Chrysemys picta) összes faja,
8. Fokföldi bozótteknıs (Homopus areolatus),
9. Főrészes bozótteknıs (Homopus signatus) ,
10. Halcsontfarkú réce (Oxyura jamaicensis),
11. Hátsó-indiai teknıs (Manouria impressa),
12. Indiai csillagteknıs (Geochelone elegans) ,
13. Keselyőteknıs (Chelidra serpentina),
14. Kígyófejő halak (Channa spp.) összes faja
15. Kirgíz teknıs (Testudo horsfieldii),
16. Közönséges zsanérteknıs (Kinixys belliana),
17. Mosómedve (Procyon lotor),
18. Natali zsanérteknıs (Kinixys natalensis),
19. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides).
20. Ökörbéka (Rana catesbeiana),
21. Prérikutyák (Cynomys spp.) összes faja,
22. Púpos sátorteknıs (Psammobates tentorius),
23. Púpos zsanérteknıs (Kinixys homeana),
24. Rojtos sátorteknıs (Psammobates oculiferus),
25. Sárgalábú teknıs vagy táblás erdeiteknıs (Geochelone denticulata),
26. Sarkantyús bozótteknıs (Homopus femoralis) ,
27. Szürke mókus (Sciurus carolinensis),
28. Tarajosteknısök (Graptemys spp.) összes faja,
29. Vörös pirája (Serrasalmus nattereri),
2. számú melléklet a …/2008. (…) Korm. rendelethez
A 11. § szerinti írásos ismertetı tartalmi elemei
Az írásos ismertetınek legalább a következıket kell tartalmaznia:
1. az állat faja és tudományos neve,
2. az állat neme, amennyiben ez külsı jegyek vagy egy egyszerő vizsgálat alapján
megállapítható,
3. a faj származási országa és természetes elıfordulási helyei,
4. a fajra jellemzı kifejlett kori méret,
5. a fajra jellemzı elérhetı életkor,
6. a fajra természetes körülmények között jellemzı aktivitás és szociális szervezıdés,
7. hogyan lehet az állat táplálkozási igényeit kielégíteni,
8. hogyan lehet az állat hely, klíma, fény és egyéb igényeit kielégíteni,
9. hogyan lehet az állat viselkedési szokásaihoz kapcsolódó, illetve szociális igényeit
kielégíteni,
10. hogyan lehet az állat elhelyezését szökésbiztosan megoldani,
11. bármely betegség, amire az adott faj különösen fogékony, és hogyan lehet ellene védekezni