zsófi írta:
sziasztok!lehet nem ide kéne írnom ezt de nem tudok még eligazodni..szóval most vettem egy fiatal hím nimfát,minden rendben vele,leszámitva egy kis sebet a lábán,de már gyógyul. még nem vettem ki ,mert még várok vele majd ha hozzám szokik.(még gyűlöl) most meg azt csinálja ,hogy felmászik a kalitkára és amikor lejön a farka bepréselődik maga alá és konkrétan ráül. ez nagyon vicces meg aranyos,de kicsit bizarr is. nem tudja valaki hogy van-e valami baja?már volt egy nimfám(elrepült) de ő ilyet nem csinált.a másik kérdés meg hogy mennyi ideig várjak azzal hogy nem veszem ki? már csipog meg felszabadult,de ha a közelébe megyek úgy fúj mint egy macska.
Szia!
Az, hogy egy madár mikor szelídül meg, függ a madár természetétől, a türelmedtől és főleg attól, hogy Te mit értesz szelídség alatt! Sokan abszurd dolgokat várnak el a madaraktól, amit max egy plüsmacival lehetne csinálni - hiába kézzelnevelt vagy nem! Egy nem kézzelnevelt madár is ugyanolyan szépen szelídül, sőt egy nimfám sem kézzelnevelt, csapatban élnek, és mégis szelídek, mindig körülöttem nyüzsögnek, rajtam mászkálnak, sőt az egyik szabályosan igényli a vakarást, ami nem az én dolgom lenne, hanem a párjáé.
A madár nem gyűlöl... nem azért fújnak, mert utálnak, hanem azért, mert félnek! A madárnak minden új, nincs körülötte fajtárs, egyedül érzi magát, és óriásokkal van körülvéve - tehát minden oka meg van arra, hogy féljen! Idő kell ahhoz, hogy a madár megszelídüljön, hiszen ez nem más, mint az, hogy elnyered a bizalmát. Szépen lassan közelíts hozzá, beszélj hozzá barátságosan, ne erőltess semmit. A bizalmát nagyon könnyű elveszíteni, ha feszült vagy vagy ideges, akkor inkább ne akarj a madárral barátkozni... Mindenképp előny, hogyha valami finomsággal kínálod, mert akkor hamar megjegyzi, hogy Te nem is vagy olyan félelmetes. Egy fürtösköles-szál kitűnő.
A nimfák nem kalitkamadarak, legalább egy méter hosszú ketrecet igényelnek, mert nagyon nagy a mozgásigényük (az már más kérdés, hogy a sokáig kis helyen tartott madár rettenetesen eltunyul...). A röptetéshez nem kell, hogy szelíd legyen, a madaraim röptetéskor szelídültek meg, úgy hogy semmit nem törődtem velük. Ők jöttek mindig hozzám, mikor kinn voltak, ők barátkoztak. A visszamenetelt meg könnyítheted, hogyha csak a ketrecen belül adsz neki kaját, inni, ill. a ketrec ajtajához egy hosszabb ágat rögzítesz, amire rászállva sokkal könnyebben megtalálja az ajtót. Ha a madár éhes, bemegy magától is. Aztán csak rutin kérdése, és eljön az az idő, mikor magától is bemegy a ketrecbe rendszeresen!
Az, amit csinál, minden, csak nem normális! A madár lehet unatkozik, és kitalált valami hülyeséget. Adj neki sok rágcsálnivalót, most virágoznak a gyümölcsfák is, a fűzfa is most hajt, ezek mind kitűnő rágcsálnivalók. Ráadásul természetes faágakról a kérgeket is le tudja rágni! Tükröt ne rakj be neki, se ilyen műmadarat, a legjobb lenne, ha társat kapna, akkor végképp nem unatkozna!