Annyi mindent kéne kijavítani ebben a hozzászólásban, hogy inkább hozzá se kezdek a tételes válaszhoz. Megint csak érintőlegesen néhány dolog:
Az, hogy a kopóhoz biztos hozzákevertek, különben nem lenne tanulékony, ill. nem lenne jó társasági kutya, bizonyíthatatlan állítás. Az "eredeti erdélyi vérvonallal" szoktak jönni, de ilyen már gyakorlatilag nincs. Erdélybe innen viszik a jó kutyákat. Egyébként ez "eredeti erdélyi" hisztéria nálunk is divat, üzlet is, mert sokan bekapják a horgot, jobban megveszik az "eredeti erdélyi" kölykét - aztán ott előjön ám minden. Romániában tudtommal nincs normális alomellenőrzés. Nekem Erdélyből nem kellene erdélyi kopó.
A nevét is onnan kapta, hogy a közép-európai kopó (amelyben a legtöbb fekete volt, de színre nem szelektáltak, sok volt a bikolor és a tiri-tarka!!) ki lett űzve III. Károly által területvédelem miatt ("felszántották" az erdőségeket és a mezőségeket a kopókkal). Erdély ellenállt, ott megtartották őket, s később már onnan hoztak be példányokat. Ezért lett "erdélyi" kopó. Ez az elnevezés azonban egy vicc.
Mikor egy vadászkiállítás kapcsán Győrffy Lajosék észbekaptak, riadtan konstatálták, hogy "erdélyi" kopó Magyarországon nincs. Kalandos úton hoztak Erdélyből, arisztokrata segítséggel. Amikor a mélymagyarok a nemzetellenes ármányok sorába be óhajtják tagolni Causescunak ama gesztusát, mellyel a magyar fekete kopóra kilövési tendert írt ki, elfelejtik vagy talán nem is tudják, hogy ugyanígy járt el a magyar agakkal szemben. Mindkettő az arisztokrácia kutyája, felhasználási módját az a világ értette, és annak a világnak a fiai, amelyben e kutyák kialakultak. A pulikat és a komondorokat, a pumikat és a mudikat érintetlenül hagyta az a rendszer. Vajon miért? Azok is "magyar" fajták. Véleményem szerint azért, mert a kopó és agár mint szimbólumok bántották a korabeli hatalmat. A paraszt meg a melós nem volt ellenfél.
Hogy még világosabb legyen: Éppen nem tartozom azon "romantikusok" közé, akik az erdélyi kopóban valami "ősi magyart" látnak. Arisztokratát látok bennük, akik e minőségükben internacionálisak. (Más beállításban "nemzetidegenek").
A nagy baj akkor történt - a kopók és agarak számára - amikor a különböző társadalmi változások után megszűnt egy világ, amelyben elemükben lehettek, és polgári kézre kerültek. Sem a tartás, sem a vadászat, sem a táplálás, sem a tenyésztés nem volt már a régi. Kialakult a láncon és moslékon tartott "eredeti erdélyi" vérvonal. Gyalázatos!!
Ami megmaradt talán, az a '68-ban áthozott pár és az utána frissítésnek hozott kutyák vonala. A Vadász Nimródok, a Királyhágói Vadász kennelek még ilyenek voltak. Rövid, sűrű szőrűek, feszesek. Az igazi kopó kemény, mint az acél. A szíve arany.
Ma látok egy erős korcsosulást. Azt nem tudom, hogy kevertek-e a kopóba egyebet korábban, mert én nem voltam ott, és a nagy öregek is kétféleképpen beszélnek, előfordul, hogy egyazon személy is. De az biztos, hogy az utóbbi tíz év hígulása nem a bekeverésektől van. Elég ehhez a kontraszelekció. Az emberek nem látnak, van szemük, de vakok, és tenyésztenek össze-vissza, de a küllembírók sincsenek mindig a helyzet magaslatán. Ami nem róható fel nekik minden esetben, hiszen a kevés kopóból, amit láttak, hogyan ítéljenek, nincs benne minden tankönyveikben. Aztán meg, olyat is hallottam egy vizslás bírótól (saját füleimmel), hogy ő nem szereti az e. kopót? Akkor minek bírálja? A stexért?
Tisztellek, becsüllek, mint "régi jó barátnak" írok most, annak ellenére, hogy nem volt még személyes találkozás. De majd lesz! Az őszinte embereket szeretem, és Te az vagy. (Ezt onnan tudom, hogy leírsz konfrontatív mondatokat is.) Ha nem egyezik a véleményünk, akkor majd jól összevitatkozunk!, de az a lényeg, hogy nem fogunk ott sunyiskodni össze-vissza, amit nagyon utálok.
Engem meg nem sikerült volna cikizni, ha akartál volna se, nekem személy szerint minden mindegy, csak a többiek miatt válaszolgatok, hogy nehogy túl sok téves információt kapjanak erről az alig megtartott fajtáról.
