molnarl.g írta:
Szia!
Köszönöm válaszod!
Remélem nem sértettelek meg őszinteségemmel.
Örülök hogy te is felelőséget érzel az állatokért, én miattuk szoktam le 5éve a húsevésről, de ezt nehéz elmagyarázni.
Nekem most van egy gyönyörű Hullámosom, és a Gallérosom, +két törpenyuszi.
Volt Nimfám is, de rossz emlékek kötődnek hozzájuk, így többet már nem fogok Nimfát tartani.
A Jákó, már gyerekkori vágyam, körülbelül most jutottam el odáig hogy megengedhetem magamnak.
Most (még egy hónapig) 38 éves vagyok, így Totyi is nagy valószínűséggel, de a leendő Jákóm biztosan életem végéig családtag lenne.
Szia.
Nem sértettél meg, azt hiszem az utolso mondatom híven tükrözi azt amit gondolok nem csak a fogságban tartott állatokra gondolok.
Ezért is született meg az a mondás is persze már elég régen, hogy
Minnél több embert ismerek annál jobban szeretem a kutyámat. Lehet az csúcsragadozó,oroszlán,tigris,gepárd is ha nincs élet tere, mert az ember kifossza kizsákmányolja a földet, fajokat ítél kihalásra a terület szerzési és birtoklási vágyával.
Csak kevésnek jut eszébe,hogy meg kellene tartani az utód nemzedéknek ,hogy ők is csodálhassák majd,milyen szép. ez érsd az összes állat fajra.
Én ebben a hónapban töltöm a 37. -et

hogy repül az idő..
Az,hogy innen egy életre szól az biztos hisz fogságban 60-80 évig él a jákó.
Én sajna anyagilag nem tehetem meg a vásárlását, mert akkor abban a hónapban már nem maradna semmi másra, gyüjtögetni meg nem szeretek, mert azt mindíg elkölti az ember (van kivétel).
Nekem egy kézzel nevelt hullim van, de már őt is be engedtem a kolóniába, ha kiveszem picit csíp amikor elkezdem babusgatni,bogarászni abbahagyja a csípkelődést, erre én is a babusgatást

majd 10 másodpercen belül dugja a buksiját,hogy fojtassam a babusgatást

.
Persze már nem olyan mint volt de szelíd és van egy félszelíd sárga is ami csak akkor engedi magát ha neki van kedve hozzá.
